Az elmúlt hónapokban az egész világ kísérte árgus szemekkel az amerikai elnökválasztási kampányt, de legfőképp Donald Trump ámokfutását a közösségi médiában. Megválasztása után pedig különböző cikkek és hipotézisek láttak napvilágot, hogy milyen hatása volt a különböző online marketing csatornáknak és eszközöknek a sikeres kampányában. Ebben a cikkben azokat az alapokat és folyamatokat mutatom be, amikkel szerintem a nyugatni világban már most befolyásolni tudják akár egész választási kampányok végeredményét is. Nem véletlenül pedzegette ezt a témát a House of Cards új évadja is.

A Pitch-en soha nem foglalkoztunk politikával, és ezt követően se fogunk.

Pusztán szakmai cikkeket jelentetünk meg. Ahhoz azonban, hogy tisztán lássuk a körülöttünk lévő folyamatokat, néha olyan témákat is érdemes feldolgozni, amelyek csak nagyon távolról kapcsolódnak az online marketinghez. Ilyen téma az online marketing és a politika kapcsolata is. Ennek az ökoszisztémának most egy szegletét dolgoztuk fel: a politikai célú keresőmanipulációt.

Ez egyébként annyira valós probléma, hogy a House of Cards legújabb évadában is megjelent ez a téma, mint a választást potenciálisan befolyásoló, eldöntő tényező.

Ez volt a legendásan elhíresült PollyHop. Erről az egész témáról itt találtok egy tök jó angol cikket, amiben Ted Cruz kampánymenedzsere azt ecseteli, hogy a keresőmanipuláció és a „digital voter targeting” valós veszély egyébként. Még akkor is, hogyha a való életben kicsit másként működik, mint ahogy azt a sorozat 4. évadában bemutatták.

A hazai és tengerentúli folyamatok sok párhuzamot tartalmaznak, de elég sok a lokális és specifikus tényező is. A hazai viszonyokra nézve érdemes hazai példákat felhozni és nem tengerentúliakat. Így jobban megérthetőek a folyamatok és azok működése. Ezen kívül pedig figyelembe kell vennünk a nyelvet is, mint tényezőt. Az angol nyelvű tartalmak és találatok közt nagyobb a verseny és nagyságrendekkel több szereplő küzd a találati lista előkelő pozícióiért. Pontosan emiatt jóval nehezebb kontrollálni a találatokat és így végső soron nehezebb a választókat manipulálni – persze nem lehetetlen.

A magyar online médiapiacot tekintve egy kisebb, nyelvileg szeparált piacot definiálhatunk – ezáltal a magyar nyelven keresők jobban ki vannak téve a keresőmanipulációnak.

Amikor a keresőoptimalizálás alapjairól beszélek, mindig egy egyszerű közgazdaságtani példát szoktam felhozni:

A keresőoptimalizálás nagyon könnyen ábrázolható egy kereslet-kínálat függvény segítségével. A kereslet a felhasználók által keresett kulcsszavak mennyiségének, a kínálat pedig az online elérhető releváns tartalmak (találatok) számának felel meg.

Tehát röviden összefoglalva: a keresési igények kielégítésére kínálatot gyártunk. Azonban egy politikai kampány esetében adja magát a kérdés: azt kommunikáljuk amit az emberek olvasni szeretnének (kielégítjük a keresési igényeket), vagy amit mi szeretnénk kommunikálni (ferdítjük vagy akár elrejtük az igazságot)?

A keresőoptimalizáció fontosságát talán azzal sikerül megérteni legjobban, hogy egy oldal minél előrébb van a találati listában az emberek szemében annál relevánsabb, így egy jobb helyezéssel (ranking) rendelkező oldalra többen kattintanak, nagyobb látogatóforgalmat érhet el. Viszont az embereknek ötletük sincs, hogy a találati lista miért úgy áll össze, ahogy.

Elemezzünk számokat

A politikai pártok népszerűségének mérése az esetek többségében egy jó kiindulási alap lehet, viszont egy választás eldöntésében óriási szerepet kap, hogy melyik párt tudja legjobban megszólítani a bizonytalan szavazókat. Amennyiben a találati lista rangsorával képesek vagyunk akár csak bizonyos demográfiai csoportok esetében is befolyásolni a bizonytalan szavazók választási preferenciáját, akkor a keresőmanipuláció egy különösen hatékony eszköz lehet a választás végső kimenetelének befolyásolását illetően.

Legyünk körültekintőek és nézzük meg a számok szintjén is, hogy miért lehet veszélyes (vagy “hasznos”) a keresőmanipuláció. A PNAS (pnas.org) által 2015-ben kiadott vonatkozó tanulmány alapján a keresőmanipuláció sikerességének egyik fontos tényezője, hogy a befolyásolni kívánt piacon egy keresőmotor minél nagyobb piaci részesedéssel bírjon. Magyarország esetében általános keresések esetében a Google 95% körüli piaci részesedéssel rendelkezik, ami egy rendkívül magas szám. Persze érdemes figyelembe venni az egyéb, első ránézésre nem keresőnek tekintett szolgáltatásokat is, mint a YouTube, a Facebook vagy a Startlap.hu. De ha valaki általános információt akar, akkor egy általános keresőt fog használni. Itthon az egyértelmű piacvezető: a Google.

A politika online marketing eszközei

Egy kampány során elérhető és hasznos online marketing eszközöket 3 különböző szintre érdemes osztani:

1. a legelső szinten egyszerű médiafigyelésről és versenytárselemzésről (ellenzékelemzésről) beszélhetünk,
2. a második szinten a klasszikus SEO és content marketing eszközöket használjuk fel politikai célok és érdekek érvényesítéséhez
3. a harmadik szinten már az etikusság még csak fogalom szintjén sem merül fel és gondolkodás nélkül nyúlunk bármilyen black hat (nem legális) trükkhöz és tudatosan manipuláljuk a rendszert.

Első szint: Médiafigyelés

A médiafigyelés egy régóta létező módszer a trendek figyelemmel kísérésére, a versenytársaink (jelen esetben az ellenzéki pártok) tevékenységének és kommunikációjának követésére. Milyen témában erősebbek és melyek azok a forró témák (hot topic), amelyeket legszívesebben elkerülnek? Melyek azok a témák, melyek foglalkoztatják a választópolgárokat, azonban egyik párt sem foglalkozik az adott üggyel, vagy akár tesztelhetünk és előkészíthetünk olyan témákat amelyek egy számunkra érzékeny témáról tudja a figyelmet elterelni.

Már akár a Google Trends, néhány megfelelő kulcsszó és némi politikai kíváncsiság segítségével könnyedén szembe tudjuk állítani az egyes témákat egymással.

Vegyünk egy példát, ami nem más mint a kitiltási botrány és az internet adó esete. Ha megnézzük a Google Trends-et, akkor jól látszik, hogy a kitiltási botrány 2014. október 19-én tört ki. Érdemes megemlítenünk, hogy a Kormány akkori kommunikációja szakmai szemmel nézve profi volt. Ennek tudatában az internet adó témájának megjelenése már önmagában is több kérdést vet fel, az időzítés pedig jól látszik a Google Trends-en: 2014. október 22-én tört ki az újabb botrány és nyomta el teljesen a kitiltási ügyet. Amit viszont a kommunikációs stáb rosszul mért fel, az a botrányok mértéke. Ugyanis a másik ami egyértelműen látszik, hogy míg a kitiltási botrány csak a budapesti embereket foglalkoztatta, az internet adó egy atombomba méretű ügy volt és az egész országot látványosan megmozgatta.

Másik példának pedig nézzük meg Rogán Antal és a migránsok helyzetét a kvótanépszavazás közvetlen környezetében. Ebben az esetben az előzőtől eltérően, ahol az egyik téma szó szerint agyonnyomta a másikat. Külön érdekes megfigyelnünk a trendek mértékét egymáshoz képest!

Rogán Antal botránya szinte a semmiből szárnyalta túl az egy éven keresztül tartó migráns-ellenes kampányt. Ez szerintem egy óriási teljesítmény! Látszik, hogy Rogán Antal önmaga is egy remek kommunikációs eszköz, rendkívül sok embert lehet a nevével elérni, viszont jelenleg ezek az érdeklődők csak a negatív bejegyzéseket láthatják. Ennek kezelésére szolgál részben a “Reputation Management”, amit később érinteni is fogok.

Ha valaki figyelemmel kísérte az elmúlt 10-15 év magyar politikai kommunikációjának alakulását, akkor egyébként többször előfordult már, hogy egy-egy kínosabb ügyet például egy politikus bugyutának tűnő nyilatkozatával vágtak el. Ilyenkor az történt, hogy amikor a tömegmédiában elkezdett felfutni egy kellemetlen hír, akkor előlépett “valaki” (jellemzően egy ismertebb politikus), mondott valami tényleg értelmetlent vagy konkrétan nettó hülyeséget, és akkor napokig arról cikkezett a teljes hazai sajtó. Ezeket a „gumicsontokat” előszeretettel dobták be a médiának egy-egy kínosabb időszakban mind a kormány-, mind az ellenzéki pártok. Ezeket a folyamatokat tehát a legtöbb politikai erő igyekszik figyelni és kontroll alatt tartani.

Második eszköz: Klasszikus SEO

A keresőoptimalizálás alapvetően 3 nagy részből tevődik össze:

1. On-Page – kulcsszavak, tartalmi optimalizálás
2. Off-Page – hitelesség, backlinkek
3. Technikai SEO – indexálhatóság

A fő SEO elemekről részletesebben a Keresőoptimalizálás: bevezetés és alapok cikkben írtunk, ezért ezt most részletesebben nem fejteném ki. Az On-Page lényegében a tartalmi optimalizálást jelenti, erről már a Médiafigyelés szekcióban írtam, illetve a későbbiekben is lesz róla szó. A technikai SEO esetében a meglévő és az újonnan indítandó weboldalak technikai optimalizáltságának biztosítása a szempont: legyen az oldal indexálható, gyorsan elérhető és használjunk megfelelő tag-eket. A technikai SEO-ról pedig itt olvashatsz bővebben. Ez leginkább egyszeri fejlesztést igényel (folyamatos kontroll mellett azért), utána pedig a tartalmon és az Off-page SEO-n múlik az igazi siker.

Az alábbi táblázatban megnéztük, hogy a havi becsült forgalom szempontjából hogyan teljesítenek az egyes hírportálok, illetve milyen arányban és mely forrásokból érkeznek elsődlegesen a látogatók. Fontos, hogy a valós látogatottsági statisztikákhoz egyik esetben sincs hozzáférésünk, ezért a becslés elkészítéséhez a similarweb.com-ot és a majestic.com-ot használtuk. A pontos adatok ettől 25-40 százalékkal eltérhetnek, de a nagyságrendek becslésére tökéletesek. Itt látható, hogy az index és origo abszolút piacvezetők, míg a 444.hu leszakadva, de harmadikként követi őket. A 444 tűnik a legerősebbnek social forgalom alapján, aminek a nagy része a Facebook-ról jön. Míg a hirado.hu, a lokal és a 888 esetében meglepően magas a hivatkozási forgalom mértéke. Később látni fogjuk majd ez miért van.

Az Off-Page SEO lényege, hogy minél több hiteles oldalról szerezzünk linket a saját domain-ünk és tartalmunk számára. Ez különösen akkor tűnik rendkívül izgalmas területnek, ha az adott érdekkörnek több nagyobb látogatottságú, hiteles weboldala is van. Ez ugyanis lehetővé teszi egymás erősítését, sőt akár teljes új, szűz domainek esetében is gyorsan és hatékonyan lehet “hitelességet biztosítani” egy-egy új médiumnak, weboldalnak.

A képre kattintva a gráf interaktív formában is megjelenik. (Google FusionTables)

2017 január eleji állapotokat tükrözve megnéztem a nagy hazai online hírportálok hálózatát és ezt felraktam egy gráfra is. A mellékelt gráfon jól látszik, hogy a FIDESZ közelinek mondott médiumok kapcsolati hálója magas denzitású, azaz a megvalósult kapcsolatok száma megközelíti az elméletileg lehetséges kapcsolatok számát. Az adott médiumhoz tartozó kör (node) mérete pedig a médium befolyásának mértékét reprezentálja a hálózatban, vagyis hogy melyik médiumnak van a legtöbb backlinkje. Ha a világ minden weboldalának minden linkjét felraknánk erre a gráfra, akkor megkapnánk hogy melyik oldalak hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A mai napig ez a fajta beágyazottság jelenti az első számú rangsorolási faktort az algoritmusok számára.

Amikor valaki rákeres egy-egy kifejezésre (pl: internetadó), akkor ő nem tudja, hogy az első találatok miért azok amik. De a fenti elemekkel tudatosan lehet befolyásolni a Google találati rangsorát (pl. elvesz egy linket, hozzáad sokat, optimalizálja a tartalmat, stb). Ha valaki ezt kellően hatékonyan végzi, akkor stabilan a keresési találatok élén tarthatja a számára kedvezőnek vélt tartalmakat, vagy akár el is tüntethet onnan nem kívánatos dolgokat. Valami hasonlóról szólt a House of Cards is, csak kicsit kevésbé részeltesen kifejtve.

Tartalomstratégia

A tartalomstratégia összeállítása során érdemes észben tartani, hogy a kulcsszavak és a témakörök, melyekre az emberek keresnek többnyire tőlünk függetlenek. Amit mi tehetünk, az a témák megfelelő kezelése, tehát a megfelelő kulcsszavakhoz kell tartalmat előállítanunk és azt a saját retorikánk és üzeneteink segítségével feltölteni. Persze amennyiben van lehetőségünk nagy horderejű hírek vagy bejelentések kiszivárogtatására (internetadó, Napi Gazdaság: kitiltási botrány) komolyan tudjuk befolyásolni magukat a trendeket is. A trendek tudatos befolyásolásával és időzítésével pedig még lehetőségünk is van felkészülni a megfelelő kulcsszavakra gyártott saját tartalmakkal.

De nézzünk egy-két gyakorlati példát:

Hozzunk létre egy tudásbázist, ahol az országos politikai témákkal foglalkozva a saját retorikánk szerint tudjuk elvégezni a kampányüzenetek disztribúcióját. Ilyen témák jellemzően a munkanélküliség, az egészségügy, az oktatás, illetve ehhez hasonló témák melyekre az emberek általánosságban véve kíváncsiak, de nem pártpolitikai indíttatásból keresnek.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója az októberi népszavazási kampány hajrájában egy szerintem zseniális videókampányt kezdett el a Facebook-on: kevesebb mint 5 perces videóiban, közérthetően és közvetlenül beszélt az erre kíváncsi választópolgárokhoz a kvótarendszerről és a hazai kvótanépszavazásról. Legelső videóját több mint 27,000-en látták.

A videó megtekintése után egyértelmű: Balázs a saját kampányüzeneteit tálalta érthető, könnyen fogyasztható formában. A disztribúcióról pedig a Facebook és néhány a bejegyzés szponzorációjára elköltött forint gondoskodott.

Szöveges formában – amely kereshető a Google számára – azonban jelenleg nincs ilyen jellegű könnyen érthető tartalom, amit a mai politikai kommunikáció egyik elsőszámú hibájának tartok.

Egy gyors keresés az “oktatási rendszer” kulcsszóra és máris láthatjuk a negatív bejegyzéseket az első oldal élén:

A kulcsszóelemzés alapján létre lehet hozni egy olyan “Keyword Press Pack”-ot, amelynek a saját médiumok szerkesztőségeibe bejuttatva olyan cikkeket eredményezhetnek, melyek elfedhetik a negatív, számunkra nem előnyös bejegyzéseket és a saját kampányüzeneteink kommunikálhatjuk az adott téma megvilágításából.

Reputation Management

Lépjünk hátra egy lépéssel és nézzük meg mit tehetünk az egyének szintjén. Egy politikus saját pártja érdekeinek képviselete mellett legalább olyan fontos saját érdekeinek képviselete is. A (jó) hírneve kulcsfontosságú egy választás során. A már említett PNAS tanulmány alapján a felhasználók jobban megbíznak egy a találati listában magasabb helyet elfoglaló jelöltre. Továbbá egy, a jelölt irányába elfogult találati lista esetében a bizonytalan választók szavazati preferenciáját átlag 20%-kal képes befolyásolni (ez az egyes demográfiai csoportok esetében jóval magasabb is lehet).

Nézzünk egy példát, egy az elmúlt hetek történései alapján. Ha “Rogán Antal” nevére keresünk, akkor ez a találati lista fogad minket.

Mi történne, ha bizonyos médiumok pozitívan nyilatkoznának Rogán Antal-ról, illetve a kérdéses ügyekben könnyen fogyasztható válasszal tudnának előállni, melyek a találati listában képesek lennének lenyomni az index.hu-t, vagy a 24.hu-t. S hogy mennyire nem lehetetlen ilyen nagy trend esetében is előkelő helyen szerepelni, érdemes egy pillantást vetni a Pokemon Go-ra. A Pokemon Go egy Rogán Antalnál nagyságrendekkel komolyabb trend (kivéve amikor elrepült felette helikopterrel), azonban még ebben a témában is lehet eredményt elérni.

Elég ha csak rákeresünk a “Pokemon Go leírás” kulcsszóra és első helyen Nagy Gábor (a Pitch egyik szerzőjének) saját blogjának a bejegyzését találhatjuk, jóval az index.hu találat felett. A két oldal között havi szinten nagyjából 40,5 millió oldaletöltés különbség van. A kisebb forgalmú blog mégis jobb helyezést ér el erre a kifejezésre mint az ország talán legnagyobb online híroldala. Tehát a kisebb oldalaknak és site-oknak is van esélye a nagyokkal szemben, pusztán csak érteni kell az algoritmus működését. Ezt pedig fel lehet használni a saját javunkra, akár a saját megítélésünk javítására.

A Reputation Management sokkal többről szól mint egyszerű PR-ról és médiamegjelenésekről. Az emberek szeretik a történeteket. Ha történik valami, azonnal kell reagálni. Ha egy rossz kép, egy rossz cikk kerül ki – minden másodperc számít. Legyen egy saját történeted! Ha nem Te meséled el először, más fogja elmesélni a sajátját: Rólad.

Google News és Real Time SEO

A rankingben főleg közéleti és hírértékkel rendelkező témákban fontos szerepet kap az idő, mint tényező. Ha aktualitással rendelkező kulcsszóra keresünk a Google automatikusan feldobja a Google News-t a találati lista tetejére, ezzel pedig szignifikáns forgalmat vesz el a “klasszikus” találati lista szereplőitől. Ezeket itthon “Friss hírek” felirattal jelöli a kereső:

A Google News így viszont bizonyos tekintetbe feláldozza a hitelességet az aktualitásért cserébe.

Egy aktuális hírrel le lehet győzni “nehéz” kulcsszavakat is, még ha csak ideiglenesen is – viszont hosszú távon az így szerzett látogatók és a közel valós idejű tartalmunk miatt a hitelességünk is nagyot nőhet a Google szemében. Ami figyelembe véve, hogy az Edelman globális marketing és piackutató cég 2016-os Trust Barometer-e alapján az emberek több mint 60%-a jobban megbízik a Google News-ban mint egyes hírportálokban – egy nagyon fontos állítás. Függetlenül attól, hogy a Google News igazából csak összegyűjti és kiajánlja a felhasználóknak a különböző tartalomszolgáltatók tartalmait.

A Google News és a találati lista aktuális bejegyzéssel történő feltöltésén kívül érdemes még két technikai lehetőséget is figyelembe venni. Gyors körbetekintés során úgy látom, a magyar médiapiacon jelenleg senki sem használja ki a Facebook Instant Articles-ben, sem az AMP (Accelerated Mobil Pages) technológiában rejlő lehetőségeket. Mindkét technológia a különböző tartalmak szupergyors elérését teszik lehetővé. A Facebook Instant Articles ugyan csak Facebook-on belül, viszont az AMP weboldalak a találati listában is komoly helyzeti előnyhöz juthatnak. Nemzetközi szinten legalábbis ez a trend elég egyértelmű.

Ha mindez nem elég, akkor egyes oldalak és szereplők még ennél is tovább mennek. Ez már egy etikailag ingoványos terület, de ne legyünk álszentek: nemzetközi piacokon ez már bevett szokás. Magyarországon még csak gyerekcipőben jár, de éveken belül itthon is (még) komoly(abb) tényező lesz.

Harmadik szint: Manipuláció bármi áron

A harmadik szinten a cél szentesíti az eszközt, a cél pedig nem más, mint hogy manipuláljuk az embereket – bármi áron.

Nézzünk meg néhány hipotetikus példát, melyek a különböző SEO szempontokra építenek egy picit hangsúlyosabban.

Klasszikus SEO szempontjából lehetőségünk van az ellenfeleink rossz hírét kelteni, azaz hamis, vagy negatív információkkal teli bejegyzésekkel töltjük fel a hozzá kapcsolódó kulcsszavak találati listáját. Így a gyanútlan felhasználó, aki információt szeretne megtudni az ellenfeleinkről, az első találatok között csak negatív tartalmakat talál, amelyek könnyen befolyásolhatják az emberek az ellenfeleinkről kialakított véleményét. Ugyanezzel a technikával pedig lehetőségünk van akár egy botrány felerősítésére, így a botrány ellenfelünkre gyakorolt negatív hatását optimalizálhatjuk, végeredményképp pedig a saját javunkra fordíthatjuk.

A tartalmi keresőoptimalizálás résznél maradva egy másik technika a Googlewashing. A módszer lényege, hogy saját számunkra hasznos (vagy semleges) tartalmak ömlesztésével könnyedén elrejthetjük a botrányokat, számunkra negatív találatokat.

A negatív tartalmak elrejtésére pedig van 2 technológiai lehetőség is. A találati lista sorrendjében az egyik, ha nem a legnagyobb szerepet a weboldalra mutató linkek kapják.

 Nagyon leegyszerűsítve: egy bejegyzés minél több releváns és hiteles linkkel rendelkezik, annál előrébb kerül a találati listában is.

Viszont abban az esetben, ha az adott oldal nem releváns, úgynevetett spam linkekkel rendelkezik (pl.: linkfarmokról származó linkek) a Google algoritmusa ezt negatívan értékeli, romlik a weboldal hitelessége és így az oldal a találati listában is hátrébb sorolódik. Ha valaki szándékosan rossz, spam linkeket épít egy weboldalra és erre az oldal nem figyel, könnyen csapdába eshet.

De ugyanígy lehetőség van egy éppen kipattanó botrány hatástalanítására is. Itt érdemes tisztában lenni a kanonikus jelzésekkel. Röviden összefoglalva a canonical tag jelzi egy tartalom eredetét. Azonban, ha például egy oldal lehoz egy kellemetlen hírt és egyszerűen lemásoljuk a cikket a saját online médiumunkban, a canonical tag segítségével pedig azt mondjuk a Google-nek, hogy ez a mi eredeti tartalmunk (és a Google indexálja az oldalt), akkor a teljes keresési forgalmat saját magunkra irányíthatjuk. Ehhez annyit kell elérni, hogy a mi tartalmunkat hamarabb indexálja a Google, mint az eredeti tartalmat. Vagy a forrásoldal ne tartalmazzon canonical tag-et. Nem adok tippeket, de halkan megjegyzem, hogy több ilyen komolyabb hazai oldal is van, ahonnan könnyen lehetne tartalmat szerezni – igaz illegális módon -, mert technikailag nem tökéletes az oldaluk beállítása. Vagy mert lassan indexálja őket az oldal, vagy mert egyáltalán nem használ kanonikus tag-eket. Aztán ha megszereztük a tartalmat, akár finomíthatunk is az eredeti cikk állításain, elrejthetünk belőle kellemetlen részleteket és a cikk üzeneteit a saját érdekeinknek megfelelően alakíthatjuk át. Ezt követően a keresőből, vagy akár a Google News-ból érkező látogatók már nem az eredeti, hanem a mi, finomított cikkünk olvashatják majd el.

Ez nyilván már a konkrét lopás esetét veti fel, de ezt a tartalomlopást évekig több külföldi cég és érdekkör csinálta viszonylag hatékonyan. Nem csak politikai eredetű céllal.

Emellett az utóbbi hónapokban egyre többet hallani a “fake news”-ról (álhírekről) is, elsődlegesen az amerikai piacon, de ugyanúgy jelen vannak nálunk is. A fake news oldalak szándékosan kamu- és álhíreket publikálnak, a céljuk pedig a dezinformálás és a propaganda erősítése. Ezeknek a fő disztribúciós csatornái a Facebook (ahol ezeket a híreket sokan megosztják) és a Google. Itthon még kevesebb ilyen oldal létezik, de nem kizárt, hogy idővel ezeknek is nőni fog a száma.

Konklúzió

Ha valamit elég sokszor ismételsz, a végén igaznak tűnik. Az említett módszerekkel úgy lehet befolyásolni az embereket, hogy nem látszik hogy ez szponzorált vagy fizetett hirdetés lenne, hiszen végeredményben magát az elérhető tartalmat manipulálod.

Rövid távon direkt kampánymódszerek (pl.: plakátok, tv reklámok, beszédek) hatékonysága vitathatatlan, de 1 éven túli kampányok esetében érdemesebb az érdeklődő embereket inkább indirekt módon a tartalom manipulálásával befolyásolni és így a saját oldaladra állítani.

Pont emiatt különösen értékes és egyben veszélyes fegyver ez a mai politikai kampányok esetében, ugyanis közel láthatatlan módszerekkel befolyásolhatunk tömegeket.

Az emberek pedig ezt úgy élik meg mintha a saját gondolatuk lett volna. Ez ellen pedig rendkívül nehéz védekezni, elég csak az Inception filmre visszatekinteni. A már említett 2015-ös PNAS kutatás alapján pedig még azon emberek esetében, akik rá is jöttek a találati lista manipulációjára, ők sem tudtak teljesen elvonatkoztatni a találati lista sorrendjétől. És bár nem szignifikáns mértékben, de őket is sikerült befolyásolni.

A demográfiai adatok alapján a magyar háztartások 75%-nak van internethozzáférése (Eurostat, 2014.). Ha összevetjük ezt az arányt a Választási Iroda adataival, akkor megkapjuk, hogy a 8.2 millió választójoggal rendelkező állampolgár közül 6.2 millió főt tudunk online elérni. Ez már önmagában is egy komoly szám. Ha pedig a PNAS tanulmány alapján megnézünk egy konkrét példát, ahol a választójoggal rendelkezők 80%-nak van internet hozzáférése, az emberek 25% bizonytalan szavazó és a keresőmanipuláció 10%-os hatékonysággal tudja befolyásolni a bizonytalan szavazókat, akkor ez már 2%-os választási eredménybefolyásolást jelent (Δ = 0.8 * 0.25 * 0.10). A 2% pedig bár nem tűnik soknak, a legutóbbi választást figyelembe véve éppen elég lett volna a FIDESZ-nek a ⅔ újboli megszerzéséhez.

A keresőmanipuláció hatékonysága pedig az egyes demográfiai csoportokat tekintve óriási eltéréseket mutat, egyes csoportok, mint például a munkanélküli férfiak jobban ki vannak téve a keresőmanipuláció hatásainak, mint például a liberális függetlenek. Azonban egy dolog közös az összes csoportban: kortól, politikai hovatartozástól és nézetektől függetlenül minden csoport befolyásolható. A befolyásolás hatékonysága pedig a megfelelő eszközök használatán kívül folyamatosan optimalizálható, a megfelelő kulcsszóstratégia alakításával, a konverziós és átkattintási arány növelésével, így végeredményben növelve a választási eredmény befolyásolásának esélyét.

Az internet hozzáféréssel rendelkezők száma pedig egyértelműen növekedni fog a következő években, ami a keresőmanipulációt és az online marketing eszközök térnyerését a politikai kampányok során egy megkerülhetetlen eszközzé teszi. Jól látszik, hogy a közeljövőben az internet a közéleti témákban is átveszi a tradicionális információforrásoktól a piacvezető szerepet – ha még ez nem történt volna meg.

Az online marketing eszköztára lényegesen szélesebb mint azt sokan gondolják.

A legtöbb iparági blog csak arról ír, hogy egy szakmai oldalt, webshopot hogyan lehet optimalizálni. De érdemes látni, hogy nemcsak egy céget vagy egy brandet lehet felépíteni marketing és SEO eszközökkel, hanem akár politikai és manipulatív céllal is lehet használni ezeket. Nemzetközi színtéren ezek egyre erőteljesebbek, nem véletlenül szerepelt a keresőmanipuláció is központi elemként a House of Cards új évadjában. És ne legyenek illúzióink, a következő választási ciklusokban ezek egyre hangsúlyosabbak lesznek itthon is. Még akkor is, hogyha ezt észre sem vesszük majd.

Tetszett a cikk? Szeretnél még több ilyet olvasni?

Akkor iratkozz fel és küldünk egy emailt, ha hasonló cikket írunk!

0% spam, 100% online marketing.