Blog Freemium Modell Gyorstalpaló
Freemium modell Gyorstalpaló
írta:

Freemium Modell Gyorstalpaló

Mi az a freemium modell?

A Freemium az egyik legelterjedtebb monetizációs és eladási technika, amit főként szoftvereknél és online termékeknél szoktak alkalmazni. A freemium modell lényege, hogy a termék vagy szolgáltatás ingyenesen hozzáférhető mindenki számára, de a prémium funkciókért már fizetni kell. Ezek lehetnek a szoftveren belül új funkciók, teljesen új szolgáltatások vagy akár virtuális javak is. A szó a free és a premium kifejezések kombinációjából jött létre, vagyis egyszerre jelöli az ingyenes és a prémium terméket.

Üzleti modellnek tekinthető-e?

Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a freemiumot üzleti modellként jellemzik. Ebben még a magyar nyelvű Wikipédia szócikk is téved: a freemium ugyanis nem egy üzleti modell, hanem egy értékesítési technika (selling tactic).

Hogy ez pontosan mit is jelent, azt az alábbi ábra segít értelmezni.

Egy üzleti modellt jellemzően 5 nagy részre szoktunk osztani:

  1. Revenue model, azaz a bevételi modell
  2. Product type, azaz a termék típusa
  3. Delivery model, azaz a termék fogyasztóhoz történő eljutásának a módja
  4. Acquisition channel, azaz az akvizíciós csatorna
  5. Selling tactic, azaz az értékesítési technika

Freemium modell

Egy üzleti modellt a fenti 5 elem kombinációja adja minden esetben. A freemium pedig ezek közül a selling tactic, vagyis az értékesítési technika / taktika egyik eleme. Ezen felül a selling tactic alá tartozik a sima vásárlás (simple purchase), az árkedvezmények (discount), a kuponok (coupon), a free trial, a privacy-ért történő fizetés (pay for privacy) és a free-to-play opciók is.

Canvas modell

Ha megvizsgáljuk a freemium modell és a business modell canvas (üzleti modell) kapcsolatát, akkor azt láthatjuk, hogy ebben a korábbi értékajánlat (value proposition) két részre oszlik. Egy ingyenesre (free) és egy fizetősre (premium). Ezekhez pedig külön-külön felhasználói szegmensek tartoznak. Alul pedig a bevételi forrásokat (revenue streams) tudjuk azonosítani.

Freemium canvas üzleti modell

A freemium modell előnyei

Ha megvizsgáljuk a legnépszerűbb mobilalkalmazások piacát, akkor azt láthatjuk, hogy a top alkalmazások döntő többsége ilyen alapon működik. Maga az alaptermék ingyenes, de a plusz funkciókért már fizetni kell.

Ha egy alkalmazás esetén jól határozzuk meg azt az alapszintet, amit az ingyenes terméknek tudnia kell, akkor arra szépen fel lehet építeni a pro és premium feature-öket. Ezt erősítette meg Csanády István, a Shapr3D alapítója és vezető fejlesztője nemrég nekem egy beszélgetés során.

“A freemium modell azért egy kifejezetten jó megoldás, mert lehetővé teszi, hogy hatékonyan monetizáljunk olyan embereket, akiket egyébként nem tudnánk rávenni arra, hogy fizessenek egy termékért.” – Csanády István, Shapr3D

A 3D modellezést tableten lehetővé tevő Shapr3D egy olyan alkalmazás, ami szintén ezt a modellt alkalmazza. Maga az app ingyenesen használható, és szinte az összes fontosabb funkció elérhető benne. A plusz funkciók viszont csak a fizetős felhasználók számára érhető el. Így a free terméket el tudják juttatni több 10 ezer emberhez, akikből megfelelő konverzió mellett fizetős felhasználók lesznek. Magát az appot és a rendszert pedig ezek a fizetős felhasználók tudják majd eltartani hosszú távon. A cég marketingstratégiájáról bővebben ebben a cikkben írtam: App Marketing & Growth Hacking a Shapr3D-nél.

Arra viszont nagyon oda kell figyelni, hogy mi kerüljön be az ingyenes termékbe és mi a fizetős szintbe. Ha túlságosan kevés funkció érhető el a free verzióban, akkor az app használhatatlan lesz. A célunk viszont nem ez. Az ingyenes app nem azt jelenti, hogy használhatatlan, hanem azt, hogy igenis használható, viszont vannak bizonyos korlátai.

Ezekre a korlátozásokra vannak különböző technikák is. Ezek segítenek abban, hogy hol és hogyan érdemes élesen szétválasztani a free és a premium szegmenst.

Hogyan korlátozható egy freemium alkalmazás?

A leggyakoribb korlátozásokat az alábbiak szoktak lenni egy ilyen modell esetén:

  • Feature limited (funkcióbeli korlátozás)
  • Capacity limited (teljesítmény, kapacitás korlátozása)
  • Seat limited (hozzáférhetőség korlátozása)
  • Customer class limited (felhasználási terület alapú korlátozás)
  • Effort limited (próbálkozás alapú korlátozás)
  • Support limited (támogatás korlátozása)
  • Time or bandwidth limited (idő vagy sávészlesség korlátozása)
  • Storage Space Limited (tárolókapacitás alapú korlátozás)

Egy-egy termék esetén jellemzően csak egy típusú korlátozással szoktak élni. Több területet csak ritka esetben szoktak kombinálni.

Több olyan cég is van, amelyik hatékonyan és eredményesen tudja alkalmazni ezt a modellt. Elég csak a Dropbox-ra, a Zapier-re vagy épp a Mailchimp-re gondolni.

A modell kritikája

A freemiummal kapcsolatos leggyakoribb kritikát a Pay2Win kifejezéssel szokás jellemezni. Ez azt takarja, hogy nagyon sok alkalmazásban a korlátozások úgy vannak beépítve, hogy fizetés nélkül azt szinte lehetetlen végigvinni. Vagy a fizetős felhasználók olyan előnyt kapnak (gyorsabban fejlődnek, több funkcióhoz férnek hozzá, több aranyat tudnak felhasználni, stb.), amit nem lehet ellensúlyozni az ingyenes használat során.

Mindamellett, hogy ez a fejlesztési direktíva teljesen legális, sokan mégsem tartják etikusnak. Az utóbbi időben emiatt egyre több játék- és szoftvergyártó ismeri fel, hogy az etikus magatartás kifizetődő hosszú távon. Jó példa erre a Nintendo is, ami 2015-ben olyan Pokémon játékot dobott a piacra, amit a prémium verzió megvásárlása nélkül is élvezetesen végig lehet játszani.

 


Hozzászolások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!