Blog Mit tanulhat az MLSZ a startupoktól?
MLSZ startup
írta:

Mit tanulhat az MLSZ a startupoktól?

Az MLSZ kártya bevezetése erős érzelmeket váltott ki a magyar focitársadalomban. Az idei szezonban két, erősen eltérő véleménnyel találkozhatunk a témát illetően. Az egyik az MLSZ véleménye, miszerint a kártya sikertörténet, a másik pedig a felháborodott szurkolóké, akik hangot is adnak elégedetlenségüknek. Az érzelmi túlfűtöttség mellett azonban meglehetősen kevés tény és összefüggés látott eddig napvilágot. Ez a blogposzt ezt próbálja meg részben pótolni. A számok oldaláról, analitikusan, szakmai szemmel.

MLSZ kártya története, számok

Gyerekkoromban rendszeresen jártam meccsre. Apukámmal és a testvéreimmel. Aztán barátokkal, néha még idegenbeli meccsekre is. Amióta bevezették a kártyát, azóta viszont egyszer sem voltam focimeccsen. Még a kártyát se váltottam ki. Ez pedig elgondolkodtatott. Vajon másokkal is ez történt? Mennyien járnak ma meccsre? Mennyire jött be a kártya-biznisz?

Úgy döntöttem, hogy megvizsgálom a következőket:

  • a szurkolói kártya bevezetése milyen módon befolyásolta a mérkőzésre járók számát, illetve
  • az MLSZ által publikált kártyakibocsátási adatok milyen kapcsolatban állnak a tényleges meccsre járók számával.
  • Ezen felül találtam néhány olyan elemet is, amit az MLSZ sikerként könyvel el, de az üzleti életben található példák alapján ez korántsem tűnik egyértelműen igaznak.

Az MLSZ 2014 nyarán bevezette a klubkártya rendszert, így a 2014/15 szezonban szeptember 15-e óta minimális követelmény az NB 1-es, Magyar Kupa és válogatott mérkőzések látogatásához a szurkolói kártya megléte.

Háromféle kártyatípus létezik, melyek közül az első kettőt lehet megvásárolni:

  • klubkártya (egy klub támogatóinak)
  • futballkártya (klubhoz nem kötődőknek)
  • MLSZ-kártya (tisztviselőknek, alkalmazottaknak, játékvezetőknek)

Az eddigi tapasztalatok alapján a kártyarendszer jelentősen befolyásolta az emberek mérkőzésre járási szokásait. És nem pozitív irányban. Pedig elvileg ma már egyszerűbben is jegyhez lehet jutni.

A jegyvásárlási folyamat megkönnyítése és felgyorsítása

volt a célja az MLSZ-nek, mely elméletileg mind a szurkolók, mind a klubok számára előnyös. Ráadásul a klubok számára másik előny, hogy könnyebben tudják tervezni a mérkőzésekkel kapcsolatos feladataikat, költségeiket.

A cél mindenképp nemes. De, nézzük meg, hogy a számok mit támasztanak alá?

 

Publikált adatok

Adatgyűjtés: az adatokat az MLSZ által hivatalosan publikált sajtóközleményekből és az NSO-n elérhető információkból gyűjtöttem ki. Ahol nem volt elérhető pontos adat, ott az időszakok között lineáris interpolációval közelítettem a számokat.

Egy 2015 tavasz elején kiadott statisztika alapján érdekes tanulságot lehet levonni az új kártyarendszert illetően. 2015 tavaszáig összesen több mint 175 ezer szurkolói kártyát bocsátottak ki.

MLSZ kártya statisztika

Forrás: mlsz.hu

A statisztika alapján 17%, vagyis minden 6. kártya futballkártya. Ezen kártyatulajdonosok azok, akik elvileg nem kötődnek szorosan egy NB 1-es csapathoz sem, illetve nem kizárt, hogy csak válogatott mérkőzések miatt vásároltak kártyát. Vagy esetleg több csapat mérkőzésén szeretnek a semleges szektorban helyet foglalni. Az nem derül ki a statisztikából, hogy ennek a számnak mekkora aránya a tisztségviselők, alkalmazottak számára kibocsátott kártyák aránya.

A kártyák regisztrációjának döntő többsége (85%) személyesen történt. Ez jelzi, hogy a célcsoport többsége nem az online regisztrációt preferálta  (ettől még személyesen átvehette), jóllehet elméletben ezen a módon sokkal rövidebb és gyorsabb lett volna a folyamat a számukra. Az MLSZ becslése szerint a személyes regisztrációnál 10 perc, míg online regisztrációnál ez 2 perc lenne.

A klubkártya-kibocsátás tekintetében a legnépszerűbb csapatnak az FTC ígérkezik a klubonkénti megoszlás alapján. Azonban fontos tényező, hogy ennél a csapatnál már korábban is létezett egy kártya, méghozzá a Fradi kártya. Ezek azonban nem 100%-ban kompatibilisek az új kártyával (nincs rajtuk fénykép, nem lehet velük válogatott meccsre menni, stb). A fankártyák kibocsátásában második helyen a DVSC, harmadik helyen pedig a DVTK áll. Fontos tudni, hogy a Videoton idei mérkőzéseihez még nem volt kötelező kiváltani a klubkártyát.

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a kiadott statisztikában valószínűleg valahol hibáztak az MLSZ munkatársai, mivel a klubonként összeadott klubkártyák száma (145 381 db) nem egyezik meg a kép bal oldalán használt klubkártyák számával (119 012 db). Az MLSZ válasza ezzel kapcsolatban nem érkezett meg a publikálás idejéig. Ha valakinek vannak jobb számai, kérem kommentben írja meg!

 

Tényleges nézőszámok

A tavalyi szezonhoz képest idén – az utolsó két forduló adataitól eltekintve – 15%-kal kevesebb néző vett részt az NB 1-es mérkőzéseken. A klubkártya bevezetésének egyik oka a vandalizmusra hajlamos szurkolók kiszűrése volt. Az MLSZ hangsúlyozta, hogy családbarát környezetet szeretnének teremteni. Az ábrán azonban jól látszik, hogy valami miatt

“nem járnak a családok meccsre.”
– Trollfoci

Az okok természetesen nem szoríthatóak mindössze a kártyarendszer bevezetésére, ez ennél jelentősen bonyolultabb elemzést igényelne, melyre ennek a posztnak a keretében nincs lehetőség.

Az azonban tény, hogy számos szurkoló a klubkártya ellen való tüntetésként elmegy a stadionig, azonban nem megy be a mérkőzésekre. Találkoztam olyan véleménnyel, miszerint a foci velejárója az ultrák megjelenése. Ha nincs meg a lelkes tábor a mérkőzéseken, akkor unalmas lesz kijárni.

Fordulónkénti nézettség 2013/2014-ben és 2014/2015-ben

A 2014/2015-ös szezonban az átlagos nézőszám közel kiegyenlített volt minden fordulóban. Ha eltekintünk a 23. fordulótól, akkor kis mértékű csökkenés is észrevehető.

Átlagos nézőszám

A fordulónkénti összes nézőt tekintve azonban erősen volatilis a kép. Legkevesebben a 16. fordulóban, kicsit több mint 13 ezren látogattak ki a mérkőzésekre, míg a 23. fordulóban a többihez képest kiugróan sokan, közel 33 ezren (igaz, ebből több mint 21 ezren az FTC-Újpest rangadóra voltak kíváncsiak).

Forduló nézettsége és az átlagos nézőszám

 

Aktivitási ráta

Míg a meccsre járók átlagos száma stagnált, illetve enyhén csökkent, addig a kiváltott MLSZ kártyák száma folyamatosan emelkedik, áprilisban elérte a 175 ezret. Ha megnézzük az első 24 forduló esetében, hogy mennyi volt a kiváltott kártyák száma, ezzel szemben mennyi volt a fordulónkénti teljes- és átlagnézőszám, akkor az ábrán látható érdekes trendet figyelhetünk meg.

MLSZ aktivitási ráta

A kártyák száma folyamatosan nő, a nézőszámokon ez viszont nem tükröződik. Sőt.

Önmagában az, hogy nő a kibocsátott kártyák száma, még lehetne egy üdvözölendő elem is. Azonban ha senki nem használja őket, vagy arányaiban kevesebben, akkor valahol igen nagy gond van a rendszerben. Az üzleti életben ezért is szoktak a felhasználók számának növekedése mellett egy másik nézőpontot is figyelembe venni. Ez pedig nem más, mint az aktivitási ráta. Itt összehasonlítjuk, hogy mekkora az átlagos meccsre járók és a kiváltott kártyák aránya. Ha ez megnézzük, akkor láthatjuk, hogy folyamatosan csökken azoknak az aránya, akik mérkőzésre járnak.

A korai fázisban tapasztalható magasabb aktivitási ráta részben annak köszönhető, hogy a korábbi felhasználók, vagyis a rendszeresen meccsre járók, és bérletesek elsők között kiváltották a kártyát. Jelenleg kb. 10% körül kezd állandósulni ez az arány, vagyis csak minden 10. kártyával rendelkező személy jár ki NB 1-es labdarúgó mérkőzésre.

MLSZ aktivitási ráta

Megjegyzés: Statisztikai szempontból annyit mindenképp érdemes megemlíteni, hogy az összkártyaszám stock típusú adat, míg az átlagnézőszám flow típusú. Ezért amikor ezeket a számokat összevetjük, erre érdemes emlékezni. Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a fordulók között nem mindig egyenlő időszak telt el, így az X tengelyen ábrázolt adatpontok bár egymást sorban követik, a köztük lévő távolság nem állandó. A kártyák kiváltásánál volt egy türelmi idő, így a korai időszakban az adatok némileg torzíthatnak, illetve egyes klubok esetében (pl. Videoton és MTK) még mindig nincs szükség a kártya kiváltására.

 

Növekedés-elmélet

Hogy működik mindez az üzleti életben? Mit jelentenek ott ezek a számok, grafikonok?

Növekedés tekintetében négyféle mérőszámot különböztethetünk meg a felhasználókat tekintve:

  1. Topline users / Teljes felhasználószám (összes regisztrált felhasználók száma)
  2. Activated / Aktivált (akik elkezdték használni a szolgáltatást)
  3. Retained / Megtartott (visszatérő aktív felhasználók, akik rendszeresen használják a szolgáltatást)
  4. Monetized / Monetizált (fizető felhasználók)

Növekedési típusok
Az X tengelyen ábrázoljuk az adott időpontot, az Y tengelyen pedig a felhasználók számát.

Éljünk egy prezi.com-os példával. Hogyan lehet részekre bontani a felhasználókat?

  • Topline user mindenki, aki beregisztrált az oldalra
  • Activated, aki legalább egy prezit elkészített a regisztráció óta
  • Retained, aki időről időre használja a szolgáltatást, és létrehoz egy-egy prezentációt
  • Monetized felhasználók azok, akik fizetnek is az oldal szolgáltatásaiért, vagyis pro (vagy más, fizetős) accountra váltanak

Vannak persze olyan szolgáltatások, ahol maga a monetizáció egyben az aktiválást is jelenti. Míg sok webes vagy mobil szolgáltatást lehet ingyen is használni, és elég csak a próbaidőszak után vagy a pro verzió esetén fizetni, addig a sportesemények nem ebbe a kategóriába tartoznak. Vagyis ha valakit aktivizálni tudunk egy focimeccsre, akkor ő már egyben monetizált felhasználó is lesz. A cél pedig itt az, hogy a monetizálást minél többször hajtsuk végre.

Persze az egész modell életszakasz függő. Korai fázisban sokkal inkább az aktivizálásra és a megtartásra érdemes koncentrálni, és amikor azok működnek, akkor a monetizációt előtérbe helyezni. Ezeket a fázisokat különíti el egymástól a Lean Analyticsben Allistair Croll és Ben Yoskovitz is. Az első az Empathy, majd ezt követi a Stickiness, a Virality és csak ez után jön a Revenue. A témáról bővebben itt olvashattok.

A magyar foci esetében a fenti modell az alábbi formában néz ki:

  • Topline user, aki rendelkezik szurkolói kártyával
  • Activated, aki legalább egy meccsre kilátogatott
  • Monetized, aki kilátogatott egy meccsre, és ezzel fizetett is
  • Retained, aki többször látogat ki egy meccsre

Növekedési típusok - MLSZ

Az elsődleges cél a startupok (vagy egyébként bármilyen cég) számára az, hogy a fizető felhasználók száma minél magasabb legyen, és az a görbe minél közelebb legyen az összes felhasználók számához. (Jelen esetben ez azt jelenti, hogy minél kisebb legyen a piros és a zöld vonal közötti eltérés / terület.)

Ennek az az egyszerű oka, hogy azt sok esetben egyszerű elérni, hogy ingyen bevonzunk új felhasználókat, regisztrálókat (lásd: “váltsák ki az MLSZ kártyát”), azonban ha nem vagyunk képesek aktiválni őket, majd visszahozni őket a stadionba, akkor nem leszünk képesek újra monetizálni sem őket.

Sokan hajlamosak a teljes felhasználószámot egy olyan mutatónak tekinteni, ami mindenek felett áll. Kétségtelen, valóban fontos, hogy egy terméknek vagy szolgáltatásnak mennyi felhasználója van. A kérdés csak az, hogy ezek valóban aktív felhasználók-e, vagy csak egyszer regisztráltak és utána soha többet nem jönnek vissza.

Azokat a mérőszámokat, melyek jól mutatnak, de igazából nem hordoznak különösebb üzleti értéket, “vanity metric”-nek szokták hívni, vagyis “hiúsági mérőszámnak”. Ilyen egyébként sok esetben a Facebook like-ok száma is. Attól mert valaki likeol egy oldalt, még nem biztos, hogy vásárolni is fog az adott termékből például.

 

Az MLSZ-valóság

Joggal merül fel a kérdés, hogy az MLSZ esetében milyen trendek figyelhetők meg? Hogyan alakulnak a fő mérőszámok? Nézzük is meg. Az MLSZ folyamatosan növeli a regisztrációk, a topline userek számát. A cél az, hogy minél több kártyát váltsanak ki. A kártya kötelezővé tételével látható, hogy az első 24 forduló alatt több mint 175 ezer regisztrációt sikerült elérni, nagyjából egyenletes növekedés mellett (kivétel ezalól a 12-13. forduló számai, amikor a Magyarország – Finnország Európa-bajnokság selejtező mérkőzés előtt többen váltottak kártyát az átlagosnál. Fontos megjegyezni, hogy lehetnek apró eltérések a kártyakiváltásokban, de a sajtóközlemények alapján ezek az adatok közel helytállóak. Ha esetleg valakinek vannak pontosabb adatai, akkor beépítjük azokat is az elemzésbe. Azt mindenesetre érdemes lesz majd megnézni, hogy a magyar-román válogatott mérkőzés hatására lesz-e újabb nagyobb hullámú kártyakiváltás, vagy sem.)

MLSZ aktivitási ráta

Ugyanakkor látható, hogy az alsó két grafikon nem emelkedik olyan mértékben mint elvárt volna megfelelő teljesítmény esetén. Ennek leképezésére vezettem be a már korábban említett aktivitási rátát, mely egyértelműen erősen csökkenő trendet mutat.

Amennyiben ez konstans lenne, vagy enyhe ütemben csökkenne, akkor az azt jelentené, hogy a meccsek nézettsége, valamint átlagos nézettsége pozitív irányba mutatna, követné a regisztrációk számát. De itt nem ez történik.

Az MLSZ által publikált kártyaszám nem egy elhanyagolható adat. De önmagában ún. vanity metric. Hiába van 175 ezer kibocsátott kártyánk, ha ezeknek kevesebb mint 10%-a aktív fordulóról fordulóra. Ha pedig rossz, vagy félrevezető adatokra támaszkodunk, akkor rossz döntéseket fogunk hozni. Ha a cél az, hogy a kártyatulajok számát növeljük, akkor erre fogunk minden erőforrást áldozni. A cél viszont nem ez, hanem az, hogy többen járjanak ki a meccsekre. Nem pedig az, hogy több kártyatulaj legyen.

Az MLSZ jelenleg két nagy problémával és nehézséggel néz szembe. Egyrészről alacsony az aktivitási ráta, másrészről pedig alacsony a megtartási / reaktivizálási arány. Sokaknak van kártyája, azonban mégsem járnak ki meccsre az emberek.

MLSZ kihívásai

Ilyenkor általában az a helyes megoldás, ha valamilyen reaktivizálási megoldást alkalmaznak, vagy egyszerűen csak tökéletesítik a terméket. A reaktivizálás történhet időszakonként küldött emlékeztető emailekkel (drip emailek), mobilapplikációk esetében üzenetek (push notification) révén is akár. Ezek mind arra szolgálnak, hogy az alapterméket minél többször, vagy minél hosszabb ideig használjuk. Méghozzá arra a célra, amiért létrejött. Ha ez egy projektmenedzsment szoftver, akkor arra, hogy projekteket menedzseljünk. Ha ez egy közösségi oldal, akkor arra, hogy kapcsolatot tartsunk másokkal.

A Facebook esetében például észrevették (= pontosan végigelemezték és lekutatták), hogy akinek van legalább 7 ismerőse, az sokkal nagyobb valószínűséggel lesz visszatérő felhasználó. Ezért amikor valaki feliratkozik manapság, akkor a Facebook célja, hogy eljuttassa a felhasználót oda, hogy összeszedjen legalább 7 kapcsolatot. A Twitter esetében ez 30 követett Twitter accountnál következik be, ezért a Twitter onboarding folyamat célja, hogy kezdjünk el követni más felhasználókat. A Twitter onboarding folyamatát itt lehet megnézni elemeire bontva.

Kérdés, hogy az aktivizálási és reaktivizálási problémákra milyen válasza van az MLSZ-nek? Egyelőre nem tiszta, de egy intézkedést már bejelentettek. Nézzük meg mi is volt ez.

 

Megoldás a problémákra

Mit csinálnak a kezdő, általában tapasztalatlan startupok abban az esetben, ha látják, hogy a user-bázis folyamatosan nő, azonban nem kezdik el használni a terméket?

Elkezdenek valamilyen új, addicionális megoldást, feature-t hozzáadni vagy épp hozzáreszelni az eredeti koncepcióhoz. Ezek a hozzáadott bővítések sokszor inkább károsak, mint hasznosak, ugyanis sok esetben nem a termék alapműködését segítik elő, hanem kétségbeesett próbálkozások arra, hogy “hátha ez majd beválik”.

A helyzet az MLSZ esetében sem más. Sajnos.

Miután a sok regisztráció után az alaptermék nem működik megfelelően (= nem járnak az emberek meccsre), a szövetség 2015. áprilisában előjött egy, a kártyához tartozó új előnnyel: lehetővé tette, hogy a kártyatulajdonosok a MOL kutakon literenként 7 forinttal olcsóbban tankoljanak. A fő gond ezzel az, hogy ez a kedvezmény szinte semmilyen pozitív hatással nincs arra a problémára, hogy az embereket reaktivizálja. Ráadásul ez az új feature azzal az eredeti koncepcióval sincs összhangban, ami miatt elvileg a kártyát létrehozták. Azzal ugyanis, hogy olcsóbban tankolhatunk egy kúton, még nem fogunk könnyebben és gyorsabban jegyet venni.

Mikor először meghallottam ezt a hírt, rögtön ez ugrott be:

Mi lesz így az új MLSZ kártyából? Supershop kártya, futball edition?

MLSZ Supershop kártya

Az MLSZ Supershop kártya nagy előnye lehet, hogy rengetegen váltják ki, viszont ezzel nem segítik elő sem az aktivációs, sem a megtartási ráták javulását. Vagyis nem fog megvalósulni az az eredeti cél, hogy többen járjanak mérkőzésre.

A kérdés persze a fent felvázoltnál lényegesen összetettebb. A mérkőzésre járók számát ugyanis nem csak a kártya bevezetése befolyásol(hat)ta, hanem a jegy- és bérletdrágulás, ami erősen csökkent(het)i a keresletet, illetve a biztonsági kamerák és a vénaszkennerek hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ettől függetlenül az MLSZ által a kártyákkal kapcsolatban közzétett metrika és a valóság között jelentős fundamentális eltérés található. Ez a bejegyzés pedig elsősorban erre próbálta meg felhívni a figyelmet.

Ha sokkal mélyebb elemzést szeretnénk készíteni, akkor az MLSZ kártyahasználatból származó adatbázist kellene felhasználnunk (már ha van ilyen). Ilyenhez azonban nincs hozzáférésünk. Ha lenne, az alapján meg lehetne mondani, hogy klubcsapatokra vagy akár egyénekre lebontva hogy alakultak az aktivitási arányok. Ha elegendő valós, és nem csak a sajtóban publikált adat állna rendelkezésre, akkor ökonometriai alapokra is lehetne helyezni az elemzést, ahol vizsgálni lehetne a kártyahasználat előtti és az azt követő időszakot, valamint a kártyahasználat alól mentesített klubok adatait is. A valós kártyahasználati hatást így lehetne pozitívan és normatívan értékelni. Ha valakinek megvan az MLSZ adatbázisa, akkor küldje át, és ígérem megnézzük az összefüggéseket. 🙂

Hogyan tovább?

Nem egyszerű megmondani, hogy mit kellene tenni jelen esetben az MLSZ-nek. De egy dolog szinte biztos: a jelenlegi irány nem jó. Ráadásul nagyon nem jó. Kívülről úgy tűnik, hogy egy olyan mérőszámot tekintenek fontosnak, ami bár valóban nem elhanyagolható, mégis figyelmen kívül hagyja az alapvető célt és célkitűzést.

Ha az a cél, hogy a jegyvásárlás gyorsabb és könnyebb legyen, akkor több értelme lenne bővíteni az értékesítési pontok számát, vagy valamilyen kedvezménnyel előnyben részesíteni például az online jegyvásárlást. Erre jó példa, hogy a Ferencvárosnál meccsnapon akár 1500 forinttal drágább is lehet a jegy a helyszínen, a Honvéd esetében pedig a 15 hazai meccsre váltott online jegy olcsóbb mint a bérlet.

Az olcsóbb tankolás kétségtelenül jó a felhasználóknak. De elsőre nem tűnik úgy, hogy bármilyen formában elősegítené azt, hogy többen járjanak mérkőzésekre.

Vannak olyan országok, ahol kísérleteztek hasonló kártyás megoldással, de vagy teljesen más irányba vitték el azt, vagy hosszú szenvedés után inkább eltörölték.

A legtöbb esetben azzal próbálják meg növelni a kártyahasználók aktivitását, hogy a kártyatulajdonosok olcsóbban tudnak jegyet vásárolni, ahogy teszik azt például Olaszországban. Ez valóban egy előny, amit sokan ki is használnak. Érdekes, hogy hasonló megoldásra itthon ritkán van példa. Ráadásul ez a fajta kedvezmény (és nem a tankolási) még összhangban is van azzal a céllal, hogy több ember menjen ki a meccsekre. A szövetség számára az lenne a következő szezonra a legfontosabb, hogy helyesen azonosítsa a fő probléma forrását, és arra próbáljon megoldást találni. Ne pedig kártyaszám növelésére koncentráljon.

Az egyik fő gondot a klubok részéről az jelenti, hogy a jegyeladásból származó összeg a teljes bevételük töredékét, átlagban 5-6%-át teszik ki. Ezért egyrészről nem fektetnek óriási hangsúly erre az elemre, másrészről pedig a nézőszám 20-30%-os csökkenése sokkal kisebb problmát jelent, mint egy nagyobb szponzor elvesztése. Bár kétségtelen, hogy nézők nélkül, előbb-utóbb a szponzorok is elpártolhatnak majd a sporttól.

Lehetne persze a foci színvonalát is növelni. Igazából az lenne a legjobb megoldás. De ennek az elemzése már biztosan nem ennek a posztnak a célja.

Jelen pillanatban az látható, hogy az MLSZ használ egy mérőszámot, az összes kiváltott kártyák számát. És minden kommunikációt erre próbál meg felépíteni. A több kártya = siker. E szerint pedig minden a legnagyobb rendben van. Ha viszont egy kicsit mélyebbre ásunk, és megnézzük az aktivitási arányokat is, akkor a helyzet már korántsem ilyen rózsás. Ráadásul a kártya bevezetése szépen szétteríti a felelősséget a szereplők között. Így igazából senki nem érzi magát felelősnek, mert a számok azt mutatják, hogy minden szép és egészséges. Ha viszont rossz mérőszámot optimalizálunk, akkor szinte biztos, hogy rossz eredményt fogunk kapni. A trend jelen pillanatban erősen negatív. De ahogy szokták mondani: innen szép nyerni. Ha pedig sikerül nyerni, akkor azzal a szurkolók járnak majd a legjobban.

 


Hozzászolások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!