Blog PR eszközök és PR tippek
PR eszközök és PR tippek
írta:

PR eszközök és PR tippek

A startupok többségének lételeme a pörgés, valamint a rendkívül gyors fejlődés. Szükség van rá, hogy a terméket vagy szolgáltatást megfelelő “buzz”, felhajtás vegye körül és az emberek beszéljenek róla. Főként ennek a kivitelezésére alkalmazzuk a PR-t. Azonban mit tehetünk, ha induló vállalkozásként nincs keretünk rá, hogy egy PR ügynökséget megfizessünk? Lehetséges-e 0 forintból hatékony PR-t csinálni? Ha igen, hogyan?

Sok olyan embert ismerek, akik az elmúlt évek során soha nem vettek igénybe ügynökséget, vagy tanácsadót, és a PR feladatokat mindig maguk látták el. És ez tökéletesen működött is. Nálam se volt más a helyzet. Ebben a posztban megosztok néhány olyan tippet és trükköt, amit évek óta használok. Főként azért, mert működnek.

Röviden az alapokról és a száraz elméleti háttérről: a public relations (PR) célja, hogy egy szervezet, és annak környezete között pozitív kapcsolatot építsen ki, és tartson fenn. Ennek különböző fokozatai lehetnek, mint az elfogadás (vagy megértés), a jóakarat, illetve a támogatás.

If I was down to my last dollar, I would spend it on public relations.
Bill Gates

A PR-t a gyakorlatban főként véleményformálásra, a médiával való kapcsolattartásra, a nyilvánosság kezelésére és kommunikációs irányelvek kialakítására szokták használni, de gyakran előfordul, hogy linképítési céllal ír valaki PR cikket.

A PR akciókat és célokat azonban érdemes lebontani eszközökre, amelyeket a végrehajtás során konkrétan alkalmazni is tudunk.

 

A Public Relations klasszikus eszközei

Számos Public Relations eszköz létezik, ezek közül a legelterjedtebb hagyományos, klasszikus eszközök az alábbiak:

  • média kapcsolatok
  • hír jellegű reklámmegjelenések
  • közösségi média
  • hírlevél
  • szórólap
  • kiadvány és katalógus
  • üzleti rendezvények
  • üzleti ajándékok
  • szponzoráció és partnerség jellegű kapcsolatok
  • alkalmazottakkal, közvetlen környezettel való bánásmód

Bizonyos iparágakban a mai napig ezek a Public Relations eszközök dominálnak, de nem véletlen, hogy a fejlődő, főként a technológia intenzív szektorokban egyre inkább az online PR eszközök veszik át ezek helyét.

 

Online PR eszközök

Az online PR eszközök térnyerése természetes folyamat, hiszen a marketing minden területén érezhető a technológiai robbanás, nem csak az online hirdetések terén. Az online eszközöknek, vagy az eszközök online megjelenítésének számos előnye van a hagyományos, offline megoldásokkal szemben, amelyeket egyre több eszközön használhatunk ki.

Egy online PR eszköz előnye az offline-nal szemben, hogy

  • gyors: gyakorlatilag azonnal elérhetjük vele a célcsoportot,
  • költséghatékony: olcsóbb az előállítás mint a hagyományos eszközök esetében, így startupok, és kis költségvetésű, induló vállalkozások is igénybe tudják venni,
  • hatékony, egyszerűbb terjesztés: működik hazai, és nemzetközi piacon is, így több potenciális ügyfél érhető el, ráadásul startupoknál a legtöbb esetben ez alapvető követelmény.

Az online PR eszközök és PR tippek sok esetben nem különböznek a hagyományosaktól, viszont a működési mechanizmusok igenis eltérőek. Ahogy felgyorsult a világ, egyre nagyobb az információáramlás sebessége és az információéhség. Emiatt egyre kevésbé az a fontos, hogy a végletekig kicentizett és 13-szor átfogalmazott sajtóközleményeket adjunk ki, hanem, hogy gyorsan és hatékonyan juttassunk el fogyasztható információt nagy tömegekhez. Ehhez pedig sokkal fontosabb, hogy legyen egy működő workflow vagy keretrendszer előttünk. Főleg akkor, ha a kezdeti fázisban kevés a személyes kapcsolatunk az iparágról író újságírókkal, riporterekkel.

 

A workflow

Mióta online marketinggel foglalkozom, még soha nem fizettem PR ügynökségnek vagy tanácsadónak. (De volt akinek már adtam tanácsot. :D) Viszont jelent már meg cikkem vagy írásom a 444-en, Indexen, a HVG Businessben, HVG onlineon, Trollfocin, Startupdaten, Szeretlek Magyarországon, a legnagyobb magyar szakmai Apple blogokon, hazai és nemzetközi szakmai oldalakon is. Egyetlen forint elköltése nélkül. Ezt pedig korántsem olyan nehéz elérni, mint gondolnánk.

Az általam használt megoldásokat ugyanis szinte bárki alkalmazhatja a saját startupja, cikkei népszerűsítéséhez, vagy akár teljes PR tevékenységének fedezéséhez. Itt a teljes workflow.

 

1. A saját pitch tökéletesítése

Első lépés, hogy megfogalmazd a pitched (one liner). Képesnek kell lenned megválaszolni egy mondatban, hogy mivel foglalkozol vagy mit akarsz átadni. Rendkívül fontos, hogy tudd, mit akarsz eladni vagy promótálni. Ha számodra sem tiszta a kép, akkor ezt mások sem fogják megérteni. (A pitch egyébként lehet bármi. Lehet a projekted maga, vagy csak az a cikk, amit szeretnél megoszta(t)ni másokkal.)

Alapszabály, hogy a mondanivaló legyen egyszerű és letisztult. Egy mondatban jöjjön át, hogy mit csinálsz. Zsargon és szakkifejezések nélkül.

Gyorsan elővettem pár példát azokból a hazai cégekből, akikbe csak ezen a héten futottam valahol bele.

# 1 jó példa – Enbrite.ly

“We reveal hidden fraud activity and find quality in advertisements”

Bár szakmai, de jól érhető; egyértelmű, hogy mivel foglalkoznak. Rövid, tömör, lényegre törő.

# 2 jó példa – Miutcánk

“Új lokális közösségi oldal, ahol felfedezheted a szomszédaidat és jó kapcsolatot építhetsz ki velük!”

Világos, tiszta. Egyértelműen átjön belőle az értékajánlat.

# 1 rossz példa – fiktív

“Az XY-al egy kompakt és innovatív személyi asszisztenst adunk a felhasználók kezébe, amellyel hozzásegítjük őket az utazásaik idejének maximális kihasználásához és a mindennapok megkönnyítéséhez.”

Ez egy valós projekt pitchének átirata, amibe néhány hónapja futottam bele. Ez a pitch túl hosszú. Emellett igazából kevés konkrétumot tartalmaz, ráadásul tele van “közgazdasági általánosítással”. Ezt mindenképp érdemes lenne rövidíteni és konkretizálni, mert így nem jön át belőle a lényeg.

Az első lépés tehát az, hogy elkészítsük az egymondatos pitchet, és teszteljük azt. Kérdezzünk meg olyanokat, akik nem dolgoznak velünk, hogy értik-e miről beszélünk. Legyen az egy barát, egy idegen az utcán vagy épp a nagymama. Amíg ezzel a lépéssel nem vagyunk meg, addig nem érdemes továbblépni a következő lépcsőfokra.

(A pitch persze lehet egy olyan hír, cikk is, amit meg akarunk osztani a cégünkről; nem csak maga a cég fő tevékenysége. Például az, hogy átléptük a 100 ezer felhasználós határt, új piacokra lépünk be, nemzetközi elismeréseket nyertünk.)

 

2. Készíts adatbázist a releváns riporterekről

Ha megvan a one linerünk, akkor készítsünk egy listát a releváns riporterekről, akiket meg fogunk keresni. Mindenképp olyanokra van szükség, akik valamilyen módon kapcsolódnak ahhoz, amivel foglalkozunk. Hogy lehet ilyen emberekre rátalálni? Például így.

Először hozzunk létre egy adatbázist. Lehet az egy Google Spreadsheet vagy MS Excel fájl is. Ebbe fogunk belerakni minden lényeges információt. Mik ezek az infok?

  • kulcsszó (erre ki fogok térni hamarosan, hogy miért lényeges),
  • kontakt neve, ez nyilvánvalóan fontos megkereséskor,
  • a kontakt által, korábban írt tartalom címe, amely a témához, vagy például versenytárshoz kapcsolódik. Ennek a segítségével a megkereséskor a cím segítségével hivatkozni tudunk majd arra, hogy ő már foglalkozott a témával és bizonyára még mindig érdeklődik újdonságok iránt,
  • URL, ami alapján visszakereshető a hivatkozott tartalom,
  • a kontakt elérhetősége (email cím, Twitter, Facebook, LinkedIn stb.), hogy fel tudjuk vele venni a kapcsolatot,
  • megjegyzések, vagyis bármi extra információ, amely jól jöhet a későbbiekben, mint hogy miről szól a cikk, milyen típusú a tartalom (cikk, blog poszt, prezentáció, MTI forrás).

Hogy fel lehessen tölteni tartalommal a sablont, szükségünk van néhány kulcsszóra. Ezek segítségével azonosíthatjuk az adott területekről író riportereket. Ezek a kulcsszavak lehetnek iparági szereplők, versenytársak nevei, konkrét személyek vagy akár az iparághoz kapcsolódó kifejezések is.

De hogy is néz ki ez a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy a Miutcánk.hu-t szeretnénk felfuttatni PR oldalról. Ezért listázunk néhány olyan kifejezést, amelyek relevánsak a projekt szempontjából:

  • startup
  • sharing economy
  • közösségi oldal
  • miutcánk

PRO TIPP: segítségképp használj Keyword toolt vagy Ubersuggestet a kulcsszavak listájának bővítéséhez, ha nem tudsz újakat kitalálni.

PR eszköz - keyword tool

Amint megvagyunk ezekkel, felvisszük őket az adatbázisunkba. Itt megtalálható és szabadon felhasználható  az a sablon, amit én is szoktam alkalmazni. Érdemes egy másolatot készíteni belőle (File / Make a copy), és majd akkor elővenni, amikor szükségünk van rá.

Következő lépésként pedig elkezdjük feltölteni tartalommal az adatbázist. Ezt egyszerűen úgy tehetjük meg, hogy különböző kulcsszavakra rákeresünk különböző keresőkben, mint a Google, vagy épp a Yahoo és a Bing, majd a számunkra releváns találatokból kimentjük az információkat a már korábban létrehozott spreadsheetbe.

Public Relations eszközök: Google

Ha ezzel megvagyunk, akkor a hazai piacon érdemes például a Hírkeresőt alkalmazni. Itt releváns cikkekre tudunk bukkanni a hazai hírportálokon.

Ezeken a helyeken rákereshettek versenytársakra vagy az iparágban meghatározó személyekre is, akikről releváns portálok, riporterek tehettek említést. Például ha hirdetési csalások kiszűrésére szakosodott startupot valósítotok meg, akkor rákereshettek az Enbrite.ly magyar startupra, és láthatjátok, hogy amikor pénzt kaptak vagy versenyt nyertek, akkor milyen portálokon jelentek meg.

Hírkereső

Ezután nincs más teendő, mint végignézni a találatokat, és kigyűjteni az infókat (cikk címe, url-je, szerző neve, elérhetősége), majd felvinni őket az adatbázisba. Itt azonban sokszor problémába ütközhetünk épp a legfontosabb adat, az email címek kinyerésénél. De természetesen erre is van megoldás.

 

3. Email címek kigyűjtése

Az esetek jelentős részében egyszerű dolgunk van, mivel a cikkben a tartalom írójának nevére kattintva, vagy a kontakt formon elérhető az email címe. Ha nincs, akkor az oldal hivatalos, központi email címére írva válaszban többnyire elküldik nekünk a szerző elérhetőségét, illetve továbbítják levelünket neki. Blog esetén sokszor személyes blogokról van szó, így az író megegyezik a tulajdonossal.

Előfordul azonban, hogy az email cím nincs megadva, vagy a központi címről nem válaszolnak, ilyenkor sem kell azonnal feladni. Van néhány trükk, amellyel ki tudjuk nyerni egy-egy szerző email címét.

Elsőként ott van a Voila Norbert, amely egy igen hasznos tool. Ha tudod a szerző nevét, csak beírod (ékezetek nélkül), valamint hozzáadod a domaint (index.hu, gmail.com, stb.). Ezután a “Work for me, Norbert” gombra kattintva az oldal teszteli a domain szerver0t, hogy létezik-e ilyen névvel email cím, amennyiben igen, ezeket ki is dobja találatként. Az oldalon naponta egy IP címről 6 keresést végezhetünk. Ha valaki például az én email címemre kíváncsi, akkor elég erre rákeresnie:

Voila Norbert

Második megoldásként egy spreadsheetet mutatok, amellyel hasonló feladat végezhető, ám más megoldással. Ha a Voila Norbertes lehetőségeink elfogytak egy napra, vagy esetleg nem dobtak ki email címet, akkor érdemes kipróbálni ezt a megoldást is. Gyakorlatilag egy email cím generátorral van dolgunk, ahol az előzőhöz hasonlóan megadjuk a vezeték- és keresztnevet, illetve a domain címet, ezután a tool legenerálja a lehetséges email címeket.

A következő lépésben használjuk a Rapportive-ot. A bővítmény telepítés után beépül a Gmail fiókunkba, és azonnal megkezdhetjük használatát. A korábban megszerzett email címeket egyszerűen másoljuk egy új levél címzett mezőjébe, és vigyük a különböző címekre a kurzort. Ekkor a Rapportive ellenőrzi, hogy az adott email címhez milyen regisztrációk tartoznak (pl. LinkedIn, Twitter, Skype), ha pedig talál egyezést, akkor megadja az illető email címét, titulusát és képét. Emellett azt is ellenőrizhetjük, hogy ismerősünk-e az adott illető vagy épp van-e közös ismerősünk.

Raportive

Az esetek döntő többségében ezzel a módszerrel az azonos nevű felhasználók közül is ki tudjuk szűrni a számunkra megfelelő személyt, ugyanis a fiókhoz tartozó kép legtöbb esetben megegyezik az eredeti, általa írt tartalomnál használt képpel (amennyiben van, például blogoknál).

A Rapportive kizárólag Google Chrome és Firefox böngészők alatt, illetve Gmail Inbox mellett működik, ezért íme néhány alternatíva:

  • FullContact, amely hasonló az előzőhöz, azonban a prémium funkciókkal más igényünket is kielégítheti,
  • a Sidekick működik MS Outlook és Apple Mail mellett is, emellett számos más funkcióval is rendelkezik, mint az email tracking, vagy a hamarosan megvalósuló késleltetett email küldés,
  • a Vibe kevesebb funkcióval rendelkezik mint a Sidekick, azonban azon túl mind Android, mind iOS rendszerekkel használható.

Amennyiben ezek a megoldások nem működnek, érdemes még Facebook keresőben is egy próbát tenni. Email cím alapján saját tapasztalatom szerint az esetek 5-10%-ában megtalálhatóak azok az emberek, akiket Rapportive használatával nem sikerült.

Megvan tehát az email cím is, így minden adattal rendelkezünk ahhoz, hogy megkereshessük a számunkra érdekes személyeket.

PRO  PR TIPP: közös ismerős esetén érdemes rajta keresztül felvenni a kapcsolatot, így máris nem hideg megkereséssel állunk szemben. Erre van pár jó eszköz, de a legjobb talán mind közül a Conspire. Ennek használatával megkönnyíthetjük saját dolgunkat, mivel megmutatja, hogy a kapcsolatba lépő és a kapcsolatba lépni kívánt személy között LinkedIn alapján milyen kapcsolaton keresztül juthatunk el. Megmutatja, hogy közvetlen, vagy közvetett kapcsolatról van-e szó, illetve a kapcsolat erősségét. Többlépcsős kapcsolat esetén is használható.

Conspire

 

4. Email megírása

Megvan, hogy mit akarunk írni és az is, hogy kinek. Nincs más hátra, mint megírni az emailt.

Tartsuk észben az első pitch jellegű megkeresésnél a következő szempontokat:

  • emailes megkeresést alkalmazzunk, mivel hideg megkeresésnél elsősorban ezt preferálják a riporterek, bloggerek,
  • az email lehetőleg legyen rövidebb, mint 200 szó,
  • a tárgy rendkívül fontos, mivel a legtöbben a tárgy alapján szelektálják emailjeiket,
  • az üzenetednek közvetlennek, tömörnek, és jól leírónak kell lennie.

A hideg megkeresés ugyebár nem más, mint amikor valakivel úgy vesszük fel a kapcsolatot, hogy korábban semmiféle kapcsolat nem volt köztünk.

Általában az email alapú pitchnek a következőket kell tartalmaznia:

  • milyen kapcsolat van a startupod, és a címzett között, mit írt a témában korábban (és annak URL-jének beágyazása),
  • a startup neve,
  • a honlap URL címét,
  • a startup rövid bemutatását,
  • az alapítók bio-ját,
  • élesben elindult-e már,
  • versenytársakat, és miért vagy jobb náluk,
  • volt-e már befektetés, ha igen, kitől, és mennyi.

Íme egy egyszerű sablon, melyet kis átalakításokkal használni is lehet:

Kedves <Név>!

[név] vagyok és a(z) [startup név]nél dolgozom. Nemrég olvastam a [tartalom címe] cikked és nagyon megtetszett. Elnézve a korábbi cikkeid, úgy látom, hogy sokat foglalkoztál a [cikk témája] témával. Mi is ebben az iparágban dolgozunk, gondoltam érdekes lehet számodra és az olvasóknak is, hogy mivel foglalkozunk.

A [startup név]-nél egy olyan megoldáson dolgozunk, amely <egy mondatos pitch>.

Van néhány érdekes <hír, tartalom, amit meg akarsz osztani vele>, mely közvetlenül kapcsolódik az érdeklődési körödhöz, így gondoltam megosztom veled ezeket. Kérlek, jelezd felém, ha érdekel a téma és szívesen beszélgetnél róla!

Üdv,

<Név>

<kontakt infó>

Amit fontos tudni: ne csak kérjünk a riporterektől, hanem próbáljunk adni is valamit. Érdemes inkább egy beszélgetést kezdeményezni, mint azt kérni, hogy “légyszi írjatok rólunk egy cikket”. Ez ugyanis sokkal természetesebben hat és emiatt hálásabbak is lesznek érte.

Ha van olyan ismerősünk, akiről már írt cikket az adott riporter, akkor érdemes rajta keresztül kérni egy introt. Igazi win-win szituáció mindenkinek. A riporter kap egy jó sztorit, a barátunk szerez egy jó pontot a riporternél, mert ajánlott egy jó sztorit, mi pedig hozzájuthatunk egy megjelenéshez.

PR TIPP: Mikor küldjük ki a pitcheket? Érdemes egy kedd-szerda-csütörtöki napra és a reggeli órákra időzíteni az első megkeresést, mivel a reggeli email olvasásnál a legelső a ti üzenetetek lehet. Érdemes akár időzíteni is az üzentet, erre kiváló eszköz a Boomerang Gmail használata esetén. A hétfők jellemzően túl zsúfoltak, a péntekek pedig már túl lazák. A közvetlen ebédidő utáni időpont is viszonylag jól szokott működni. Emellett érdemes megnézni, hogy Twitteren vagy Facebookon mikor aktív az illető. Ez is jó indikátor arra, hogy mikor van online.

PRO TIPP: Gondoljatok arra időben, hogy valaki mobilon is olvashatja az üzenetet, így ha csatolt PR anyagot is tartalmaz a leveletek, akkor ne csatolmányként küldjétek. Ez ugyanis feleslegesen növelheti a mobil adatforgalmát az olvasónak, így azt lehet, hogy nem fogja letölteni. Használjunk inkább Dropbox-ot, Tresorit-ot, vagy Google Drive-ot.

 

5. Email nyomon követése

Hogy ne csak a vakszerencsében bízzunk az üzenetünk elküldése után, tudatosan tervezzük meg az email nyomon követését. Ennek két fő lépése van: az email tracking és a followup.

Az email tracking lényege, hogy lássuk: megnyitották-e az emailünket. A followup lényege pedig, hogy a kezdeti sikertelenség ellenére nem hagyjuk veszni az adott kapcsolatot, leadet. Ha valaki nem válaszol, az nem biztos, hogy azért van, mert nem akar. Lehet csak egyszerűen elfoglalt. Vagy épp elfelejtett válaszolni. Ilyenkor lehet neki küldeni egy emlékeztetőt, ami az előző emailünkre hivatkozik, vagy akár egy teljes új emailt is.

A jó trackinghez és followuphoz szükség van egy programra, amely képes az emailek nyomon követésére, én személy szerint a FollowUp.cc-t használom, de számos alternatíva van, mint a ContactMonkey, vagy a MixMax.

Valamelyik followup programot használva láthatod, hogy a címzettek megnyitották-e az emailt, ha igen, hányszor, vagy épp hogy mikor volt az utolsó olvasás. Néhány program felugró ablakokkal is jelzi, ha megnyitották az emailt. Prémium funkciók között elérhetőek olyan szolgáltatások, mint a link tracking, amely a szövegben szereplő linkekre való átkattintást is méri.

Ezen kívül számos előnyös funkciójuk van, amelyeket használhatunk, mint az email időzítés, vagy a followup emlékeztető, amely emailben értesít, amennyiben a címzett nem válaszolt. Ilyenkor küldhetünk manuálisan megírt followup-ot, akár egy előre megírt emailt is el tud küldeni helyettünk.

Hogy néz ki egy tudatos workflow?

  • Ha a riporter nem nyitotta meg az emailünket, akkor küldjük újra más időpontban, mint az előzőt.
  • Ha olvasta, de nem válaszolt, akkor is küldjünk egy új üzenetet, hátha kiment a fejéből, vagy segítségre van szüksége. Arra azonban mindenképp figyeljünk, hogy ne spameljünk, hagyjunk időt az olvasónak, és ha továbbra sem válaszol, akkor tudni kell feladni a próbálkozást. Első email után legalább két napot érdemes várni. Ha addig nem válaszol, akkor küldeni followup emailt. (Nálam volt olyan, hogy 11 followup után sikerült eljutnom valakihez.)
  • Végül, ha megnyitotta, és válaszolt, akkor szerencsés helyzetben vagyunk, így csak írnunk kell neki.

PRO TIPP: Ha Gmailt használunk, akkor érdemes beállítani az ún. Canned Responses funkciót. Ezt a modult a Gmail beállításai között érhetjük el, “Beállítások/Labs” menüpont alatt, itt egyszerűen engedélyeznünk kell a “Canned responses”-t, magyar Gmail esetén “Előre megírt válaszok”-at.

Ennek használatával előre megírhatunk sablon üzeneteket, illetve válaszokat, melyeket aztán néhány kattintással elérhetünk, így meggyorsítjuk az üzenetküldést. Email időzítéssel kimondottan hasznos eszköz.

Mivel látjuk, hogy mikor nyitja meg az emailt az olvasó, az adatok alapján következtethetünk arra is, hogy legközelebb mikor érdemes neki üzenetet küldenünk.

Végül ne felejtsük el a tapasztalatainkat feljegyezni a korábban megkezdett spreadsheetben található adatbázisba. Ha tudjuk, hogy egy email cím nem él, akkor később ne fussunk bele a problémába, hogy újra oda küldjük. Ha nem érdekli a kontaktot a téma, akkor ne spameljük. Ha hasznos kapcsolat, azt is érdemes feltüntetni, hiszen minden információ jól jöhet a későbbiekben. Ezzel jelentősen növelhetjük az adatbázis értékét. Ha egy adott témában szeretnénk adatbázist építeni, akkor szerencsés helyzetben vagyunk, mert az egyszer elvégzett munka és a kapcsolatfelvétel egy későbbi időpontban hasznos lehet.

Személyes véleményem, de szerintem majdnem mindenki arra törekszik, hogy az első benyomása emlékezetes legyen. Így van ez az emailekkel is. Sokáig fogalmazzuk őket, hogy tökéletesek legyenek. Aztán ha nem jön rájuk válasz, akkor elkeseredünk. Pedig nem kellene. Sokkal inkább a második, harmadik emailre kellene koncentrálni. A témával kapcsolatban (hogyan időzítsünk?, mit írjunk?) a Close.io blogján lehet többet olvasni.

Azt mindenképp érdemes megjegyezni, hogy bár a jól megírt hideg emailek (cold email) működnek, nem helyettesítik a személyes kapcsolatot. Ha van rá lehetőségünk, akkor érdemes tényleg jó és baráti kapcsolatot kialakítani riporterekkel és iparági szereplőkkel. Hosszú távon kifizetődőbbek ezek a személyes kapcsolatok, mint a “sajtóközlemények”.

“Conversations beat press releases” – Locher Tamás

A fent leírtak persze nem csak magyar nyelven működnek, hanem ugyanúgy alkalmazható más nyelveken is.

Ha követitek a fent leírt workflowt, akkor képesek lesztek gyakorlatilag 0 forintból beindítani a saját startupotok vagy cégetek PR-ját. Onnantól kezdve pedig tényleg érdemes időt szánni a személyes, minőségi kapcsolatok kialakítására. Hosszú távon mindenki így jár majd jobban.

A workflow ismerete persze önmagában nem elég. Mielőtt nekiállunk vadul emaileket küldeni, érdemes az alábbi kérdéseket tisztázni magunkban:

  • Mi a célunk az outreach-el? Mit szeretnénk elérni?
    • Forgalmat terelni az oldalra? Linkeket szerezni, hogy javítsuk a SEO-t? Felhasználókat? Befektetéshez akarunk sztorit építeni?
  • Miről írjunk? Milyen témák lehetnek érdekesek?
    • Kijött egy új termékünk? Kijött egy új funkció? Befektetéshez jutottunk? Elértünk egy jelentős felhasználószámot? Csatlakozott hozzánk az Apple egyik korábbi munkatársa?

Bármelyik elemet is választjuk, mindig törekedjünk arra, hogy sztoriként (is) működjön az a hír, amit meg akarunk osztani. Helyezzük kontextusba. Így fog ugyanis értéket adni mind az újságírónak, mint az olvasóknak.

Ha azonosítottuk a(z üzleti) célt és kiválasztottuk a megfelelő témát, akkor pedig nincs más, mint megkeresni a releváns riportereket. Akár a fent kifejtett framework használatával is.

Ha a témával kapcsolatban szeretnél egy jó könyvet olvasni, akkor javaslom Jason Kincaid: The Burned-Out Blogger’s Guide to PR című könyvét.

Ha pedig egy vizuális összefoglalót keresel a témában, érdemes megnézni ezt a prezentációt: PR eszközök induló vállalkozásoknak.


Hozzászolások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!