Blog 2016 számokban és a terveim 2017-re
2016 számokban, 2017 tervekben
írta:

2016 számokban és a terveim 2017-re

Minden évben szoktam évértékelőt csinálni saját magam számára. Emellett pedig mindig meg is tervezem a soron következő évet. Ez az első alkalom, hogy ezt saját magamon kívül mással is megosztom. Az ok egyszerű: remélem van akinek segít és tanulni tud belőle.

2016 egy kifejezetten jó év volt számomra.

Elindítottam a blogot, dolgoztam nagy hazai és nemzetközi márkákkal mint tanácsadó, early team member lettem egy startupnál, előadtam több hazai nagy marketinges konferencián, adtam interjút a TEDx Danubián, élőben nyilatkoztam a Kossuth Rádióban mint szakértő és nem mellesleg megszületett a kislányom is.

De ne szaladjunk ennyire előre. Nézzük meg ezeket lépésről lépésre.

Mára már hagyomány, hogy minden évben karácsony és újév között leülök és megtervezem az előttem álló évet. Ilyenkor van idő gondolkodni és reflektálni. Akár a családi zajtól félrevonulva, akár egy séta keretében szépen végig lehet mindent gondolni és fel lehet készülni a következő kihívásokra. Ezt már több mint 10 éve csinálom. Minden évben. Ez a fajta gondolkodás és tervezés sok szempontból hasznos.

A tervezés lehetővé teszi, hogy pontos célokért küzdjek egy év során. Amikor pedig véget ér az év, akkor segít visszatekinteni és értékelni.

Így pedig a tervezés egy iteratív ciklussá válik. 2015 végén elhatároztam, hogy mit szeretnék megcsinálni 2016-ban. Most értékeltem az eredményeket, levontam a következtetéseket és ez alapján tervezem meg a 2017-es évet.

Én nem látom értelmét annak, hogy valaki 3-5 éves terveket gyártson. Legalábbis online marketing vagy startup vonalon olyan gyorsan változnak a dolgok, hogyha a 3 évvel ezelőtti énemet kérdezik, hogy ma hol leszek, akkor biztos nem azt mondtam volna, ahol most tartok. Egy 1 éves időtartam viszont sokkal könnyebben belátható és átfogható.

Az emberek jellemzően túlbecsülik azt, hogy mit tudnak egy nap munkával elérni, de alábecsülik azt, hogy 1 év alatt hova lehet eljutni.

A “Power of Tiny Gains” elmélete alapján ha naponta csak 1%-al vagyunk hatékonyabbak, mint előző nap, akkor év végére 37-szer jobbak leszünk. Ha viszont minden nap 1%-al kevesebbet nyújtunk, akkor év végére 3%-át hozzuk az éve eleji formánknak. A számok magukért beszélnek.

Motivációs poszter

Az 1 éves időtartam szerintem egy ideális tervezési periódus. Ráadásul az év végi ünnepi ciklus mindig segít is kicsit hátralépni és objektíven értékelni. És hogy miként szoktam ennek nekiállni? Valahogy így.

A tervezés menete

Egy éves tervnek 3 fő építőeleme van:

  1. milyen kategóriákban akarok fejlődni vagy eredményt elérni? (category)
  2. mi a cél, amit el akarok érni? (goal)
  3. hogyan juthatok el ehhez a célhoz? (action plan)

A kategória segít meghatározni az arányokat és az általános fókuszpontokat. A célok már konkrétumokat takarnak, míg az action plan-ek azt tartalmazzák, hogy a célt hogyan is lehet elérni. Ez néha nagyon részletes, néha felületesebb, de mindig tudatosan befolyásolható elemeket tartalmaz.

Én egyébként soha nem fogadalmakat teszek, hanem mindig célokat határozok meg. Ezeket pedig leírom magamnak és mindig szem előtt tartom őket. Az egész év során.

Papp Gábor marketing tervezés

De hogy ez jobban érthető legyen, nézzük meg a 2016-os évem terveit és az eredményeket.

A fő kategóriák között ezek voltak ott 2016-ban:

  • szakmai kihívások
  • munka
  • magánélet
  • egészség, mozgás

Mindegyik kategóriában meghatároztam legalább egy célt 2015. decemberében. Ezeket minden évben ugyanoda írom fel (sima spreadsheet) és így mindig nyomon tudom követni a sok éves fejlődést is. Azzal egyébként, hogy ezeket leírom magamnak, kénytelen vagyok őszinte lenni saját magammal szememben. És emiatt működik ez jobban, mintha “fogadalmat” tennék, mint sokan mások. Az “idén lefogyok” típusú fogadalmakat jellemzően már január közepén se tartják be a legtöbben. Mert ezek nem elég konkrétak, és sokszor nincs mögötte valódi akarat csak egy vágy. És itt válnak szét az álmok és a célok.

Most összegyűjtöttem a 2016-os célokat és a konkrét eredményeket is egyben.

Szakmai kihívások 9/10

Még 2015 karácsony után azt a vállalást tettem magam felé, hogy a 2016-os év egy kicsit lazább lesz. Egyfajta önkeresés, ahol egy komolyan vett hobbi kerül a középpontba, mindenféle egyéb külső nyomás nélkül. Konkrétan ezt írtam fel magamnak 2015. december 27-én:

2016-ban megcsinálom Magyarország legjobb online marketing blogját. A blogon long form essay típusú posztok lesznek fent, ahova 2 heti rendszerességgel fogok írni. Így legalább 26 cikket kell írjak. Az éves fő cél a blog létrehozása. Nem az, hogy valahova elmenjek full time dolgozni. Az majd úgyis jön magától, méghozzá olyan helyről, ahonnan nem is számítok rá.

Mi teljesült ebből?

26 cikk helyett 36 cikk jelent meg a blogon 2016-ban. Nem mindet én írtam, de egy idő után ez tudatos döntés is volt. A szakmai színvonalra szerintem nem lehet panasz. A Pitch nem az úgynevezett “top of mind awareness”-re törekszik, vagyis nem azt akartam vele, hogy a legismertebb hazai marketinges oldal legyen. Hanem a cél a “top of mind preference” volt. Vagyis, ha valakitől azt kérdezik, hogy melyik a legjobb marketinges blog itthon, akkor egyértelmű legyen a válasz: a The Pitch. Az awareness vs preference témában a klasszikus példám mindig ez:

  • Mi az első ital, ami eszedbe jut? (Az emberek döntő többsége a Coca-Colat mondja. Ez az ismertséget és a márkaértéket jelöli. Ez az awareness.)
  • Mi az, amit a legszívesebben innál most? (Itt már szór a mezőny. Van, aki narancslevet, más vizet, stb. Ez már itt a preferenciát jelöli.)

A Pitch célja, hogyha valaki a legjobb tartalmat akarja olvasni online marketing vonalon, akkor ez legyen a preferált weboldala. Pont.

Ehhez szerintem egész közel járunk, legalábbis az olvasói visszajelzések alapján.

A The Pitch online marketing blog éve számokban:

  • 36 szakmai cikk
  • 39 ezer olvasó
  • 71 ezer session
  • 147 ezer pageview

pitch-stat-2016

Az organikus forgalom is szépen megindult az év második felében. Pitch organikus keresési forgalom

2000 feliratkozóig akartam eljutni. Ebből 1900 jött össze. Ami nem rossz, de a céltól elmaradtunk 5%-kal. Hibahatáron belül van. Annak mondjuk jobban örülök, hogy a lista több mint fele aktív, azaz meg is nyitják az emaileket, amiket küldök. Ez lényegesen fontosabb és jobb dolog, mintha lenne 5000 emailem, amiből alig párat nyitnak meg.

Ezek szerintem korrekt számok egy pusztán hobbiból írt blog esetében.

Amit itt fontos még kiemelni: a szakmai kihívás és a szigorú értelemben vett munka nálam két külön dolog.

A szakmai kihívásba tartozik minden olyan elem, ami nem feltétlenül tartozik 100%-ban a napi szintű munkához. Amikor csinálom, akkor nehéz megmondani, hogy konkrétan mi lesz a végcélja. De tudom, hogy később még jól fog jönni. Ez a klasszikus “you can only connect the dots looking backwards” mentalitás. Előre nehéz megmondani, hogy miért éri meg 1-1 dolgot csinálni, de ha beleillik a fő csapásirányba, akkor érdemes foglalkozni vele. Így idén is csináltam sok olyan dolgot, ami szakmailag segít majd lokálisan és globálisan is előrébb lépni, még ha most nem is tudom, hogy melyik mit fog hozni. Itt van néhány példa:

  • élőben nyilatkoztam a Kossuth Rádióban mint keresőoptimalizálás szakértő (dec 22., 10:40-10:55)
  • adtam interjút a TEDx Danubia eseménysorozat keretében
  • rendszeres előadójává váltam a Kürt Akadémia képzéseinek
  • olyan cégekkel dolgoztam együtt mint a Tresorit, BioTech USA, Ringier Axel Springer vagy a Porsche Hungária
  • dolgoztam New York Times Best Selling íróval
  • tartottam 6 meetup előadást és 1-et egy Forbes által támogatott eseményen
  • két előadást tartottam az Országos Marketing Konferencián (SEO és app marketing)
  • tartottam szakmai workshopot itthon és külföldön egyaránt
  • megszületett az első interjúm egy print magazinban
  • megcsináltam életem első podcast interjúját
  • 2016-ban közel 30 ember csinálta végig a content marketing és SEO képzésem
  • alapítója és tanácsadója lettem egy nemzetközi online marketing ügynökségnek

Mindamellett, hogy ezek nem konkrétan a fő munkához kapcsolódó tevékenységek, mégis van értékük és van, aki fizet is értük. Az fenti oktatási és tanácsadási tevékenységekből 2,51 millió forintot kerestem a naptári évben. Ezt az összeget pedig mind a Pitch fejlesztésére fordítottam.

Szakmai oldalról ez az év tehát jól sikerült. A 9/10 szerintem indokolt. Hogy miért nem 10/10? Mert látom, hogy volt pár dolog, amit nem jól csináltam és hogy hova lehet tovább fejlődni. Erről részletesebben írok majd a 2017-es tervek részben.

Munka 8/10

A napi szintű munkát egyértelműen a Shapr3D teendői teszik ki. Van amikor csak 4-6 hatékony óra jut egy napra. De van, amikor 12-14 óra is. Arról, hogy min és hogyan dolgozunk, arról az app marketingről és growth hackingről szóló cikkben írtam bővebben. Egy friss közvéleménykutatásom alapján ez lett a legjobb cikk 2016-ban a blogon egyébként. Ha még nem olvastad, akkor érdemes rászánni az időt.

Bár nem volt tervben, hogy full time elkezdek dolgozni, de erre a lehetőségre nem tudtam nemet mondani. Ez közös ismerős (Patrick Vlaskovits) kötött össze a csapattal, teljesen véletlenül. Májusban jött a lehetőség, és úgy éreztem, hogy ott akkor döntenem kell. Ami nem volt könnyű helyzet. Tudtam, hogy pár hónap múlva megszületik a kislányom, Emma, és a Pitch-et se akartam hanyagolni. Szerencsére sikerült a dolgokat összehangolni az év további részében.

A full-time munka csak nagyon árnyaltan szerepelt a 2016-os tervek között:

…Nem az a cél, hogy elmenjek full time dolgozni. Az majd úgyis jön magától…

Ez volt a mottó és ez be is jött. De örülök, hogy így alakult.

Ha jó a munka és sikerült mindent összehangolni, akkor miért csak 8/10? Pont a fentebb leírtak miatt. A fókusz nem 100%-os, az időmnek nagyjából a 80-85%-ot szánom a Shapr3D-re. A többi kb 20%-nyi idő a többi szakmai kihívásra megy el. Amikor elvállaltam, hogy csatlakozom, akkor ebben meg is állapodtunk. Nekem ezek a plusz dolgok fontosak, viszont azt is érzem, hogy teljes Shapr3D fókusszal még jobb munkát lehetne végezni ott. Ezért nem jár a 10 pont. Egy pontot pedig azért vontam még le, mert az év végére (december második felére) annyira elfáradtam, hogy már nem tudtam teljesen koncentrálni a feladatokra. De erről az egészség részben írok majd bővebben.

A korábbi SEO feladataimat és ügyfeleimet pedig év közben már adtam a Growthery nevű ügynökségnek, ahol bár én is alapító és tanácsadó vagyok, az ügyfélmunkát (már) nem én végzem. Ez az agency szépen fejlődik, egyre több a hazai és nemzetközi ügyfél online marketing és keresőoptimalizálás vonalon.

A legtöbb egyéni megkeresést ma már egyébként nem is szoktam elvállalni, mert egyszerűen nincs rá időm. Pontosabban máshova csoportosítom.

Magánélet 10/10

Az idei év magánéleti szempontból kifejezetten jól sikerült. Ősszel megszületett a kislányom Emma. Többet talán nem is kell ehhez hozzátenni. 🙂

Talán csak annyit, hogy én a work-life balance helyett sokkal inkább a work-life integration-re törekszem.

Ez sokak számára nem elfogadható. Vannak, akik nagyon éles határt húznak a munka és a magánélet közé. Én inkább integrálni próbálom a kettőt. Nálam nem az a cél, hogy 9-től 5-ig dolgozzak és utána ne. Hanem az, hogy akkor dolgozzak, amikor hatékony vagyok, és ha nem vagyok az, akkor el tudjam engedni a munkát. Helyette pedig tudjak pihenni, programot szervezni, a családdal lenni. Ez úgy néz ki, hogyha szerda délelőtt 11-kor úgy érzem, hogy az a nap valami miatt kuka munka szempontból, akkor fel tudjak állni és azt tudjam mondani: “OK, ma ezt nem kell erőltetni. Inkább hagyom a munkát, és csinálok valami mást.”

De fordítva is igaz. Ha épp vasárnap este 9-kor jövök rá, hogy valamilyen munkához vagy szakmai dologhoz van kedvem, akkor gond nélkül le tudjak mellé ülni.

Ez habitus és mentalitás kérdése. Nálam működik, és kifejezetten élvezem.

Nálam munka fronton egyébként 1 fontos szabály van:

A cél napi nettó 4 óra munka. Hétvégén szumma 4.

Ez azt jelenti, hogy nálam fontos különbség van a nettó és bruttó munkaidő között. Az, hogy ülök az irodában vagy papírokat tologatok, postán sorban állok, ebédelek: az nem hatékony munka. A bruttó munkaidőbe lehet beleszámít, de a nettóba nem. Ha 4 órát keményen dolgozok és bruttó 4 óra alatt megcsinálok nettó 4 óra munkát (azaz végig koncentráltan, hatékonyan és eredményesen dolgozok 4 órán át), akkor arra az adott napra elégedett lehetek magammal. Ha ezt reggel 8 és 12 között hozom össze, akkor délután akár pihenhetek vagy moziba is mehetek. Persze lehet többet dolgozni mint nettó 4 óra, az nem tilos. De a 4-nek meg kell lenni. Volt már olyan is, hogy nap közben nem ment a munka, nem tudtam koncentrálni. Inkább elmentem ügyeket intézni, vásárolni, sétálni. Este 7 és 11 között viszont megcsináltam a munkát, mert akkor voltam hatékony. Az eredmény a lényeg, nem az, hogy előre beállított időbeli egyensúly legyen a napi rutinban.

Utazni is sikerült. Eljutottam egy Arsenal – Leicester meccsre Londonba barátokkal, családdal együtt voltam Marseille-ben a foci EB-n az Izland-Magyarország meccsen, hazai fesztiválon, Balatonon csapatépítőn és Toszkánában nyaralni.

2016-ra tervben volt véve, hogy bővül a család. Ez össze is jött. Ez az év 10/10 volt ezen a fronton.

Egészség, mozgás 6/10

Az idei év legnagyobb vesztese. A munka és a családi teendők mellett ez esett a földre. Egészen november végéig nem is volt vele gond, de december elejére teljesen elfáradtam. Kellett is 2-3 hét mire kipihentem magam. A szerencse az, hogy ez egybeesett a karácsonnyal, az évértékeléssel és a jövő évi tervezéssel.

Korábban hetente egyszer eljártam barátokkal focizni és igyekeztem heti még 1 sportot beiktatni. Ez év végére szinte 0-ra esett vissza. Egészségügyi szempontból talán az idei volt a legrosszabb évem. Többször voltam fáradt és kimerült, mint a megelőző 2-3 évben összesen. Emellett régóta hátfájós vagyok, itt is komoly visszaesést könyvelhettem el. Amikor eljártam masszőrhöz, az sokat segített, ezt valószínűleg rendszeres jelleggel vissza kell hozni. Ha valahol változtatni kell 2017-re, akkor ez a terület mindenképp az.

Emiatt itt 6-nál többet nem adhatok, ezt is csak nagy jóindulattal. A jó hír viszont, hogy tudom mit kell tenni, hogy ebből 9-et vagy 10-et csináljak 2017-ben.

Tanulságok 2016-ról

Szerencse, hogy minden évben sok adatot gyűjtök magamról és vannak feljegyzéseim is. Ezekből pedig elég jó ön-diagnózisokat lehet felállítani. Sok időt töltök azzal is, hogy minél hatékonyabban végezzem a napi munkát, erről írtam is már korábban angolul és vannak új elképzelésiem is, hogy lehet ezen még tovább javítani.

Még 2015-ben kezdtem el tudatosan figyelni, hogy mennyit és milyen minőségben alszom. Olvastam több cikket és tanulmányt is arról, hogy milyen tényezők befolyásolják az alvás minőségét. Akár pozitív, akár negatív irányban. És ezeket el is kezdtem tesztelni magamon a Sleep Cycle nevű app segítségével.

Az app mérte az alvásminőséget, én pedig manuálisan feljegyeztem több tényezőt is. Mind lefekvés előtt, mint felkelés után. Így az alábbi dolgokat tudtam mérni:

  • ittam-e alkoholt lefekvés előtt
  • ettem-e lefekvés előtt
  • sportoltam-e
  • mennyire volt stresszes a napom lefekvés előtt
  • mennyire várható stresszesnek a következő napom
  • mennyit aludtam
  • mennyiszer keltem fel
  • milyen volt az alvásminőségem
  • milyen hangulatban ébredtem

Ezek alapján azt tapasztaltam, hogy az alvásminőségre negatívan ezek a tényezők hatnak nálam leginkább:

  • indokoltnál több alkohol fogyasztása lefekvés előtt (-39% alvásminőségben az átlagos alvásomhoz képest)
  • túl sok étel lefekvés előtt (-22%)
  • stresszes napom volt (-11%)
  • 6 óránál kevesebbet aludtam (-10%)

Pozitív tényezők:

  • tiszta fejjel feküdtem le, tudtam, hogy mi vár rám a következő nap (+17%)
  • legalább 7,5 órát alszok (+8%)
  • sportoltam-e az adott nap (+5%)

Ebben nyilván vannak evidens dolgok is. Ne igyál, ne zabálj lefekvés előtt, és jobban fogsz aludni. Ja, és aludj legalább 6 órát. Amire viszont korábban sose gondoltam az az, hogy a következő nap potenciális stressz-szintje jelentősen rontja az alvásomat.

Vagyis ha úgy feküdtem le, hogy túl sok volt a bizonytalan tényező a következő napra vonatkozóan, akkor mindig rosszabbul aludtam. Átlagban 17%-kal.

Vagyis ez egy olyan tényező, amire elkezdtem tudatosan odafigyelni. Mielőtt lefeküdtem, pontosan átgondoltam a következő napi teendőket. Mikor mit kell csinálni, hova kell menni. Ha azt éreztem, hogy egy nap túl feszített lesz (túl sok meeting, túl sok feladat), akkor még azelőtt könnyítettem rajta, hogy lefeküdtem volna. Lemondtam 1-1 meetinget, átpakoltam feladatokat más napra, segítséget kértem mástól, stb. Apró dolognak tűnik, de hiperhatékony megoldásnak bizonyult.

2016-ban emellett sokat segített még a Fitbit Charge HR és a hozzá kapcsolódó Fitbit Aria okosmérlegem is. Gyakran látom, hogy valakinek van valamilyen okoseszköze, de korántsem használja ki a benne rejlő lehetőségeket. Én ennél próbálok egy picit tudatosabb lenni.

2016-ra ezeket tűztem ki célul egészségügyi vonalon.

Aludjak legalább 7,5 órát

Ezt sikerült is hozni. Átlagban 7 óra 32 percet alszok egy nap. A decemberi kipukkanás egyik oka részben onnan eredeztethető, hogy októberben és novemberben bőven 7 óra alá esett az átlagos alvásmennyiségem. Kevésnek tűnik az a napi 0,5-1 óra mínusz, de idővel összeadódik. A kevesebb alvás oka részben a munkaterhelés, részben pedig a megváltozott családi körülmények miatt volt.

Fitbit Papp Gábor alvás

Stabilan 80 kg legyek

2015 karácsonykor all time high 87 kg voltam. Akkor elhatároztam, hogy stabilan 80 kilóra le kell menni. Egészségügyileg is ez indokolt a hátam miatt. Ez őszre sikerült is (80-81 kg). Aztán jött az évzáró bulik és a karácsonyi ünneplés szezonja. Helló 84 kg. A cél 2017-re újra a 80 kg. Pontosabban a 79,5-80,5 kg-os sáv.

fitbit-testsuly

Legyen meg a sleep schedule

A work-life integration nagy hátránya, hogy néha teljesen felborul az alvásrendem. Gyakran megvan a napi 7,5 óra alvás, de teljesen össze-vissza sikerül ezt összehozni. Ezért elhatároztam, hogy éjfélkor fekszem és 7:30-kor kelek. Ez lenne az “ideális” sleep schedule. Nah, ezt szinte soha nem sikerül tartanom. Néha lefeküdni nem sikerült éjfél előtt, máskor meg felkelni időben.

fitbit-napi-rutin-alvas

Ha valahol komolyabb javítást kellene elérni, akkor az biztosan ez a terület.

Vissza a gyökerekhez

Pár napja találtam meg egy több, mint 10 éves edzéstervemet. Mikor 2005-ben az USA-ban tanultam és tagja voltam az atlétika csapatnak (800m és 4x800m-es váltó), akkor az alapozás minden hetére volt egy workout plan-ünk. Az edző elkészítette egyénileg a csapat minden tagjára, amit utána vezetni kellett.

Itt a 3 ciklusból és 12 hétből álló alapozás 3. hetének terve látható (2005. 03. 06. – 2005. 03. 12. között). Felső sorban a Workout routine vasárnaptól szombatig, a benne látható feladatokkal. Alatta lévő sorban az eredmény “Result”. Minden elemnél feljegyeztem, hogy:

  • edzésnél melyik feladat mennyire esett jól vagy rosszul,
  • hány font voltam edzés után,
  • másodpercre pontosan milyen időket futottam edzésen,
  • a versenyen milyen időt futottam,
  • az ellenfelek milyen időket futottak, (referencia és cél későbbre)
  • és minden egyéb fontos dolgot.

edzesterv

Az volt az igazán érdekes, hogy:

Ahogy elővettem ezt a 12 évvel ezelőtt írt jegyzetet, minden egyes részére pontosan emlékeztem. A legapróbb részletekre is, és arra is, hogy pontosan mit éreztem akkor, amikor a kommenteket írtam.

Emellett ezekből a jegyzetekből nagyon szépen végigkövethető a későbbi fejlődés is. Itt 2:11 alatt futottam a 800 métert. Idővel ez az idő javult is. Ha valamit sajnálok, akkor az az, hogy ezeket a papír alapú dolgokat felváltották a digitális to-do listek és checklistek. Őszintén megmondva, nem is tudom mikor vettem elő az Asana-t vagy egy Google Docs-ot, hogy megnézzem mikor mit csináltam. Ráadásul ilyen jellegű insight-okat manapság már fel se jegyzek. Főként csak a feladatok “darálása” megy nap mint nap már 2-3 éve. Pedig az ilyen típusú infok és jegyzetek elképesztően hasznosak lennének.

Ezen felbuzdulva le is poroltam egy régi Moleskine-emet és januárban kipróbálom a papír alapú jegyzetelést. Először megpróbálom szinkronban vezetni a digitálissal és megnézem melyik jön be jobban. Emellett megpróbálok majd a fentihez hasonló heti terveket összerakni és work / result módon figyelemmel követni az napok és feladatok alakulását.

moleskine

Tervek 2017-re

Ha a 2017-es évet nézzük, akkor idén is ugyanaz a 4 kategória fog megjelenni, mint 2016-ban. Ezekkel a célokkal:

Szakmai kihívás

  • két újabb képzést csinálni a blogra
  • legalább 12 jó saját szakmai cikket írni
  • minimum 6 jó külsős cikket megjeleníteni
  • előadni 2 hazai konferencián
  • duplázni a képzésekből származó bevételt
  • behozni a blogot a Google 1. helyére a “keresőoptimalizálás” kifejezésre
  • segíteni a Growthery csapat munkáját

Munka

  • szintet lépni a Shapr3D-vel
  • a mostani 7 főről 15-20 fősre bővíteni a csapatot
  • egy jól működő marketing teamet építeni
  • 3-5-szörözni a bevételt (ARR = annual recurring revenue vonalon)

Magánélet

  • fenntartani a work-life integration-t
  • sok és minőségi időt tölteni a feleségemmel és a kislányommal
  • elutazni valahova, ahol még nem jártam
  • van egy meghívásom Namíbiába, lehet élni kéne vele 🙂

Egészség, mozgás

  • napi 7,5 óra alvás
  • kísérlet a sleep schedule betartására
  • cél: 80 kg
  • heti 2 mozgás
  • 6-8 hetente eljárni masszőrhöz

Ez volt a 2016-os évem és ezek szerepelnek most a 2017-es listán. Ezek a célok, és azon leszek a következő 364 napban, hogy ezek mind megvalósuljanak.

A célok meghatározásánál mindig arra törekszek, hogy legyen köztük olyan, ami abszolút reálisan elérhető, de olyan is, ami komoly erőfeszítést igényel. Vannak, akik arra esküsznek, hogy a célok 20%-a olyan legyen, amit biztos nem tudnak elérni. Én ebben nem hiszek. Nálam ezek inkább az álmok és vágyak kategóriába tartoznak. Én is szeretem az ambíciózus elképzeléseket, de szeretem inkább reálisan látni a dolgokat. Egy reális célt ugyanis sokkal könnyebb visszabontani action item-ekre. Nekem ez sokat segít abban, hogy jó heti sprinteket és to-do listeket tudjak összerakni. És ez visz előre napról napra és hétről hétre a szakmai kihívások és a munka terén.

Ha még nem csináltál ilyen éves tervet, akkor egyszer mindenképp érdemes kipróbálni. Főleg akkor, hogyha teszel is azért, hogy ezek megvalósuljanak, év végén pedig értékeled is, azt hogy mi miért vagy épp miért nem sikerült.

Nekem több mint 10 éve az egyik legjobb karriertervező és motivációs eszközöm ez az év végi lista. Egyszerű, transzparens és jövőbe mutató. Csak ajánlani tudom.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban vagy csak megosztanád a tapasztalataidat, akkor írd meg kommentben.


Hozzászolások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!