Blog A tartalmi SEO elemzés legfontosabb szempontjai
SEO elemzés

A tartalmi SEO elemzés legfontosabb szempontjai

Mindennapi keresőoptimalizálási munkánk során a tartalmi SEO egy rendkívül fontos összetevő, mellyel Magyarországon már sokszor közel önmagában elérhetjük a Google top helyezéseit. A következő cikkben összefoglaltam, mik azok a tényezők, melyekre mindenképp érdemes odafigyelni.

Amikor teljeskörű SEO elemzést végzünk, három fő területet érintünk a gyakorlatban. Ezek:

  • a technikai SEO audit,
  • az off-page SEO elemzés és,
  • az on-page, azaz tartalmi elemzés.

Ezeket akár külön-külön, akár egyben is el lehet végezni. Egy kisebb oldal esetében ez néhány órát, vagy 1-2 napot vesz igénybe. Egy nagy site esetén viszont akár hetekig is eltarthat. Emiatt fontos azt tudni, hogy miként is érdemes a 3 elemhez hozzákezdeni.

On page, off page és technikai SEO

Egy SEO audit során számtalan dologra fény derülhet:

  • Miért nem található meg egy oldalunk a Google találati listájában?
  • Miért szerepel nálunk jobban egy-egy versenytárs?
  • Melyik területen vagyunk elmaradva? Technikai? Tartalmi? Hivatkozások?
  • Mennyivel vagyunk lemaradva a többi szereplőhöz képest?
  • Mennyi idő és pénz alatt lehet behozni ezt a hátrányt?

Ebben a cikkben a tartalmi (on-page) SEO  elemzést fogom feldolgozni. Lépésről lépésre megmutatom, hogy az Intellyo nevű startupnál milyen pontokat szoktunk figyelembe venni egy ilyen SEO elemzés során. Ez az elemzés abban segít, hogy a weboldal tartalmi elemeit optimalizáljuk, és ezáltal jobb heyezést érjünk el a találati listában.

Ezen felül viszont érdemes elolvasni a technikai SEO elemzésről, valamint a linképítésről szóló bejegyzésünket is. Ezek segítenek abban, hogy jobban átlásd a három nagy SEO területet és azok kapcsolatát.

A keresőoptimalizálás alapjairól szóló cikkben Gábor nagyon jól összefoglalta, hogy melyek azok a tartalmi elemek, melyekkel mindenképp érdemes foglalkozni. Ilyen az:

  1. elsődleges kulcsszó (primary keyword),
  2. oldal címe (title),
  3. weboldal URL-je,
  4. maga a tartalom (body: paragrafusok, bekezdések, címsorok, szöveg, linkek),
  5. képek címe (image title), alt text,
  6. meta leírás (meta description).

Ezen túl ide sorolom a

  1. kimenő linkeket.

Ezeket fogom áttekinteni a cikkben. Az esettanulmány témája egy, a blogon korábban megjelent bejegyzés: Google trükkök: 19 hasznos keresési tipp.

Elsődleges kulcsszó kiválasztása

A kulcsszó analízis, vagyis annak folyamata, hogy kiválasszuk, mely kulcsszavakra is optimalizáljunk egy egészen különleges terület, melyet ebben a posztban nem fogok tárgyalni terjedelmi okok miatt. Korábban írtam ebben a témában egy cikket Keresőoptimalizálás alapok címmel, mely egyszerűen összefoglalja a kulcsszókutatást is.

A cikket a “Google trükkök” kulcsszó alapján vizsgáltam. Érdekesség, hogy eredetileg a cikk első fókusz kulcsszava a Google trükk volt, majd ráébredtünk, hogy az új kifejezéssel jelentősen jobb eredményeket vagyunk képesek elérni.

Oldal címe

A címet az egyik legfontosabb tartalmi elemek közé soroljuk. Kiemelt szerepet élvez, hiszen ez szinte mindenhol megjelenik. A címet három szempontból vizsgáljuk:

  1. fókusz kulcsszó a címben,
  2. cím hosszúság,
  3. többször használt cím.

Fókusz kulcsszó a címben

Abból fakadóan, hogy a cím olvasásra sarkall, érdemes beszédesnek lennie, mely figyelemfelkeltő, emellett pedig tartalmazza a kiválasztott kulcsszót, hiszen így nem csak az olvasók, de a keresőrobotok is értik, hogy miről szól majd a cikk.

A Google trükkök kifejezés megjelenik a címben, ami már önmagában jó jel. Emellett a kulcsszó nem jelenik meg többször mint 1, így a kulcsszóhalmozás hibájába sem eshetünk.

Kulcsszóhalmozásnak hívjuk, ha a kelleténél feleslegesen többször alkalmazzuk az adott kulcsszót csak azért, hogy a találati listában jobb eredményeket érjünk el. Ezt a keresőmotorok büntetik.

Cím hosszúság

A cím hosszúságának egy nagyon praktikus oka van, mégpedig hogy Googleben meg tudjon jelenni. Épp ezért érdemes 65 karakter alatt tartani a cím hosszúságát. Ekkor figyelembe kell venni azonban azt is, hogy ha megjelenítjük oldalunk nevét is a meta címben (vagyis abban a címben, ami megjelenik a keresőben).

A Google trükkökről szóló cikk (és minden The Pitch Education cikk) esetében a márka 22 karaktert foglal el, így valójában 43 karakter alatt érdemes tartani a cím hosszúságát. A vizsgált cikk címének hossza 40 karakter, ami a plusz 22 karakterrel együtt 62. Mivel 65 alatt sikerült tartani, ez egy jó megoldásnak számít.

Tehát a 40 karakteres cím:
<title>Google trükkök: 19 hasznos keresési tipp</title>
A 62 karakteres, brand-del ellátott meta cím pedig:
<title>Google trükkök: 19 hasznos keresési tipp | The Pitch Education</title>
A karakterszám számos módszerrel mérhető, például

  • bemásoljuk MS Wordbe vagy Google Docs-ba és megnézzük hány karakter (én ezt szoktam alkalmazni),
  • de természetesen van rá online eszköz is,
  • vagy ha nagyon rövid, meg is számolhatjuk, bár ez rejti magában a legnagyobb hibafaktort tapasztalat alapján.

Többször használt cím

A keresőmotorok összezavarásának elkerülése végett érdemes minden egyes tartalomhoz külön címet párosítani. Amennyiben ezt nem alkalmazzuk, fennáll az esélye, hogy nem az a tartalom jelenik meg adott cím alatt, melyet szeretnénk. Ezáltal meglehet, hogy az olvasó nem lesz elégedett, ezért rögtön más találatot választ a használt keresőmotorból, ez pedig rontja a későbbi SEO eredményeinket.

A Pitchnél sosem használunk duplikált címeket, így ez ennek a posztnak az esetében sem áll fenn. Persze egy nagyon nagy oldalnál nehéz, vagy akár lehetetlen fejben tartani, hogy milyen tartalmak jelentek meg korábban. Épp ezért érdemes különböző SEO pluginokat használni. Gáborral összeszedtünk 5 WordPress plugint, amit mi is javasolunk. A Pitch-nél a Yoast SEO Premium-ot használjuk.

Yoast SEO plugin előnézet

Weboldal URL

Az URL-nek alapvetően három hüvelykujj-szabálynak érdemes megfelelnie:

  1. Legyen rövid, de beszédes.
  2. Használjuk a fókusz kulcsszót az URL-ben.
  3. Legyen olvasható.

A rövid URL-t szívesebben olvassák el az emberek, valamint amikor bemásolják valakinek, nem zavaró. Az URL hasznos, ha egyben beszédes is, és elárulja, hogy miről szól a cikk – különösen ha a cím nem jeleníthető meg. A Google-nek úgy árulhatjuk el legkönnyebben, hogy adott témáról szól a cikkünk, ha a kulcsszavunkat elhelyezzük az URL-ben.

Az URL legyen olvasható. Ez egy rendkívül fontos tényező, egyben alapja az előzőeknek. Olvashatóság alatt azt értjük, hogy emberek számára érthető szöveget alkot az URL, és nem véletlenszerű karakterek sorozatát. Általában ezt a cím URL-be való másolásával oldják meg. Ennek veszélye az, ha a cím hosszú, akkor az URL is hosszú, azonban ha betartjuk a címre vonatkozó hossúság szabályát, akkor itt sem kerülhetünk nagy bajba.

A vizsgált bejegyzés esetében is így történt, a cím és az URL gyakorlatilag megegyezik (tekintsünk el az ékezetes karakterektől). Emellett rövid és beszédes (hiszen pusztán az URL-ből is kiderül, hogy miről szól a tartalom), és a kulcsszó is megtalálható benne.

Tehát a cikk megfelel az URL-ek felé támasztott követelményeknek.

Használjunk beszédes URL-eket, mint a
http://thepitch.hu/google-trukkok-19-hasznos-keresesi-tipp/,
és hagyjuk el az emberek számára nehezen érhető vagy értelmezhetetlen megoldásokat
http://thepitch.hu/blog/1234?/

Tartalom

Tartalom (body) alatt értünk mindent, ami az oldalon látható. Vagyis a menük, a cím, a bekezdések (H tag-ek), a paragrafusok, a szövegben szereplő linkek, footer, stb. A képekre a következő részben fogok visszatérni, de ezek is a tartalom részei természetesen.

Kulcsszó a tartalomban

Az oldalaknak érdemes megfelelő számban tartalmaznia a kulcsszavakat. Azonban hogy mi ez a megfelelő szám, mindig vitát generál SEO szakértők körében is. Alapvetően két irányszámot szoktunk alkalmazni, amikor megkérdezik, mennyi az ideális kulcsszó egy tartalomban:

  1. lehetőleg tartsuk 1-3% között a kulcsszavak arányát (vagyis a keyword density-t),
  2. alkalmazzuk a Rand Fishkin által javasolt arányokat, miszerint jelenjen meg a kulcsszó:
    1. 1x a címben
    2. 1x az URL-ben
    3. 1x H1 bekezdésben
    4. 1x H2-H6 bekezdésben
    5. 2-3x a szövegtörzsben
    6. 1x kép alt szövegben
    7. 1x a meta leírásban

A Google trükkök kifejezést vizsgálva a kulcsszósűrűség 0,1% a tartalomban, mely meglehetősen kevésnek számít. Ha magas a verseny egy adott kifejezésre, érdemes lehet növelni 1% felé. Ha 3% felett van használt kulcsszavaink aránya a teljes szöveghez képest, akkor érdemes csökkenteni azt, hogy elkerüljünk egy esetleges büntetést.

A keyword density régen egy rendkívül fontos mérőszám volt, ma már jelentősen kisebb a szerepe, ahogy a Google és a többi keresőrobot is egyre jobban érti, hogy miről szólnak a tartalmaink. Épp ezért a régi, általánosan elfogadott 5%-os sűrűség helyett használjuk az 1-3%-ot.

Természetesen ezt is tudjuk ellenőrizni, hogy ne magunknak kelljen számolgatni:

  • már megjelent tartalom esetében ezt a nagyon egyszerű toolt ajánlom,
  • amennyiben még nem jelent meg, arra is van megoldás,
  • a Pitch-nél erre is a Yoast SEO Premium-ot használjuk.

SEO elemzés on page kulcsszó sűrűség

A fókusz kulcsszó összesen ötször szerepel a tartalomban, mely valamivel kevesebb mint a Rand Fishkin által említettek, azonban jelen esetben ez is megfelelő mennyiségnek számít. Szerepel

  • a címben,
  • az URL-ben
  • a tartalomban duplán és
  • a meta leírásban (igaz, itt ragozva).

Ezen felül még egyszer megjelenik a kulcsszó az oldalon, azonban mivel ez nem a tartalom része (rögtön a menüsor alatt), így nem képes számolni a SEO tool. A Yoast által listázott hibákra a továbbiakban még visszatérek. Hüvelykujj-szabály, hogy minél korábban megjelenik a kulcsszó a tartalomban, annál értékesebb számunkra.

extra kulcsszó

A következőkben kitérek az egyes befolyásoló faktorokra külön-külön.

Szavak száma a tartalomban

Különböző olvasóközönségek más és más típusú, valamint hosszúságú tartalmakat fogyasztanak. A szélsőséges választék miatt az ajánlott szavak száma is rendkívül tág. Általánosan ha 500 és 2000 szó közé esik az adott tartalomban a szavak száma, az elfogadható.

Többen is vizsgálták, miszerint a hosszabb szöveges tartalmakkal jobb keresési eredményeket érhetünk el. Azok közül, amiket olvastam, a nagy kedvenc Brian Dean vizsgálata. Természetesen azt látni kell, hogy ő nem a magyar piacot vizsgálja, ahol néha jelentősen eltérő a verseny jellege mint angol nyelven. Bizonyos kifejezésekre sokkal alacsonyabb, de ugyanúgy vannak kompetitív kifejezések is. Emellett a magyar piacon még mindig erősebb a linkfarmok ereje, mint az angol nyelvterületen, ez pedig torzítja az összehasonlítást is.

Tartalom hosszúság és Google helyezés közti korreláció

Forrás: Brian Dean, Backlinko

Ezen túl érdemes az oldal betöltődésekor above the fold (vagyis az azonnal látható területre) szöveges tartalmat elhelyezni, ugyanis ennek hiányában (pusztán hirdetések, vagy egyéb, szöveg nélküli tartalmak esetén) a Google ráncolhatja a homlokát.

Az oldalon 1478 szó található (Yoast SEO alapján a tartalomban 1335), mely lista alapú posztok esetében teljes mértékben elfogadható nemzetközi szinten is.

Kulcsszavak H1 bekezdésben, H2-H6 bekezdésben

Ahogy korábban említettem, érdemes elhelyezni egy H1 bekezdésben (heading-ben) a tartalom fő kulcsszavát, ezzel is erősítve a tartalmat. Jelen cikk esetében ezek nem valósulnak meg, részben a verseny hiánya miatt, részben a szövegkontextus hiánya miatt.

Általánosan igaz, hogy nem szabad erőltetni a kulcsszavakat a tartalomban, ugyanis a nem megfelelően megfogalmazott mondatok, alcímek többet árthatnak. Hiszen ne felejtsük el,

elsősorban az emberek igényeit szolgáljuk ki tartalmainkkal.

Ezen túl minél előbb találhatóak meg a kulcsszavak a tartalomban, annál hasznosabbak számunkra.

Amennyiben a kulcsszóra a verseny magasabb lenne, ez mindenképp egy olyan pont lenne, amire érdemes odafigyelni és elsők között javítani. Vagyis elhelyezni H1 és alsóbb szintű bekezdésekben a kulcsszót.

Kiemelt kulcsszavak

A félkövér, dőlt és aláhúzott, vagy egyéb módon kiemelt kulcsszavak az olvasó számára azt jelentik, hogy fontos üzenetet hordoz. Ezek között külön szerepet kap a tartalom elején szereplő néhány soros lead, mely az érdeklődés felkeltése érdekében összefoglalja a tartalmat, vagy felvet egy mások számára is érdekes kérdést. A lead jellemzően félkövér betűkkel van írva.

Jelen esetben a leadben szerepel egyszer a Google trükkök kifejezés, így szöveg közben még rejt lehetőségeket a tartalom, hogy jobban megfogja az olvasók tekintetét. A kiemelt kulcsszavakkal kapcsolatban fontos látni, hogy korábban jelentősen nagyobb hatása volt mint napjainkban. Nem érdemes túlzott hangsúlyt fektetni rá, inkább negatív irányba viheti el az olvasók érzéseit a túlzott nyomás.

Kulcsszavak horgonyszövegekben

A horgonyszövegek (anchor text) azok, melyeket linkkel látunk el. A kifele mutató linkek, melyeket szövegünkben használunk, egyrészt kiemelésként jelenik meg a szövegben, másrészt pedig megerősíti a keresőrobotokat, hogy milyen témában hivatkozunk másokra. Ez a hivatkozás jelentősen befolyásolja azt is, hogy mit látnak abból, hogy a mi oldalunk mivel foglalkozik.

A keresési tippekről szóló cikkben 1 horgonyszövegben elhelyezett kulcsszót találhatunk. Azonban ez becsapós, ugyanis a cím egyben önmagára mutató link is. Így valójában a Google és a többi keresőmotor horgonyszövegként érzékeli, azonban ez inkább technikai megoldás.

Képek

Képek tekintetében három fontos faktort érdemes figyelembe venni:

  1. kép név megléte,
  2. kulcsszó az alt szövegekben.

Fontos, hogy a feltöltött képünknek legyen valamilyen neve, ráadásul ha van rá lehetőség (márpedig miért ne lenne), legyen beszédes. Ehhez azonban előre kell gondolkozni. Mielőtt feltöltenénk a képeket, ügyeljünk rá, hogy azokat megfelelően nevezzük el. A korábbi posztban olyan címeket alkalmaztam, mint a

  • 2-site-kereses-730×374.jpg, vagy az
  • 8-pontos-kifejezes-730×292.jpg.

Az első szám a cikkben betöltött helyére utal, mivel kb. 20 kép szerepelt benne, majd ezután a speciális keresési formára utaló kifejezés, végül a felbontás, majd a kiterjesztés. (Tudom-tudom, .jpg kiterjesztés. 🙁 Ejnye-bejnye, használjunk .png-t.) Tehát fontos, hogy ezt a pontot soha ne felejtsük ki, ne hagyjuk ott ezt a lehetőséget feleslegesen az asztalon.

Az alt szöveg (alt text) szerepe kettős: egyrészt, hogy leírást nyújtson a Google számára a kép tartalmáról, másrészt hogy amennyiben a kép valamilyen okból nem töltődik be az olvasó számára, tudja, hogy mit kellene látnia. Emellett ez segít az akadálymentesített honlapoknál a gyengénlátóknak is. Ugyanis a felolvasó programok ezt az alt textet olvassák fel. Épp ezért az alt szövegek szerepe megkérdőjelezhetetlen, amíg a keresőrobotok nem tudják teljes biztonsággal értelmezni a képeket. Az előző két példánál maradva az alt szövegek:

  • alt=”Keresés az oldalon”
  • alt=”Pontos kifejezést tartalmazó keresés”

Így máris beszédesebb, hogy mit is tartalmaz az adott kép. A kép pedig összefüggésben van a tartalommal, így a keresők által is értelmezhetővé válik a tartalmunk.

Jelen cikkben egy kép alt szövege sem tartalmazza a fókusz kulcsszót, ezen mindenképp érdemes lehet változtatni, már csak a Google képkeresési eredmények között való jó elhelyezkedés miatt is. (Jelenleg a top 20 találat közül 3 kép kapcsolódik a The Pitch Education cikkéhez, 10. 14. és 20. helyén. ezen az alt textek javításával biztosan lehetne javítani.)

Ezen túl érdemes megvizsgálni azt, hogy az oldalon minden kép rendelkezik-e alt szöveggel. Jelen esetben két kép található, melynek nincs. Ezek közül egyik sem a tartalomban található, így ezeknek a feloldása komolyabb programozói tudást igényel, vagy hogy felvegyük a kapcsolatot oldalunk készítőjével. Jelen esetben ezeknek a fontossága annyira alacsony, hogy nem érdemes foglalkozni vele.

Meta és OG adatok

Meta adatok alatt meta leírást és meta tag-eket, OG alatt pedig Open Graph címet, leírást és képet értünk. (Ez kifejezetten a Facebookra vonatkozik, de más szolgáltatásoknak is vannak hasonló tagjei, pl a Twitternek.) Itt a a következőket érdemes figyelni:

Meta adatok

  • Kulcsszó a meta leírásban,
  • Meta leírás hosszúság,
  • Duplikált meta leírás,
  • Kulcsszó a meta tag-ek között,

OG adatok

  • OG cím,
  • OG leírás,
  • OG kép.

A meta leírás (vagyis a szürke kis szöveg a Google találatok alatt) nem fejt ki közvetlen hatást SEO-ra, közvetve azonban jelentős szereppel bír a helyezés kialakulásában. Egy jó leírás hatására többen kattintanak át tartalmunkra, majd ha ott valóban azt kapják, amire számítottak és szükségük van, pozitív hatást gyakorol viselkedésük a további keresőoptimalizálásunkra.

Ahhoz, hogy megfelelő meta leírást készíthessünk, érdemes figyelembe venni néhány befolyásoló faktort, mint hogy fő kulcsszavunkat (mely egyben optimális esetben a keresőszó is a felhasználóknál) tartalmazza a leírás. A leírás jelenleg maximálisan 155 karakter lehet, emellett ajánlott legalább 120 karakterrel feltölteni. A Google folyamatosan tesztel, így nem vehetjük biztosra, hogy hosszú távon is számolhatunk ezzel a hosszúsággal. Amennyiben nem adunk meg külön meta leírást, a keresők automatikusan a szöveg első 155 karakterét másolják le.

Fontos, hogy tartalmában a cikk tartalma csengjen vissza, ne próbáljuk meg megvezetni a keresőket, ugyanis az vissza fog ütni. A címekhez hasonlóan ne alkalmazzuk ugyanazt a meta leírást több tartalomhoz is, mivel ez összezavarhatja a keresőrobotokat.

Meta adatok, meta leírás

A kép készítésekor a “Google trükkök” kifejezésre kerestem Google-ben, ahol jelenleg második helyen szerepel a tartalom. Látható, hogy a keresőkifejezést a Google automatikusan kiemelte félkövéren a linkben, valamint a meta leírásban. Olykor ezt megteszi a címben is. Ezek mind irányítják szemünket és segíteken a magasabb CTR elérésében.

Jelen esetben a meta leírás hossza 124 karakter, ami jónak mondható, emellett a megfogalmazott tételmondat elárulja, miről szól a cikk és akciót tartalmaz. Hátránya, hogy a fókusz kulcsszó ragozott formában szerepel benne (Google trükköket).

A meta tag-ek használatát ma már sokan teljesen feleslegesnek tartják, miután közvetlen SEO jelentőségét elvesztette. Azonban honlapnavigálási, forgalomterelési szerepe még továbbra is lehet, amennyiben megfelelően kerülnek alkalmazásra. Mindenesetre a fókusz kulcsszót mindenképp érdemes elhelyezni köztük, ugyanis ezzel segítjük mind az olvasókat, mind a keresőmotorokat.

Az OG cím és leírás esetében az a legjobb számunkra, amennyiben megfelel a korábban említett cím és meta leírás követelményeinek. Ezen túl optimális esetben az OG kép linkje tartalmazza a kulcsszavunkat.

Kódrészletben mindezt a következőképp kell elképzelni:

<meta property="og:locale" content="hu_HU" />

<meta property="og:type" content="article" />

<meta property="og:title" content="Google trükkök: 19 hasznos keresési tipp | The Pitch" />

<meta property="og:description" content="Használd ezeket a Google trükköket, hogy időt spórolj és pontosabban tudj keresni! 19 keresési tipp, hogy igazán profi légy." />

<meta property="og:url" content="http://thepitch.hu/google-trukkok-19-hasznos-keresesi-tipp/" />

<meta property="og:site_name" content="The Pitch" />

<meta property="og:updated_time" content="2016-07-26T22:01:23+00:00" />

<meta property="og:image" content="http://thepitch.hu/wp-content/uploads/2016/02/Google-trukk-facebook.png" />

Ennek a beállításához WordPress használata mellett egyszerű megoldást jelenthet a Yoast SEO plugin, ugyanis három mező kitöltésével legenerálja számunkra automatikusan ezt a kódot. A megjelenő kép az “upload” elnevezéssel ellentétben egy linkre utal, melyet feltöltéskor automatikusan létrehoz a WordPress. Így az OG kép linkje magát a fájl nevét fogja tartalmazni, tehát azt kell megfelelően elneveznünk, hogy később segítse az on-page keresőoptimalizálásunkat.

Open Graph mezők kitöltése

Ennek a megjelenését Facebookon pedig mindenki ismeri:

SEO elemzés - Open Graph

A Google trükköket tartalmazó cikk a meta és OG adatokra vonatkozó ajánlásoknak megfelel.

Hogy a Facebookon hogy jelenik majd meg a tartalom, azt itt tudod ellenőrzni:

Megadod az URL-t, majd a Debug gomb ellenőrzi neked a meta adatokat.

A klasszikus tartalmi SEO elemzés ezzel a résszel bezárul. Azonban van egy további pont, ami jelentősen befolyásolhatja az olvasók elégedettségét, ez pedig a szövegben elhelyezett linkek.

Linkek elemzése

Ha megjelent a tartalmunk, elvégeztük az ezt követő feladatainkat, akkor sem dőlhetünk teljesen hátra és hagyhatjuk magára, főleg ha örökzöld tartalomról van szó. A cikknek folyamatosan naprakésznek kell maradnia, hogy hosszútávon kielégítse az olvasók igényeit. Ennek két fontos pontja van, az egyik a tartalom frissítése, a másik a linkek elemzése és javítása.

Kevés annál idegesítőbb hiba van, mint amikor olvasunk egy tartalmat, rákattintunk a benne szereplő linkre, az azonban már nem él. Jellemzően 4xx és 5xx státuszú hibákkal találkozhatunk.

4xx státuszú hibák

A 4xx számozással ellátott hibák jellemzően a weboldalon valamilyen hibát jelölnek. Például ha valaki az oldaladon böngészve egy hibás (broken) linkre kattint, 4xx hibába fog ütközni. Ebből kifolyólag fontos, hogy rendszeresen monitorozzuk ezeket a hibákat és javítsuk őket, ugyanis negatív hatást kelthetünk olvasóinkban, ha úgy érzi, a tartalmunk nem hiteles azáltal, hogy a benne szereplő linkek nem élnek.

A vizsgált cikk például 1 hibás linket találtam, melyek hibakódja 404 (az oldal nem található) volt, mely azonban a Facebook profilomra mutat, így a programban található valószínűleg valamilyen hiba.

A teljes blogon átfuttatva összesen 6 hibás linket találtam, ennek az az oka, hogy a külső hivatkozásainknak a linkje megváltozott a cikkek publikálása óta, így ezek frissítésre szorulnak. Melyeket természetesen folyamatosan javítunk, ahogy van rá szabad időnk.

Amikor a The Pitch Education megújult 2016 elején, a linkek felépítése is megváltozott, így minden korábbi, egymásra hivatkozó tartalomban szereplő linket lecseréltünk a 4xx hibák elkerülése végett.

5xx státuszú hibák

Az 5xx hibakódok az információt küldő szerverek hibáiból adódnak. Keresőoptimalizálás szempontból hasonlóan a 4xx hibákhoz fontos, hogy rendszeresen monitorozzuk őket és amennyiben hosszú távon fennállnak, távolítsuk el őket tartalmainkból.

Ha te is egy vagy közülünk, akik nem tudják az összes hibakódot fejből, akkor ajánlom a http.cat oldalt, ahol frappánsan, macskákkal magyarázzák el a hibaüzenetek jelentését.

Ezeknek a hibáknak a felfedésére érdemes erre specializált eszközt használni. Személy szerint a Link-Assistant WebSite Auditorját ajánlom, vagy a Screaming Frogot. Előbbiben ingyenes verzióban sajnos nincs lehetőség mentésre, utóbbiban maximum 500 oldalt tudunk átnézni, így ha ennél nagyobb a weboldalunk, akkor nem fogjuk tudni átnézni ingyen az egészet. Alternatívaként jöhet szóba egy kicsit régebbi, azonban erre a célra teljesen megfelelő program, a Xenu’s Link Sleuth.

Pro tipp: ezen programoknak a hasznlatával könnyedén találhatunk mások oldalán is hibás linkeket, melyek javításának segítésével szerezhetünk akár magunknak is backlinket.

Ahogy a cikk elején felhívtam rá a figyelmet, ne állj meg ennél a lépésnél, olvass tovább a technikai SEO elemzés, valamint a linképítés témájában!


Hozzászolások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!