Blog Google Analytics Alapok – Minden, Amit Tudnod Kell
Google Analytics Alapok - borítókép
írta:

Google Analytics Alapok – Minden, Amit Tudnod Kell

Ha érdekel a Google Analytics, vagy már be is építetted az oldaladba de nem igazán használod, ez a cikk felkészít mindenre, amit feltétlenül tudnod kell róla – az alapoktól kezdve.

Persze nem csak ez az egy analitikai eszköz létezik, de ez az egyik legkönnyebben használható és leginkább elterjedt eszköz, amivel értékes adatokat tudhatsz meg a weboldalad látogatóiról.

Néhány kérdés, amit meg tudsz válaszolni a Google Analytics segítségével:

  • Hányan látogatják a weboldalam?
  • Milyen más oldalakról érkeznek a látogatók?
  • Tényleg szükségem van egy mobilbarát oldalra?
  • Milyen marketingstratégia hozza a legtöbb forgalmat?
  • Hányan vásároltak azok közül, akik jártak az oldalon?
  • Melyik blogposztom volt a legsikeresebb?

A Google Analytics-szel ezeket, és még sokkal több kérdést meg fogsz tudsz válaszolni. Kezdetnek ez egy jó leírás arról, hogyan szerezheted be az eszközt a saját oldaladra.

Ahhoz, hogy elkezdhess adatokat gyűjteni a weboldalad látogatóiról, egy néhány soros kódrészletet kell beilleszteni a weboldaladba, ami továbbítja onnan az adatokat az Analytics fiókodba. Ha kíváncsi vagy rá, hogy néz ki egy ilyen kódrészlet, ide kattintva meg tudod nézni.

A bekötést egy WordPress oldalon megteheted például egy plugin hozzáadásával, ha pedig egyedileg épített oldalad van, a </head> címke elé kell elhelyezni a kódban.

 

A fiók felépítése

Az Analytics szerkezete a következőképpen néz ki:

Egy felhasználó több Analytics-fiókot is létre tud hozni, ami jól jöhet, ha a céges weboldalak mellett a saját oldalait is szeretné kezelni. Egy Analytics fiókban több Tulajdon, azaz Property lehet. Ezek jelentik az egyes önálló weboldalakat egy adott témakörön belül. (Vannak olyan speciális esetek, amikor egy property több weboldalon is működik, de az esetek többségében egy web property egy weboldalt jelent.)

Egy oldalnak pedig több különböző nézetet állíthatunk be: ez akkor lehet hasznos, ha más ember felel például a fejlesztésért vagy a marketingért, mivel általában teljesen más információra van szükségük.

Így különböző szűrőket is be lehet állítani az egyes nézetekre: ha például egy hotel weboldala német és angol nyelvű változatban is elérhető, olyan nézeteket lehet létrehozni, amiben csak az adott nyelvű változat adatai láthatóak, így megkönnyítve az adatok áttekintését.

Egy webáruház esetében pedig leválaszthatóak például csak a blogra vonatkozó adatok, ami így nem keveredik a termékoldalak információival.

Egy példa a lehetséges beállításokra:

ga-fiok-felepites

Forrás: Google Support

Tipp: érdemes minden property-hez legalább két nézetet (view) létrehoznod. Az egyiket mindenféle szűrő nélkül, kizárólag adatgyűjtésre használni. A másikat pedig testreszabhatod, ahogyan szeretnéd. Így, ha bármi félre is sikerülne a beállításoknál, mindig lesz egy olyan nézeted, ahol megmarad az összes látogatottsági adatod. Míg egy rosszul beállított nézetnél utólag nincs lehetőség visszahozni adatokat.

Ha egyszer elrontottuk a nézetek beállítását, akkor onnan már nincs semmilyen visszaút, nem lehet adatokat átrendezni vagy átemelni másik nézetbe. Viszont, ha fenntartunk egy tartalék nézetet amiben minden adat látszik, a fő szűrő esetleges rossz beállítása esetén is át tudunk menni abba a nézetbe, és ott kielemezni a problémás időszak adatait.

Alapfogalmak

Néhány fogalommal már találkozhattál online marketinges környezetben, mint például a pageview (oldalmegtekintés), vagy session (munkamenet). Ezek a metrikák kapcsolatban állnak egymással, és egyben nézve őket könnyebben értelmet nyer, hogy melyik pontosan mit jelent.

A fogalmakra a cikkben angolul fogok hivatkozni, két okból:

  1. Ha később komolyabban bele szeretnél merülni az Analytics használatába, a legtöbb (és gyakran a legjobb) útmutató a témában angol nyelvű, és értelemszerűen angolul hivatkozik az elérhető funkciókra.
  1. A magyar felület pedig sokszor változik: előfordulhat, hogy nálad másképp hívják ugyanazt a funkciót, mint nálam. Ezzel ellentétben az angol teljesen egységes, így biztosan meg tudod majd találni, amit keresel.)

Most pedig nézzük meg, hogyan rendszerezi az adatokat a Google Analytics. Minden beérkező adat az alábbi struktúrába sorolhatók be:

users-sessions-hits

Nézzük meg ezeket sorban.

 

Hit (“lekérés”)

Egy hit nem más, mint egy bármilyen analitikai programban tárolt, vagy afelé küldött legkisebb adatmennyiség.

Mikor megnyitsz egy weboldalt, az oda bekötött Google Analytics fiók felé adatok továbbítódnak: a megnyitott oldal címe, az ország ahol éppen tartózkodsz, az általad böngészésre használt eszköz (mobil, laptop, stb.) és más hasonló (de egyedi azonosításra nem alkalmas) információk.

A weboldal üzemeltetője pedig ezeket az információkat láthatja rendszerezve a Google Analytics felületén.

Többféle hit típus is létezik: amikkel a leggyakrabban találkozhatsz, az a pageview (oldalmegtekintés), vagy például a tranzakció, amikor valaki vásárol valamit az oldalon.

 

Session (munkamenet)

Ha azt szeretnéd látni, hogy egy látogató mi mindent csinált egy látogatás alkalmával, a session az a mutató, amire szükséged lesz. Ez ugyanis az egy látogatás alkalmával küldött hit-ek egy csoportba gyűjtése.

Ha például valaki megnyitja az oldalad, elolvas egy cikket, megnéz egy videót, majd vásárol valamit, az egy sessionnek számít. Pedig ez a folyamat 4 különböző interakcióból, hitből áll össze.

Ez azért jó, mert pontosabb adatokat kaphatsz például arról, hogy mennyien olvassák el a bejegyzéseid vagy hány alkalommal nézik meg a termékeid.

Például:

Valaki megnyitja a weboldalad és megnéz egy terméket a webáruházadban. Beleteszi a kosárba, de fizetés előtt eszébe jut, hogy meg akar nézni még valamit a termék oldalán vásárlás előtt, így újra megnyitja a termékoldalt.

Ez az adott termékoldalnál 2 pageviewnek, azaz oldalmegtekintésnek számít, pedig valójában egy látogató nézte meg, ugyanazon látogatás alkalmával. Ezért a (látogatók száma alapján) legnépszerűbb termékeid mérésére jobb mutató lehet a session, mint a pageview.

Honnan tudja a Google Analytics, hogy meddig tart egy látogatás?

Egyszerű: a program egy időzárat használ. 30 perccel az utolsó interakció után lezártnak tekint egy munkamenetet.

A fenti példánál maradva: ha például a kosárba teszünk egy terméket, majd elugrunk ebédelni, ami 45 percig tart, és visszaérve a gép elé folytatjuk a vásárlást, az már új sessionnek számít. De ha gyorsak vagyunk, és 20 perc alatt megebédelünk, majd folytatjuk a vásárlást, az még ugyanannak a látogatásnak számít a Google Analytics felületén, mert nem telt le a 30 perc.

Ha szeretnél még olvasni a sessionök működéséről és arról, hogy milyen más esetben kezdődik még új session, ezt a bejegyzést érdemes átnézni a Google oldalán. Ha pedig úgy érzed, a te weboldalad esetében nem megfelelő a 30 perces alapbeállítás, itt olvashatsz arról, hogyan tudsz más időtartamot beállítani.

 

User (felhasználó/látogató)

A felhasználó a Google Analytics értelmezése szerint az a személy, aki valamilyen interakcióba lépett az adott weboldallal (például vásárolt rajta valamit, vagy egyszerűen megnyitotta az oldalt).

Ezt úgy állapítja meg, hogy az ugyanarról az eszközről érkező munkameneteket és a hit-eket egy csoportba rendezi.

Biztosan találkoztál már “ez az oldal cookie-kat használ” értesítéssel egy weboldalon. A cookie az az apró fájl, amit például a Google Analytics is elhelyez egy eszközön az első látogatás alkalmával. Ez az adott domainhez kapcsolódik, adott eszközön egy adott böngészőben.

Például:

Ha meglátogatod a www.szuperweboldal.com-ot ami Google Analyticset használ, az oldal elhelyez egy cookie-t a készülékeden. Amikor bezárod az oldalt, majd néhány nap múlva újra megnyitod, a készüléken tárolt cookie fájlból a weboldal “felismer” téged, és ennek megfelelően tudja rendszerezni az Analyticsben tárolt adatokat a látogatásról.

Habár ez a számítási módszer a legjobb közelítés a látogatók pontos számához, persze nem tökéletes. Hiszen ha például telefonról és laptopról is böngészel egy weboldalt, a Google Analytics nem látja, hogy mindkét eszközt te használod.

 

Dimensions and metrics (Dimenziók és mutatók)

A látogatók összegyűjtött adatait a riportok alatt tudod elemezni. Minden riport két részből áll össze: dimenziókból és mutatókból.

metrics-dimensions

 

Dimensions (Dimenziók)

A dimenzió az összegyűjtött adataid egy adott tulajdonsága. Dimenzió lehet például a látogató városa, a megtekintett oldal URL-je vagy éppen a látogatásának forrása (pl. Google).

 

Metrics (Mutatók)

A mutató egy konkrét szám a látogatók adatai alapján. A “sessions” például az összes munkamenet száma, a “users” pedig a látogatók számát jelenti.

A bounce rate, azaz visszafordulási arány talán az egyik legismertebb, és leginkább félreértett mutató. Ez azt mutatja meg, hogy az adott oldalra (vagy az egész weboldalra érkező forgalom (sessions, munkamenetek) mekkora része áll csak egy oldal megtekintéséből.

Ha például 10 session történik egy nap egy weboldalon, és abból 5 alkalommal csak egy cikket olvas el valaki, majd bezárja az oldalt, a bounce rate 50% lesz.

Ennek nincsen köze az oldalon töltött időhöz. Ha magas a bounce rate (50% feletti) a weboldal egy adott oldalán, azt kell először megvizsgálni, hogy ennek mi lehet az oka. Ha ez egy landing oldal, az aggodalomra adhat okot, de nem biztos, hogy az oldallal van gond. Ha például egy rosszul célzott hirdetés irreleváns forgalmat terel a landing oldalra, akkor a magas bounce rate kijavítását nem az oldalon, hanem a hirdetés célzásában kell kezdeni.

Egy másik fontos, és gyakran félreértett mutató az exit rate, azaz kilépési arány. Az exit rate azt mutatja meg, hogy az adott oldalon az összes pageview hány % volt az utolsó munkamenetben.

Nézzünk meg egy konkrét példát a gyakorlatban:

Hétfő:

bounce-exit-pelda-1

Kedd:

bounce-exit-pelda-2

Szerda:

bounce-exit-pelda-3

Ebben az esetben a két nap alatt két session, azaz munkamenet történt az oldalon. Az egyes aloldalak mutatói a következőként alakulnak:

Exit rate

Alma termékoldal: 66% (összesen 3 session tartalmazta az Alma termékoldalt, amiből 2 esetben volt a session utolsó tevékenysége az Alma termékoldal megtekintése)

Banán termékoldal: 50% (összesen 2 session tartalmazta a Banán termékoldalt, amiből 1 eseben volt a session utolsó tevékenysége a Banán termékoldal megtekintése)

 

Bounce rate

Alma termékoldal: 50% (két session kezdődött az Alma termékoldal megtekintésével, de ebből csak az egyik állt egy oldal megtekintéséből)

Banán termékoldal: 0% (az egyik session a Banán termékoldallal kezdődött, de a session több, mint egy oldalmegtekintést tartalmazott, így ennek nincs visszafordulási aránya)

 

Segít a két mutató között különbséget tenni az az ősi közmondás, miszerint minden bounce exit, de nem minden exit bounce.

 

Összefüggések metrics és dimensions között

A dimenzióknak és a mutatóknak mindig együtt van értelmük. Megnézhetjük például az összes látogató számát, de szükséges hozzá, hogy ezt mire vonatkozóan értjük: a weboldalunk egyes (vagy épp összes oldalaira), egy adott városra, vagy az egész világra?

Ez fordítva is igaz: ha például egy adott városból érkező látogatók adataira vagyunk kíváncsiak, tudnunk kell azt, hogy pontosan mi az a mutató, amit meg szeretnénk ismerni az adatok közül.

Hasznos funkciók

 

A jobb felső sarokban választhatod ki az időszakot, aminek az adatait meg szeretnéd nézni. A Compare checkboxot kipipálva összehasonlíthatod az előző időszak eredményeivel: ez jól jöhet, ha például az aktuális hónapot szeretnéd összehasonlítani az előzővel.

google-analytics-tooltip

Elsőre ijesztő lehet a sok adat: ezen segít a Google az apró kérdőjel ikonos tooltipekkel, amire ha ráviszed az egeret, megjelenik az adott funkció részletes leírása.

Az oktató menü bekapcsolásával pedig részletes leírást kapsz a teljes funkció működéséről, ez hasznos lehet az elején.

A főbb adatok mellett sok hasznos riportot találsz, amikkel megnézheted a látogatók országát és városát, az általuk használt böngészőket és operációs rendszert, az internetszolgáltatót, és a képernyőjük felbontását.

 

Riportok

 

Audience

google-analytics-audience-nezet

Ezek a riportok minden lényeges adatot megmutatnak a látogatóidról. Megtalálod benne az életkorukat (Demographics), az érdeklődési köreiket (Interests), a tartózkodási helyüket (Geo > Location) és az általuk beszélt nyelveket (Geo > Language), a látogatásuk gyakoriságát (Behavior), és az eszközöket, amikkel megnyitották az oldalad (Technology és Mobile).

 

Acquisition

google-analytics-acquisition-forgalomforras

Az akvizíciós riportokból azt tudhatod meg, hogy hogyan találtak rá az emberek a weboldaladra (All Traffic). Ezt részletesebben nagyobb kategóriákra – mint például közösségi média – (All Traffic > Channels) és külön forrásokra lebontva is láthatod (All Traffic > Source/Medium).

 

Behavior

google-analytics-behaviour-all-pages

A behavior riportok az oldalad tartalmáról árulnak el fontos részleteket, mint például melyik a legnépszerűbb oldalad, terméked vagy posztod (Site Content > All Pages), a legjobb landing oldalak, amin keresztül a látogatóid először érkeznek a weboldaladra (Site Content > Landing Pages), és végül azok az oldalak, amin keresztül elhagyják a weblapod (Site Content > Exit Pages).

Itt azt is megnézheted, hogy milyen gyorsan töltődik be az oldalad (Site Speed). A Google javaslatokat is ad rá, hogy hogyan teheted azt még gyorsabbá (Site Speed > Speed Suggestions).

 

Conversions

Végül, de nem utolsó sorban a konverziók adatai. Ez lehet bármilyen, általad meghatározott cél: egy egyszerű hírlevél-feliratkozástól kezdve a vásárlásig minden, amit szeretnél (és be tudsz állítani az oldalon).

google-analytics-conversions-goals

A célok (Goals) új értelmet adnak az eddig összegyűjtött adataidnak: így nem csak azt láthatod, hogy hány konverzió történt (Goals > Overview), hanem azt is, hogy azok milyen oldalon voltak (Goals > Goal URLs). Még azt is meg tudod nézni, hogy a konverzió előtt milyen más oldalakat nézett meg a látogató: ha például vásárlás előtt sokan olvassák el a szállítási feltételeidet, akkor jobban kell figyelned arra az oldalra is.

Sőt, a célok beállítása után az Analytics összeköti az adataidat a konverziós adatokkal. Így meg tudod nézni például azt, hogy melyik városból iratkoztak fel legtöbben a hírleveledre, vagy melyik közösségi oldalról vásárolnak nálad a legtöbben.

Ha pedig a blogposztjaid értékét szeretnéd mérni, a Behavior > Site Content > Landing Pages menüben azt is megtalálod, hogy melyik cikkedet érte meg megírni – pénzben mérve.

 

Hogyan elemezz adatokat

Önmagában persze nem elég az, ha ismered az alap funkciókat.

Az igazán izgalmas észrevételek akkor bukkannak elő, amikor elemezni kezdesz egy konkrét adathalmazt. Ennek a módját a Source/Medium riporton keresztül fogom bemutatni.

Ez a riport azt mutatja meg, hogy milyen forrásból (például fizetett hirdetések, vagy közösségi média), illetve milyen konkrét weboldalról érkeztek látogatók az oldaladra.

Source/Medium riport elemzése Google Analyticsben

A legtöbb alap riport ehhez hasonlóan épül fel. A fő elemek, és amiket érdemes átnézni egy riport elemzésénél, a következőek:

  1. Dátumválasztó
    • Kiválaszthatod, hogy milyen időtartamra vonatkozó adatokat szeretnél látni. Érdemes úgy használni, hogy kipipálod a “Compare to: previous period”, azaz “összehasonlítás a megelőző időszakkal” boxot, így rögtön láthatod, hogy romlott vagy javult-e az oldalad teljesítménye például az elmúlt negyedévben.
  2. Diagram
    • Itt láthatod a dátumválasztóban kijelölt időszak alatt történt sessionök, azaz munkamenetek számát. Ha még fiatal az oldalad, és mondjuk összesen néhány száz látogatás történt rajta, akkor ez a diagram nagyon változó lehet. Viszont néhány ezer látogatótól felfele már egyre jobban kirajzolódnak rajta elsőre szemmel is látható trendek: például melyik napokon érkezik a legtöbb látogató a héten, illetve növekszik-e az oldalad teljes forgalma. A legjobb állapot nem más, minthogy minél inkább a jobb felső sarok felé közelítsen a diagram.
  3. Napi/Heti/Havi bontás
    • Ha igazán sok adat található a fiókodban, akkor lehet hasznos a diagram bontásának átállítása. Ennek a segítségével megvizsgálhatod például azt, hogy melyek a legjobban teljesítő hónapjaid. Ehhez a dátumválasztót több éves periódusra érdemes beállítani, a diagram bontását pedig hónapra állítani, és így szabad szemmel is észrevehető, hogy milyen évszakban, vagy éppen milyen hónapokban teljesít különösen jól a weboldalad a többi hónaphoz képest.
  4. “ABC” oszlopok
    • Acquisition
      • Az itt található metrikák segítenek elemezni az oldaladra beérkező forgalmat. Kíváncsi vagy rá, hogy mekkora az új látogatók aránya az összeshez képest? Itt megtalálod a választ.
    • Behavior
      • Ezek a metrikák azt segítenek elemezni, hogy mit csináltak a látogatók, miután eljutott az oldaladra. Megtudhatod, hogy az összes session mekkora része állt csupán 1 oldal megtekintéséből (bounce rate), vagy akár azt, hogy egy munkamenet alatt átlagosan hány oldalt tekintettek meg a látogatók.
    • Conversion
      • Itt azt tudhatod meg, hogy a látogatók mekkora része hajtotta végre azt a tevékenységet, amit szeretnél elérni az oldaladon: ez lehet egy termék megvásárlása, de akár hírlevélfeliratkozás is.
  5. Secondary dimension (másodlagos dimenzió)
    • A riport alapbeállítással egy dimenziót mutat meg, ami a Source/Medium,  azaz a látogatás konkrét forrása, és a médium, amin keresztül érkezett a látogató (pl. email). A másodlagos dimenzió beállításával pedig kontextusba helyezheted az adatokat.
    • Ha például másodlagos dimenzióként beállítod a Device Category, azaz a weboldal megtekintéséhez használt eszközöket, a riport kiegészül egy új oszloppal és plusz adatokkal: ebből megtudhatod például azt, hogy a keresőből érkező látogatók közül a mobilról netezők is vásárolnak-e az oldaladon, vagy inkább a tabletet használó látogatók hajlamosabbak pénzt költeni.

 

Tippek és tanácsok

Ha már tisztában vagy a Google Analytics alapjaival és rutinosan böngészed a felületet, érdemes ellenőrizni a következő beállításokat, hogy megfelelően karbantartott legyen a fiókod.

 

Dupla nézet használata

google-analytics-dupla-nezet

Ahogy a cikk elején is említettem, érdemes minden weboldalhoz legalább két nézetet rendelni. Ebből az egyiket “szűretlenül”, egyedi beállítások nélkül használni, a másikban pedig igény szerint testreszabni. Így ha bármi rosszul sikerülne a beállításoknál, mindig maradni fog egy tartalék nézet, ahol elérhetőek maradnak a látogatóid adatai.

 

Értesítések

google-analytics-ertesitesek

Érdemes figyelni az Analytics által küldött értesítésekre. Nem csak a fellépő anomáliákról, de olyan alap beállításokról is küldenek értesítést, ami hasznos lehet a fiókodnak.

 

Spam szűrés

google-analytics-spam-szures

Néha egy új fiókban is meg tud jelenni akár több száz látogató – a gond az, hogy sok esetben ők nem léteznek. Sajnos vannak olyan cégek, amik úgy próbálják felhívni magukra a figyelmet, hogy hit-eket generálnak Analytics fiókokba, és a látogatás forrásánál az ő weboldaluk látszik.

Az Analytics beépített spam szűrője szerencsére egyre jobb: ezt az Admin/View Settings menüben lehet bekapcsolni, a “Bot Filtering” beállítás alatt.

 

Következő lépések

Ha egészen idáig eljutottál a cikk olvasásában, gratulálok! Több, mint 2600 szó analitikatudással lettél gazdagabb.

Amennyiben már tisztában vagy a Google Analytics működésével, otthonosan mozogsz a riportok között és elemezni is tudod őket, és akár további extra beállításokkal is próbálkozol, mint például az oldalon belüli keresés követése, akkor érdemes megnézned a Google online kurzusait, ahol további sok hasznos leckét találhatsz a Google Analyticsről és más Google termékekről. Sőt, akár le is vizsgázhatsz belőle, hogy minősítést szerezz ha szeretnél.

Külön köszönet Geiger Tamásnak, aki segített a cikk megírásában.


Hozzászolások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!