Blog A legjobb webshop SEO audit, amit valaha olvastál – IKEA esettanulmány
ikea webáruház keresőoptimalizálás audit
írta:

A legjobb webshop SEO audit, amit valaha olvastál – IKEA esettanulmány

Néhány hete az IKEA-ban jártam, mert a teraszra vettem kültéri padlóburkolót. A sorok közt sétálva meg azon gondolkoztam, hogy a lábon beérkező forgalom mellett vajon mekkora lehet az IKEA weboldalának a látogatottsága? És milyen lehet a “webshop” forgalma? Mennyien látogatják az oldalt és közülük mekkora az organikus látogatók aránya? Aztán úgy döntöttem, hogy ezeknek mind utánajárok.

Ha pedig belekezdtem, akkor végig is elemeztem az IKEA weboldalát lépésről lépésre. A legtöbb ecommerce SEO faktornak utánajártam. Így született meg egy teljes webshop SEO audit, aminek most a legfontosabb részeit eben a cikkben össze is foglaltam. Az elemzés során csak publikusan használható eszközöket és infokat használtam, hisz semmilyen hozzáférésem nem volt az IKEA weboldalához. Ezekkel még mélyebbre lehetett volna menni, de ha végigolvasod a cikket, akkor meglepődsz majd, milyen sokat ki lehet így is deríteni egy-egy weboldalról, csak külső eszközökkel.

Webshop SEO alapok

Mitől lesz sikeres egy webshop? Attól, hogy hónapról hónapra stabilan tud jó minőségű forgalmat terelni az oldalára. A shop látogatói pedig ott vásárolnak is.

A cél tehát nem csak az, hogy növeljük egy webshop látogatóinak számát, mert azt úgy is el lehet érni, hogy a látogatók egyébként nem vásárolnak. A cél az, hogy jó minőségű, vásárlásra kész és vásárolni hajlandó forgalmat szerezzünk. Ezen a téren az organikus forgalom szerepe kiemelkedő, ugyanis a vásárlási döntések közel felét (47%-át) valamilyen online kutatás előzi meg ma már.

Gondoljunk bele: nap mint nap rákeresünk a legjobb termékekre, az újakra, megnézzük az ár-érték arányt, összehasonlító teszteket olvasunk.

Nem minden esetben fog valaki egy organikus keresés után vásárolni persze. De sok esetben onnan vesszük meg végül a terméket, amelyik weboldalt ismerjük, ahol már jártunk és amelyikben megbízunk. Ez pedig komoly erőt ad a webshop tulajdonosok kezébe.

Itt egy példa egy webshopról, ahol az organikus forgalomból havonta legalább 1M, de bizonyos időszakban havi 2,5M-3M forint árbevételt termelnek. Ez azt jelenti, hogy ezekért a látogatókért direkt módon nem költ a webshop. Csak jönnek és vesznek.

Itt pedig egy másik webáruház, amelyik havi szinten 10-20M forint között termel havonta. Csak Google keresésből!

De nem egy webshopot láttam már (és dolgoztam rajta), ahol havi 100M körüli vagy a feletti forgalmat bonyolítanak, csak az organikus forgalmat tekintve.

Ha valaki jól csinálja, akkor megéri a SEO-ba fektetni. Nem csak hagyományos weboldalaknál, hanem ecommerce cégeknél is. Egy webáruház keresőoptimalizálása ugyanis sok szempontból hasonló más oldalakhoz. Igaz, sok szempontból viszont teljesen más. A fő szempontok ugyanakkor itt is 3 részre oszhatóak:

  1. Technikai keresőoptimalizálás
  2. Tartalmi SEO
  3. Linképítés

Az IKEA weboldal elemzésekor is ezeket vettem át lépésről lépésre. Illetve arra is törekedtem, hogy a legtöbb helyen használható tippeket is adjak arra vonatkozóan, hogy az adott hibákat hogyan lehet és érdemes javítani.

Webshop SEO Audit

Bár az IKEA weboldala nem egy klasszikus webshop, ahol a kosárba tudod rakni a termékeket, fizetsz és azt mondjuk ki is szállítják. De a rendelés + fizetést leszámítva az oldal funkciója és felépítése teljesen fedi egy hagyományos webáruházét. Ezért végig lehet vinni rajta a klasszikus webáruházak keresőoptimalizálási audit folyamatát.

A SEO audit során az összes fontos tényezőt megvizsgáltam. A cikkben az alábbi elemeket emeltem ki részletesen:

  • főoldal azonosítása
  • site crawling
  • duplikált tartalom
  • noindex kezelése
  • 404 hibakód
  • alt text
  • meta leírás
  • átirányítások
  • 302 redirect
  • redirect chain
  • historikus átirányítási problémák
  • betöltési sebesség
  • linkek és hivatkozások
  • link intersect
  • kulcsszavak és tartalomoptimalizálás
  • disavow links

Ha érdekel a teljes anyag, akkor itt tudod megnézni / megvenni az IKEA audit dokumentációját, a SEO audit checklistemet és hozzá tartozó több órás videós anyagot:

https://thepitch.hu/online-marketing-kepzesek/ikea-seo-audit/

Főoldal azonosítása

Az audit első lépéseként azonosítottam az IKEA főoldalát. Furán hangozhat, de már ez a lépés se volt teljesen triviális. Az IKEA magyar oldalát ugyanis itt lehet elérni:

https://www.ikea.com/hu/hu/

Elsőre próbáltam tippelni, ezért az ikea.hu-t írtam be. Így is a fenti a fenti domainre juttam. De milyen áron?

  1. Beírtam, hogy ikea.hu (301 redirect)
  2. Ez átirányított ide: http://www.ikea.hu/ (301 redirect)
  3. Ez meg átirányított ide: https://www.ikea.com/hu/hu/

A 2-es lépés jelen esetben teljesen felesleges, mert így egy redirect chain (átirányítási lánc) jön létre. 1-es irányít a 2-esre, ami meg a 3-asra. Ehelyett az ikea.hu egyből átirányíthatna a végső, 3. állomás url-jére. A redirect chainek során ugyanis linkerőt veszít az oldal.

Tesztek azt mutatják, hogy egy átirányítás valahol 70-85%-át továbbítja a linkerőnek. (És ez megegyezik az eredeti Google PageRank szabadalomban foglaltaknak, amit még Larry Page és Sergey Brin jegyeztek.) Ezt a linket egy átirányítási lánccal szépen tönkre lehet vágni, hiszen folyamatos linkerő-veszteséget szenvedhetünk. Mindenki aki, az ikea.hu oldalra linkel, annak csak töredéke fog eljutni a végső URL-re a lánc miatt.

De még itt sem szabad megállni. Ha ugyanis az ikea.hu minden tartalma helyesen irányít át az ikea.com/hu/hu oldalra, akkor ugyebár azt kéne látnunk, hogy az ikea.hu tartalmai nem jelennek meg a Google keresőben. Ezt úgy lehet legkönnyebben tesztelni, hogy az alábbi keresést használjuk:

site:ikea.hu

Ez csak az ikea.hu találatait fogja kiadni a Google keresőben, és ha minden jól van beállítva, akkor itt nem kéne semmit találnunk. De, hopp. 44 találat a Google-ben az ikea.hu-ra.

Ez pedig problémás, üzletileg és analitikai szempontból is, mert akik ezekre a tartalmakra látogatnak, azoknak a mérésébe simán hiba csúszhat. Ezen felül a Search Console adatok is hibásak lehetnek így.

Ha még tovább megyünk, akkor érdemes a www-s és www nélküli verziókat is ellenőrizni. A www a preferált változat, tehát nézzük meg van-e www nélküli indexelve. Ez így tudjuk megtenni.

site:ikea.hu -inurl:www

A lista üres. Tehát mindegyik url-ben benne van a www. Úgyhogy ez a rész legalább stimmel.

De mi a helyzet a http és https protokollal? Most az ikea.hu http alatt fut. Úgyhogy ellenőrizzük a komplementerét.

site:ikea.hu inurl:https

Itt arra keresek rá, hogy van-e olyan url, ami nem http, hanem https protokoll alatt került indexálásra a Google-nél.

Habár csak 1 ilyen találat van, ez mégis probléma. Miért is? Mert az ikea.hu domainnek nincs https protokollja. Valószínűleg régen volt, de elfelejtették meghosszabbítani. Ennek köszönhetően a https ikea.hu nem irányít át többé a végső domainre.

Vagyis bárki, aki az ikea.hu https verziót linkelte, attól a linkerő elveszett mikor lejárt az SSL certificate.

Egy egyébként egy fontos tanács. A https átirányítások csak addig működnek cross domain, ha az SSL certificate él. Ha lejár, akkor megszűnnek a redirectek és bukjuk a linkerőt. Klasszikus hiba.

Még valójában el se kezdtük az elemzést, de máris egy rakat technikai problémát találtunk, amelyek valószínűleg egy rosszul kivitelezett domain és site migrációból erednek.

Megoldási javaslatok:

  • auditálni kell a korábbi domain migrációt
  • meg kell venni a https certificatet az ikea.hu-hoz
  • ellenőrizni és megszüntetni a főoldali redirect chaint
  • megfelelően noindexelni a www.ikea.hu Google találatokat

Érdemes ezen túl végiggondolni házon belül, hogy vajon még milyen domain felett rendelkezik az IKEA, ami hasonló hibákat okozhat. (Gondolhatunk itt akár az ikea-family.hu domainre, vagy másra is.)

Nem törvényszerű, de ha valahol már az első lépésben ilyen hibákat találunk, akkor ott később nagyon sok hasonló (és súlyos hiba) elő fog jönni.

De ez nem IKEA specifikus dolog. A legtöbb nagy weboldalnál és webshopnál hemzsegnek az ilyen hibák. Sokszor azok szerepelnek előrébb, akik kevesebb ilyet követnek el.

Site crawling

Attól függően, hogy egy weboldal milyen nagy, különböző megoldások állnak rendelkezésre az oldal elemzésére. Használhatunk valamilyen általános SEO auditor eszközt, vagy céleszközt is. Egy kisebb és közepes weboldal elemzésére a Screaming Frog ideális megoldás lehet. 100 ezer URI (Uniform Resource Identifier) felett már érdemes szűkíteni a crawl fókuszát és kizárni szükségtelen oldalakat (pl külön mappák, képek, css, javascript elemek). Különben órákig ülhetünk, amíg a gép végigmegy az egész oldalon, hogy begyűjtse az információkat.

Tapasztalatok szerint a Screaming Frog megfelelő memória allokációval és Database Storage opcióval akár 1M oldalig is elmegy anélkül hogy nullára lassítaná a gépet. E felett inkább a Deep Crawl használata javasolt. Elsőre azonban nehéz felmérni, hogy egy site mekkora lehet. Ilyenkor egy site specifikus Google keresés sokat segít.

site:https://www.ikea.com/hu/hu/

Itt gyorsan felfedhető, hogy a Google 27.600 tartalmat indexál erről a domainről, vagyis várhatóan nem ütjük meg a milliós határt, de nem is egy pár száz oldalas weboldalról van szó. 10 giga dedikált RAM és Memory Storage ezzel meg kell bírkózzon.

A Screaming Froggal 2018. májusában 80.815 URI-t találtam az ikea.com/hu/hu oldalon. Ezeket kellett szisztematikusan és tudatosan végignézni ecommerce SEO fókusszal. Anélkül, hogy elvesznénk a részletekben.

De a Screaming Frog mellett lehet más crawlert vagy vizualizációs eszközt is használni. A Sitebulb segítségével például gyorsan fel lehet rajzolni egy nagyobb oldal fő kategóriáit, navigációs elemeit. Az IKEA esetében egy kis elemű mintán ez így néz ki:

Középen, a sötétzöld gömb jelzi a kezdőlapot, és onnan haladunk tovább a kategóriákra, termékekre, és így tovább. Akár interaktívan is tudjuk ezt az ábrát használni.

Miért lehet ez hasznos?

  1. Mert bármilyen áruház felépítését vissza lehet fejteni és gyors képet kapsz a strukturális felépítésről
  2. A saját webshopod problémáit / aránytalanságait könnyen fel tudod tárni
  3. Figyelni tudod a versenytársakat, hogy milyen új kategóriákat hoznak létre, és azt hogy építik fel
  4. A “big picture” mellett akár egyes szegmensekre is koncentrálni tudsz

A teljes oldalon belül az IKEA Újdonságok szekciója így néz ki.

Középen van a fő kategória, és abból jönnek az alkategóriák, majd a termékek.

Itt például láthatjuk, hogy vannak olyan termékek, amelyek “árválkodnak”, hisz az ágrajz legszélén szerepelnek piros vagy kék színnel. Ez nem feltétlenül jelent problémát (bár néha igen), ugyanakkor maga a vizualizáció gyakran segít abban, hogy azonosítsuk “mire érdemes ránézni”.

De hogy ne vesszünk a részletekben, az ad hoc elemzések helyett inkább haladjunk szisztematikusan, lépésről lépésre.

Itt van néhány lépés, amit egy SEO audit során szerintem minden webshopnál érdemes végigcsinálni.

Tartalmi optimalizálások

Duplikált tartalom

Duplikált tartalom megjelenhet magában a törzsszövegben, a címben vagy épp a a meta leírásban is. A törzsszöveg duplikációnak elemzésére a Siteliner és a Copyscape jó megoldások lehetnek, ezekben a Screaming Frog nem olyan erős. De a címek (page title) elemzésére kifejezetten hasznos.

A Screaming Frog által generált reportban a Page Titles / Filter / Duplicate pont alatt megtaláljuk azokat az oldalakat, amelyeknek megegyezik a címe egy másik oldallal. Ez még önmagában nem jelent óriási problémát, de nem szerencsés, hogyha túlságosan sok oldalnak ugyanaz a címe.

Az IKEA esetében viszont 15.942 duplikált oldalcímet találtam. Ez rengeteg!

Kétségtelen, hogy ezek számát nagyon nehéz nullára redukálni, és van amikor nem is lehet, de a probléma megint a részletekben rejlik. Vegyünk egy konkrét példát.

IKEA hangulatgyertya

Ezek az oldalak pontosan ugyanezt a fenti tartalmat takarják:

  1. https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/series/25834/
  2. https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/departments/decoration/series/25834/
  3. https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/seasonal/back_to_college/series/25834/
  4. https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/seasonal/summer/series/25834/

Az önmagában nem gond, ha egy termék több URL alatt is elérhető, de ilyen esetekben jelezni kell, hogy melyik az “eredeti”, “canonical” verzió. Vagy a szükségtelen URL-eket noindexelni kell.

Az IKEA esetében mindkét elem elmarad.

  1. Nincs canonical verzió megadva
  2. A Meta robots pedig: “index, follow”-ra van állítva mind a 4 cikk esetében.

Ez azt eredményezni, hogy a Googlenek kell eldöntenie, hogy mégis melyik legyen az az oldal, amit indexál és rangsorol ezen duplikált tartalmak közül. Akármennyire is okos az algoritmus, gyakran téved, és összezavarodik ilyen esetekben. És vagy rossz oldalt rangsorol, vagy mindegyiket kidobja az indexből.

A problémát egyébként úgy is ellenőrzihetjük, hogy rákeresünk egy konkrét kifejezésre az adott oldalról. Például erre a headingre:

"Illatos hangulatteremtők a mindennapokra"

A 4 fenti link közül 3-at is indexál a Google. Ugyanazzal a tartalommal. Ez komoly gond, mert duplikált tartalom van az oldalon.

Az pedig más kérdés, hogy ez a termékoldal gyertyákról, teamécsesekről és hangulatmécsesekről szól, de láthatjuk, hogy a fenti címek (title) egyike se erre utal. Sem az “iskola” , az “alvás”, a “tanulás” a “még több”, a “főzés” vagy épp az “étkezés” nem a gyertyákat hozza elő asszociációként. Egyedül a dekoráció, ami valamelyest közelít, de az sem tökéletes. Első ránézésre SEO szempontból ez a termékoldal meglehetősen rosszul van tehát összerakva.

Nem is csoda, hogy összesen 1 kifejezésre szerepel a Google top 100-ban, méghozzá a termék nevére (egy linkkel és egy képes találattal).

Az, hogy a termék kizárólag a termék nevére, tehát egy branded kifejezésre szerepel jól részben (és szerintem főként) a fenti okokra vezethető vissza. Duplikált tartalom, nincs noindex, nincs canonical verzió, gyenge copy és a termékoldal elnevezése is rossz.

Itt érdemes:

  • a duplikációt kanonikus URL megadásával megszűntetni
  • a duplikált tartalmakat noindexelni
  • és a termék / kategóriaoldalt tartalmilag optimalizálni.

A termékek és termékoldalak tartalmi optimalizálását ebben a SEO képzésben részletes megtanulhatod.

NOINDEX

A noindex megoldásra egyébként nem csak akkor van és lehet szükség, amikor duplikált tartalomba futunk.

Hanem akkor is célszerű noindexet alkalamazni, ha egy adott termék vagy oldal nem felel meg bizonyos paramétereknek. Ezeket critical markernek is szokás hívni.

Egy critical marker olyan elem, ami nélkül nem tudod eldönteni, hogy a terméket megvedd vagy sem. A critical marker segíti a vásárlási döntést.

Ha egy termék nem rendelkezik az összes ilyennel (vagy ezek többségével), akkor nem érdemes a Google által indexálni őket. Vagyis ilyenkor noindex taget kell rá rakni.

Melyek a critical markerek egy webáruházban?

  1. Termék fő adatai (név, típus)
  2. Termékspecifikáció (mérete, teljesítménye, kompatibilitása)
  3. Termék ára és elérhetősége (van-e raktáron, rendelhető vagy már kifutott termék)
  4. Leírás (description)
  5. Képek

Ezen felül persze több kategóriát is meg lehet határozni, mert minden termékkategóriában más szempontok fontosak. Ezt mindig az adott piacra nézve kell értelmezni és azonosítani. Ehhez pedig érdemes bevonni a felhasználókat is, akik vásárolni fognak nálunk. Egy főként nőket célzó online ruhaboltban a képek sokkal fontosabbak lesznek a vásárlási döntésnél, mint férfiakat célzó műszaki áruházban. Emiatt a vásárlók döntési szokásai és feltételei jelentősen befolyásolhatják ezeket a critical markereket.

Általános szabályként viszont igaz, hogyha ezt a fenti 5 elemet veszed alapul, és a feltöltött termék nem rendelkezik legalább 3 vagy 4 kategóriában is elegendő információval, akkor azt a terméket nem érdemes indexálni. A határt (threshold) magunknak kell megszabni, de érdemes minél magasabbra rakni. Ezekre a termékekre tekintsünk úgy mint “low quality content”, ami ráadásul nem is fog konvertálni.

Ha noindexeljük őket, akkor segítjük a Google munkáját, csökken a crawl budget, gyorsabb és alaposabb lehet a bot az oldalunkon, amit jutalmazni is fog hosszú távon.

Ha végignézzük az összes noindex-elt oldalt, akkor 4893 ilyet találunk az IKEA oldalán. Ezek közül a többség abszolút helyesen van egyébként alkalamzva. Nézzünk is egy konkrét példát.

Az alábbi URL-re “noindex, follow” van állítva, és megfelelően meg van adva a canonical verzió. Itt az összes irodai szék közül csak a sárgákat akarjuk megjeleníteni, ezért van a sárga ikon kiválasztva.

https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/departments/workspaces/20652/?color=sárga

És ez a kanonikus URL, amire mutat a fenti sárga székeket összesítő URL.

https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/departments/workspaces/20652/

Vagyis a dinamikus paramétert (?color=sárga) helyesen kezelik le és nem engedik, hogy a színváltozatokat indexleje a Google. Plusz ezeket megfelelően kanonizálják is. Szóval ezekben az esetekben a noindex használata teljesen jó és helyes is.

A kérdés az, hogy ez mind a 4893 esetben helyesen került használatra, vagy vannak olyan oldalak, amelyek nem szándékosan vannak elrejtve a Google elől? Ezeket egyesével végig kell nézni. Ahol hiba van, azt javítani kell.

Meglepően hangozhat, de szinte minden webshopnál előfordul, hogy oldalak noindex-elt válozatban maradnak. Jellemzően:

  • figyelmetlenségből
  • mert draftban még noindexre volt állítva, és publikálásnál elfelejtették átállítani
  • valamilyen technikai hiba miatt.

Ezért ezeket össze kell fésülni a Google Search Console adatokkal és megnézni, hogy a noindexelt oldalak és a sitemap megfelelő arányban vannak-e:

  • ami véletlenül van noindexelve, azokat indexelni kell,
  • ami pedig indexlve van, de nem kéne, azokat noindexelni kell.

404 hibakód

Ezt követően érdemes a 404-es hibakódokat is megvizsgálni.

A Response Codes / Filter / Client Error (4xx) fül alatt 172 darab 404-es oldalt találtam. Ezek egy része pusztán elgépelésből akad, de vannak érdekesebbek is.

Alap esetben minden 404-es hibaoldalt érdemes javítani. A legértékesebbek ezek közül azok, amelyeknek komoly forgalma van és akár hivatkozásai is. Ezeknek a javítását érdemes elsődleges prioritásként kezelni. Itt ugyanis az történik, hogy az oldalra jövő linkerő nem hasznosul, azt ugyanis egy 404-es oldal kapja, ami pedig  nem fog a Google találatok között rankelni.

Ezért érdemes exportálni mind a 172 darab 404-es URL-t és berakni egy backlink elemző eszközbe. Jelen esetben az Ahrefs Batch Analysis eszközét használtam, mert ennek a legnagyobb az indexe. Vagyis ő fogja a legtöbb linket ismerni.

Ezek közül az alábbi oldalt kell legelőször javítani:

https://www.ikea.com/ms/hu_HU/customer_service/contact_us/contact.html

Miért? Mert, ha sorba rakjuk a referring domainek szerint a 404-es oldalak linkjeit, akkor látjuk, hogy ennek az oldalnak van 3 hivatkozása is (Total Referring domains).

A konkrét URL elemzésénél látjuk, hogy az urbanlegends.hu, a szifon.com és a hirkozpont.eu hivatkozik erre az oldalra.

De ezek a linkek most elvesznek, mert egy 404-es oldalra mutatnak. Ezért ezt az oldalt érdemes lenne átirányítani 301-es redirecttel a megfelelő utód oldalra.

A többi 404-es oldalt is érdemes javítani. Akár csak úgy, hogy megszüntetjük a hibás belső hivatkozást. Vagy átirányítjuk a 404-es oldalt egy releváns oldalra / a főoldalra.

Alt text

A weboldalakra feltöltött képeket alt texttel, vagyis helyettesítő / alternatív szöveggel szokták ellátni. Ez részben a látássérülteket segíti, másrészt a botokat, algoritmusokat. Az IKEA esetében 22.238 képnek nincs feltöltve alt text-je.

alt text - alternatív szöveg

Ezek között persze számos olyan elem van, ahol erre nincs égetően nagy szükség (pl háttérképek, navigációs gombok), de sok esetben igenis fontosak. Főleg egy olyan cégnél, ahol a dekorációs és lakberendezési elemek vizuálisan adják el magukat. Egy szekrényt jellemzően nem úgy keresel meg és veszel meg, hogy rákeresel a centiméter pontos paraméterekre, hanem valamilyen szín, stílus, forma, anyag és egyéb alapján keresel. És a képek győznek majd meg arról, hogy az adott termék tetszik-e neked vagy sem. Ez az extra információ pedig sokat dobhat a képek megtalálhatóságán, akár a sima Google találatok között, akár a Google Images képtalálatoknál.

Ezért a képek alt textjét érdemes kitölteni. Persze valamilyen fontossági / prioritási sorrendben. 20 ezer képnek szöveget írni nem egy álom munka. De itt is lehet bejövő linkek száma alapján, fontos termékkategóriák vagy SEO-ban top10-ben (de nem top3-ban) szereplő oldalakra koncentrálni első körben. Aztán szépen haladni tovább a prioritási sorrendben.

Én első körben biztosan azt csinálnám, hogy:

  1. Google Search Consoleban legyűjteném a 4-10. hely között szereplő kifejezések oldalait
  2. Ellenőrizném, hogy van-e alt textje az ott szereplő képeknek
  3. Ha nincs, akkor feltölteném a rangsorolni kívánt kifejezéssel, kulcsszókombinációkkal

Itt akár néhány apróság is jelentős ugrást jelenthet, ami jelen esetben egy 9. helyről a 5-6. helyre ugrást is lehet. Tapasztalatom szerint a 8-10. helyről már (apróságnak tűnő) tartalmi módosításokkal is lehet 2-4 helyet javítani. Ugyanez a top 1-3 hely esetében már kevésbé jellemző. Itt már kellenek a belső és külső linkek is.

Ha ezekkel megvagyok, akkor mennék tovább:

  • a Google 2-3. helyen szereplő kifejezésekre,
  • majd a Google 2. oldalán rangsorolókra (azaz 11-20. hely köré).

Így egy kellemes mix alakul ki a low hanging fruit lehetőségek és a nehezebb optimalizálási kihívások között.

Meta leírás

A meta leírások direkt módon nem befolyásolják az organikus pozíciót, de több teszt bizonyítja, hogy indirekt módon igen.

A 150-160 karakteres leírás abban segít, hogy aki egy adott tartalomra keres, az a meta leírások (meta description) alapján el tudja dönteni, hogy melyik találatra érdemes kattintania.

A Meta Description / Filter / Missing résznél 62 olyan oldalt találtam az IKEA weboldalán, amelyiknek nincs meta leírása.

Emellett jó pár olyan is van, amelyik túl rövid (Below 70 Characters 5790 darab). És van duplikált is.

Ez utóbbi sokszor szokott fejtörést okozni, hisz sok esetben nem lehet és nem is érdemes minden oldalhoz külön meta leírást írni.

Jelen esetben az alábbi lépéssorozatot csinálnám:

  1. Legyűjteném a Google Search Console (vagy Analytics) organikus forgalmi adatokat az összes oldalhoz
  2. Ezekhez párosítanám a Screaming Frog meta leírás hosszakat
  3. Azokat javítanám elsőként, amelyek sok organikus forgalmat kapnak, de hibás a meta leírásuk (nincs / túl rövid / túl hosszú)

Azokkal az oldalakkal jellemzően nem éri meg foglalkozni, aminek egyáltalán nincs organikus forgalma. Hiszen hiába írsz át 300 meta leírást, ha azokat soha senki nem fogja látni a Google találatok között.

Így a fókuszt a meta leírásban hibás, de mégis jól teljesítő oldalakra kell helyezni. Ehhez a lépéshez szükség lenne Webmester Eszközök vagy Analytics hozzáférésre. Ha ez megvan, akkor onnan egyértelmű a feladat.

Átirányítások

Az átirányításokat már a főoldal esetében érintettem részben, de érdemes velük külön és részletesen is foglalkozni. Elsőre egy könnyűnek tűnő területről van szó, de valójában nagyon könnyű elrontani. Ezért érdemes tudatosan és okosan végignézni egy oldal redirectjeit. Akár visszamenőleg is.

302 redirect

Sokan úgy tartják, hogy a 302-es redirect olyan mint a 301-es. De ez nem igaz.

Egy 301-es redirect tartós átirányítást jelent, míg a 302 átmeneti átirányítást.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:

  • Van “A” és “B” oldalunk. “A” a régi, “B” az új. A kettő közé rakhatunk 301 vagy 302 redirectet is. Viszont!
  • A 301 redirect a felhasználót és a robotot is átviszi az új oldalra (vagyis a linkerőt továbbítja).
  • Míg a 302 csak a felhasználót viszi át, a robotot nem.

Ezen a sematikus ábrán is ezt ábrázoltam.

A Google többször is állította, hogy a 302-t ugyanúgy kezeli mint a 301-et, de tesztek bizonyítják, hogy ez nem igaz.

Az tény, hogy ha valaki 3-4 évig is fenthagy egy 302-es átirányítást, akkor a Google ezt átértelmez(het)i 301-re, mondván egy 4 éves átmeneti átirányításnál valószínűleg tartósat, tehát 301-et akartál. Csak nem jól csináltad meg.

De alap esetben a 302 nem jó arra, hogy linkerőt továbbítsunk rövid és közép távon. Akkor mégis mikor éri meg 302-t használni?

  • Például egy Black Friday akció alatt, amikor a főoldalt szeretnénk (domain.com) teljesen lecserélni, de csak 1-2 napra.
  • Ezért nem akarjuk a teljes főoldalt áttervezni, átalakítani, hogy 2 nap múlva visszaálljunk az eredetire.
  • Ezért létrehozunk egy Black Friday landing oldalt (domain.com/black-friday), és 2 napig 302-vel oda irányítjuk át az embereket a főoldalról.
  • De a Googlebotot nem! Ezzel azt jelezzük neki, hogy ne kezdje el újraértelmezni, hogy miről szól a főoldalunk, mert csak átmeneti módosítást hajtunk rajta végre.
  • Ha vége az akciónak, akkor megszüntetjük a 302-es átirányítást és visszaáll minden az eredeti állapotra.
  • Ha ez esetben egy 301-es átirányítást csinálunk, az komoly problémákat szülhet, mert nem csak a felhasználókat, hanem a botot is továbbküldenénk. Így akár a főoldal több kifejezésre is kikerülhet a Google top találatai közül. (Láttam már rá példát, szóval ez nem csak ilyen GDPR jellegű kijelentés-ijesztgetés.)

De miért fontos ez? Mert sok weboldalnál látok rosszul alkalmazott 301-eket és 302-ket. Például az IKEA-nál is.

A Screaming Frog Response Codes / Redirection (3xx) / Filter / Status Code / 302 menüpont alatt megtaláljuk azokat az URL-eket, amiket 302-vel irányítottak át. Ha részletesen megnézzük a listát, akkor az alábbi elemet látjuk.

Az első esetben ez az alap URL:

  • A: https://www.ikea-family.hu/mi-ujsag

És ez erre irányít át 302-vel:

  • B: https://www.ikea-family.hu/mi-ujsag/ors-vezer-tere

Az alap URL-nek (A) 42 linkje van 10 domainről.

Míg a 302-es oldalnak (B) 8 linkje 2 domainről.

Mivel a 302 nem közvetíti a linkerőt, így az új oldal (B) nem kapja azt meg, tehát nem fog organikusan (olyan) jól szerepelni.

Míg az eredeti oldal (A) 17 kulcsszóra szerepel a top 10-ben, addig a 302-es oldal (B) egyre sem!

Fontos persze hozzátenni, hogy mivel itt az aktuális programokat jelenítik meg, ezért lehet, hogy ez nem is cél tartósan átirányítani. De kérdés, hogy mennyi ideig tervezik ezt a 302-t fent hagyni? Merthogy 1-2 hónapra előre is szerepelnek programok a listában.

Emiatt felmerül az a probléma, hogy aki arra a 17 db Google top 10-es kulcsszóra érkezik, az más tartalmat lát majd, mint amit a Google ki akar szolgálni nekik. Korábban az eredeti oldal (A) tartalma alapján jött létre az organikus találati lista, és ha én rákattintok az egyik releváns találatra, akkor a 302 miatt egy teljesen másik oldalon landolok, mint ahova a Google akart volna engem vinni (mert ugye ő nem jön át a 302-n keresztül). Szóval a történet sehogy sem áll össze igazán ebben a formában. A 302-es átirányításokat ezért kell óvatosan kezelni. Átmenetileg használjuk őket, és helyesen.

Redirect chain

Még a főoldal esetében írtam, hogy egy felesleges átirányítás lánc lett létrehozva. Nos, ez több helyen is előfordul.

Ezeket hatékonyan az Reports / Redirect chain alatt tudjuk kiszűrni, majd az URL-eket visszatöltve a List Mode Internal / Inlink rész From és To részéből tudjuk egyszerűen kiolvasni. Itt a From cellában van az az oldal, ahonnan linket kap az a page (To cell), ami részese az átirányítási láncnak.

Itt egy konkrét példa erre:

  • https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/departments/bedroom/10452/series/ átirányít ide
  • https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/departments/bedroom/10452 ami tovább irányít ide
  • https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/departments/bedroom/10452/

Vagyis létrejön egy átirányítási lánc. A probléma itt abból fakad, hogy az egyik gyűjtőoldalon hibás link van megadva a szűrőknél. Méghozzá ezen az oldalon:

https://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/departments/bedroom/series/

A “Ruha rendszerezés” linkjét kellene módosítani a lánc végső URL-jére, és ezzel megszüntethető a felesleges redirect chain.

Ilyen esetből pedig több ezer (!) van az oldalon. Apróságnak tűnik ez a módosítás is, de ha összeadjuk az összes többivel, akkor jelenetős eredményt lehet elérni. Ezért érdemes ezeket is javítani.

Historikus redirect problémák

Ahogy egy korábbi cikkben is írtam, a WayBack Machine segítségével korábbi redirect problémákra is rá lehet találni.

Ezzel az URL-el a WayBack Machine CDX Server API használatával tudjuk lehívni a korábban indexált oldalakat.

https://web.archive.org/cdx/search/cdx?url=ikea.com/hu/hu&matchType=domain&fl=original&collapse=urlkey&limit=100000

Majd egy gyors URI cleanup után a Screaming Frog Lista módjába visszatöltve meg tudjuk találni az átirányítási láncokat. Ezekből több ezret találtam az IKEA esetében.

Ezeket érdemes összevetni a korábban gyűjtött redirect chain listával. És a különbözetben azok az elemek lesznek, amelyek kívülről már nem crawlolhatóak, azonosíthatóak, mert az előd oldal megszűnt és nincs rá mutató link az oldalon. Ezért a korábbi Screaming Frog crawl nem tudta felfedezni őket. De ezeket is érdemes javítani, azaz megszüntetni az átirányítási láncokat, mert nagy mértékben segítheti az oldal minőségét és organikus helyezését. (Habár kívülről ezeket nem lehet elérni, a belső redirect táblában ezek vélhetően megtalálhatóak, úgyhogy azt is érdemes elővenni ilyen esetekben és végignézni.)

Főként azért is, mert nem csak redirect chaineket, hanem 404-es oldalakat is lehet így találni. Ha pedig ellenőrizzük, hogy ezek közül bármelyikre mutat-e kívülről link, akkor azokat haszonsítani tudjuk.

Szükséges lépések:

  • le kell gyűjteni a WayBack Machine listát
  • kiszűrni és összegyűjteni a 404-es oldalakat
  • az Ahrefs Quick Batch Analysis tooljába berakni őket
  • ellenőrizni, hogy van-e hivatkozása bármelyik 404-es oldalnak

Mivel több mint 4000 hibás oldalt találtam így várható volt, hogy valahol “kapásom lesz”. 1 perc alatt találtam is egy oldalt ennek a módszernek a segítségével, ami hivatkozik az IKEA egyik oldalára, de 404-es oldalra mutat a link.

Ezt egy megfelelő 301-es redirecttel hasznosítani lehetne egy olyan oldalon, amivel jobban akarunk szerepelni a Google találatok között. Nem kell mást tenni mint:

  • a hibás 404-es oldalt átirányítani 301-el egy termék vagy kategóriaoldalra
  • egy olyanra, amivel jobb organikus pozícióba akarunk kerülni

Az eredeti linkerő kb 85%-át ez a redirect át is viszi majd, a mostani 0% helyett. És ezt végig kell csinálni a többi 404-es URL-re is.

Betöltési sebesség

Minden egyes weboldal esetében törekedni kell arra, hogy az minél gyorsabban töltsön be. Ez a webáruházakra kifejezetten igaz. Ugyanis minden egyes másodperc amivel nő az oldal betöltési ideje, annál alacsonyabb lesz az konverzió.

A lassú oldalak rosszabbul konvertálnak! És kisebb a forgalmuk is.

1 másodperccel lassabb betöltési idő átlagosan 7%-kal csökkenti az oldal forgalmát.

A felhasználók 3-4 másodperc várakozás után ott is hagyják az oldalak egy részét. Ahogy nő a betöltési idő, az oldalt otthagyók aránya is egyre emelkedik.

Hogy ezen a téren milyen az IKEA webodala? Nem rossz, de lehetne rajta bőven optimalizálni.

PageSpeed Insights

A PageSpeed Insights esetében a “site:” paraméterrel egy teljes domain összes oldaláról kaphatunk általános információ a betöltési idő függvényében.

A Page Load Distribution mutatja, hogy az oldalak 34%-ánál az FCP, vagyis a First Contentful Paint az átlagosnál lassabban történik meg. Az FCP az a pillanat, amikor “valami már megjelenik az oldalból”, de még nem feltétlenül tölt be az egész oldal.

Találkoztál már olyan oldallal, ahol a képek először csak homályosan töltenek be, aztán hirtelen élesek lesznek, mire odagörgetsz? Nah, ezt pont ezért van.

A Google az elmúlt években jelentős erőforrást áldozott arra, hogy az ún. “user centric performance metric”-eket bevezesse a köztudatba. Az oldalak esetében ugyanis jellemzően nem az számít, hogy a teljes oldal technikailag mikor tölt be, hanem az, hogy a “first meaningful engagement” mikor történik meg. Vagyis maga a felhasználó mikor látja és mikor tud interaktálni a tartalommal. Ezért szokták a “first meaningful paint”-et vagy a “first contentful paint”-et is mérni. És itt is az above the fold részekre érdemes koncentrálni, tehát az ATF rendering a fő cél.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha idáig eljutottál, akkor egy borzasztóan hosszú cikk vége felé jársz. De amikor elkezdted olvasni a cikket, akkor csak az első pár sor szöveget és képet láttad. Vagyis görgetés / hajtás előtt voltál, így csak az above the fold (ATF) részt láttad. Ha egy oldal jól van beállítva, akkor a tartalom elejét gyorsan odaadja neked, tehát jelen esetben látod a cover fotót, a cikk címét és az első bekezdéseket. És nem kell 3-5 másodpercet várnod, hogy betöltsön a több száz sor szöveg és kép, amihez úgyis csak 10+ perc olvasás után jutsz el. Ezért nem mindegy a betöltés során milyen mutatókat figyelünk. Lehet ugyanis egy kicsit trükközni is ezzel. A fenti “homályosan betöltő” kép megoldás is ezt a célt szolgálja. A lazy loading abban segít, hogy ne kelljen az eszköznek az összes képet és tartalmat azonnal betölteni, amikor az oldalra érkezik egy felhasználó, hanem elég csak akkor, ha oda tényleg el is jut az olvasó.

Ezért is érdemes az oldalbetöltési sebesség ellenőrzésére más eszközöket is használni. Akár a GTmetrixet vagy a Lighthouse-t. A lényeg, hogy értsük mit mutat és jelent egy-egy információ. És azokkal mit kell / érdemes / nem érdemes kezdeni.

GTmetrix

A GTmetrix segítségével gyorsan fel lehet fedezni alapvető és komolyabb technikai problémákat is. Az IKEA esetében a legszembetűnőbb, hogy a 2MB alatti oldalmérethez képest 258 request van, ami rengeteg. Emellett számos oldalgyorsító megoldás nincs megoldva:

  • már korábban jeleztem hogy sok a redirect az oldalon
  • nincs gzip tömörítés (gzip compression) beállítva
  • nincsenek cachelve képek, css-ek, js-ek
  • és így tovább

Ezeknek a javításoknak köszönhetően a mostani 1.95MB méretű főoldal mérete csökkenthető lenne nagyjából 1,1-1,2MB köré. Elsőre nem tűnik soknak a 7-800kb megtakarítás, de ez mégis óriási. Főleg egy ekkora oldalnál.

Csak ezzel a pár javítással csökkenthető a szerverköltség és növelhető a konverzió. Egy ilyen oldal esetében éves szinten milliós (több tíz milliós) tételekről is beszélhetünk, amit néhány óra munkáért cserébe el lehet érni. Nem rossz tradeoff.

A lista összes többi elemét is érdemes végignézni és dönteni arról, hogy mit kell és mit lehet ezekből megvalósítani. Gyakran előfordul, hogy egy technikai javítást egy CMS vagy framework miatt nem lehet megcsinálni. Ezekre az audit során érdemes külön odafigyelni, és mondjuk együtt dolgozni / gondolkozni az oldal fejlesztőjével.

Lighthouse

Hasonló elemzést lehet a Google Lighthouse eszközével is végezni, amit Chrome alatt az F12-vel lehet előhozni.

Ha futtatjuk az audit megfelelő elemeit, akkor egy részletes elemzést kapunk pár perc alatt.

Itt már láthatjuk is a first meaningful paint, first interactive és consistently interactive stádiumokat.

Én az eszközök kombinációját szoktam mindig használni, mert mindegyiknek van előnye és hátránya.

Az audit eszközöket bárki tudja nyomkodni. A valódi érték viszont abban rejlik, amikor a technikai részletek mellé használható tapasztalatok és feladatok társulnak.

Vagyis a technikai információkat le kell fordítani üzleti nyelvre, majd azokat implementálni is kell tudni.

A legtöbb technikai SEO audit szerintem itt hibázik nagyot. Rengeteg idő (és pénz) legyártani egy 50 oldalas tech seo auditot, de ha az a fióknak készül, akkor annak semmi értelme. Ha ugyanezt meg lehet csinálni töredék idő alatt és csak az 5 legfontosabb dolgot emeljük ki, akkor néha előrébb jutunk. Én például jobban szeretek egy 1 oldal hosszú emailt írni, ami tartalmazza:

  • a szerintem szükséges technikai javításokat
  • azt, hogy ezek mennyi időbe / pénzbe kerülnek
  • és mekkora ezeknek a potenciális üzleti haszna.

Kvázi vezetői összefoglaló készül egy ultrahosszú dokumentáció helyett, amit megkap a megrendelő és a fejlesztő is.

És ez egy következő fontos elem:

Hiába jelölsz ki 40 technikai javítást egy weboldal / webshop esetében, ha nincs aki megcsinálja. Vagy nem fogja a cég ezt kifizetni a fejlesztőnek. Vagy a webshop motor miatt meg se lehet csinálni.

Ezért egy audit javaslatait úgy érdemes összeállítani, hogy:

  • a benne foglalt tanácsoknak legyen értelme
  • üzletileg is legyen értelme (ne csak technikai brillirozás miatt készüljön)
  • legyen olyan aki ezt meg is tudja valósítani (akár belső, akár külső erőforrásból)
  • legyen ütemezve és priorizálva (melyik mennyi időbe telik és mennyire fontos)

Gyártottam már jó pár technikai SEO audit dokumentumot, amire nagyon büszkve voltam. Mert alapos és szakmai volt. Aztán amikor visszamentem fél-1 év múlva az adott oldalra, akkor láttam, hogy SEMMIT nem valósítottak meg belőle.

Ezzel szemben vannak olyan pozitív tapasztalataim is, ahol bár készült egy (szándékosan csak közepesen alapos) audit, de a feladatokat heti-havi szinten jelöljük ki. És amint készen van a legfontosabb, akkor haladunk a következőre. Az oldal folyamatosan javul, fejlődik és az auditban foglalt tanácsok hasznosulnak. Na, ennek van igazán értelme.

Linkek és hivatkozások

Ha Ahrefs-t használsz, akkor egy rövid javascript kóddal a bookmarkok közé el tudsz menteni egy gombot Chrome-ban, ami automatikusan megnyitja neked az adott domainhez tartozó Ahrefs adatokat.

javascript:location.href='https://ahrefs.com/site-explorer/overview/v2/subdomains/recent?target='+encodeURIComponent(location.hostname + location.pathname)

Ezzel pedig megspórolható, hogy új tabot kelljen nyitni, Ahrefs fiókot nyitni és URL-eket másolni. Hanem bármilyen weboldalról már azonnal a link adatokhoz érkezel. Mint a lenti példánál. Az IKEA főoldaláról egyből az Ahrefs Site Explorerbe ugrok egy kattintással.

Apróságnak tűnik, de sokszor nagyon hasznos. Főleg amikor nem akarsz egy külön plugint vagy toolbart telepíteni, hogy adatokat láss, de mégis egy kattintásra el akarod érni őket.

De ugyanezt meg lehet más eszközökre is csinálni, például SEMRush-ra, az alábbi kóddal.

javascript:(function(w){var Y=w.open("https://www.semrush.com/hu/info/"+location.hostname.replace('www.','')+"+(by+organic)");Y.focus()})(window);

Vagy épp SimilarWebre.

javascript:location.href='https://similarweb.com/website/'+encodeURIComponent(window.location.hostname.indexOf('www.') && window.location.hostname || window.location.hostname.replace('www.', ''))

De vissza az IKEA-hoz. Néhány kérdés:

  • Honnan van a cégnek linkje?
  • Melyek az oldalak, ahonnan versenytársaknak van linkje, de az IKEA-nak nincs?

Link Intersect

Az egyik nagy kedvencem a link intersect / domain overlap / backlink gap elemzés, ahol azt tudod megnézni, hogy:

  • más weboldalak honnan szerzik a linkeket?
  • nekik honnan van, ahonnan neked nincs?
  • nekik hány linkjük van és neked mennyi van?

Ezt utána lehet másként is vizualizálni ahogy azt korábban is megmutattam már ebben a cikkben.

Ezzel sokkal gyorsabban és könnyebben lehet szemlélteni a linkszerzési lehetőségeket, főleg akkor, ha egyéb domain értékeket és jellemzőket is kigyűjtünk a gráfhoz. Ez segít ugyanis szűrni és újrarendezni az ábrát.

Persze egy IKEA szintű cégnél nehéz olyan oldalakat találni, akik nem hivatkoznak rájuk, de másokra igen. Viszont ha ezt nem domain, hanem termék vagy termékkategória szinten nézzük, akkor máris lehet jó ötleteket szerezni és találni. Vegyünk is egy ilyen példát!

Kanapé

A KIKA az első organikusan a “kanapé” kifejezésre a Google-ben. A JYSK a második.

És az IKEA? 17.

A második oldal aljáról aligha fognak komoly forgalmat behozni. Itt is meg lehet vizsgálni, hogy más oldalak honnan szerzik ezekre az oldalakra a linkeket és meg kell próbálni az IKEA-nak is előre jönni ezen a téren.

Tartalmi optimalizálás

Persze sokszor nem csak a linkek számítanak, hanem a tartalmi optimalizálás is. Nézzünk erre egy másik releváns kifejezést is:

Konyhabútor

Vajon hol található az IKEA a “konyhabútor” kifejezésre?

Ez engem is meglepett. Nincs a top 100-ban!

Itt vannak a legjobbak erre a kifjezésre. A Praktiker az első.

Joggal merül a kérdés, hogy miért? Hisz teljesen releváns a domain ebben a témában, mégse tud jól szerepelni. Sokszor ezeknek technikai, máskor tartalmi vagy épp link okai vannak. Ezeket mindig case-by-case vagyis egyedileg kell átnézni és elbírálni.

Ha pedig egy-egy ilyen kulcsszónak és témának a mélyére ásunk, akkor láthatjuk, hogy több konyhabútorral kapcsolatos kifejezésre sincs a Google top 50-ben az IKEA, holott az alábbi versenytársak igen:

  • jysk.hu
  • moemax.hu
  • kika.hu
  • rs.hu

Ezek között a brandelt kifejezések, mint a “kika konyhabútor” vagy az “rs konyhabútor” nem fájdalmasak, de azért a “konyhabútor tervező”, a “klasszikus konyhabútor” vagy a “konyhabútor tervező program” is érdekes lehet a több száz egyéb kapcsolódó kifejezéssel együtt aminek amúgy 200 alatti a havi volumene, de ugyanúgy relevánsak.

Mik a teendők?

  • Csináni kell egy konyhabútorral kapcsolatos kulcsszókutatást
  • Létre kell hozni egy konyhabútorral kapcsolatos landing page-t
  • Ügyelni a ecommerce tartalmi SEO legfontosabb elemeire
  • Azt megtámogatni belső és külső linkekkel
  • És reálisan 1-2 hónapon belül a top5-be lehet kerülni

Egy ilyen jól célzott tartalommal ezreket / tízezreket lehetne behozni az IKEA oldalára. Havonta. Éves szinten pedig 60-100 ezer embert is akár. Mindenki vásárolni is fog közülük? Nyilván nem.

De megismerik az oldalt, megnéznek más termékeket, feliratkoznak. Nő a márkaérték, a bizalom és ezzel egy későbbi vásárlási döntés is erősödik.

Minél több versenytársat vizsgálunk meg a fenti módszertan szerint, annál több hasonló ötletre tudunk bukkanni. Aztán a tartalomoptimalizállás és linképítés kettősével elképesztő mennyiségű releváns forgalmat lehetne az oldalra terelni.

Disavow links

Akármennyire is törekszünk arra, hogy jó minőségű linkeket szerezzünk, elkerülhetetlen hogy gyenge minőségű, spammy és káros oldalak linkeljenek hozzánk.

Ezek pedig igenis árthatnak az oldalunk SEO-jának. Ezért hozta létre annak idején a Google a Disavow Link eszközét (magyarul Visszautasított linkek). Ide fel tudjuk tölteni azokat a domaineket, URL-eket, ahonnan bár van linkünk, de szeretnénk ha a Google ezeket nem venné figyelembe.

Ennek az eszköznek vannak előnyei és hátrányai is. Óvatosan kell vele bánni, mert ha olyan linket utasítasz vissza, amit te rossznak gondolsz, de mégis ad linkerőt, akkor rontani tudod az oldalat keresőoptimalizálását.

Ha bemész Ahrefs-be (vagy bármilyen más backlink elemző eszközben), akkor szűrj rá olyan kifejezésekre, amik szinte biztosan spam linkek lesznek. Ide tartozik az összes 18+os kifejezés és minden, ami illegális.

Itt van egy egyszerű példa a “drug” kifejezésre, ami szerepel több backlinkben is, ami az IKEA weboldalára mutat. Ezek egy része biztosan alacsony értékű / káros. Szóval érdemes átnézni őket, és indokolt esetben kezelni őket a Disavow Link eszközzel.

Tanulságok

Nincs olyan webshop, ahol ne lehetne valamilyen problémát vagy optimalizálási lehetőséget találni. Ebben a cikkben is csak a felszínt kapargattam, mert sokkal mélyebbre is lehetett volna menni.

Ez a cikk szerintem azért kifejezetten érdekes és izgalmas, mert úgy készült, hogy semmilyen hozzáférésem nincs az IKEA weboldalához, mégis elképesztően sok infot össze tudtam így is gyűjteni.

Ha lenne hozzáférés a Google Search Consolehoz, a Google Analyticshez, a Log File-okhoz vagy épp a CMS-hez, akkor még több dolgot ki lehetne deríteni és javítani az IKEA webshopját illetően. Ezekkel pedig növelni lehetne az oldal organikus forgalmát.

Webshop SEO képzés

A fenti folyamat szépsége, hogy gyakorlatilag bármelyik webshopra alkalmazható. Akár nemzetközi téren, akár hazai piacon. Akár angol nyelven, akár magyarul. Nem kell persze mindig ilyen mélységig elmenni. Már néhány javítás is sokat segíthet egy kisebb vagy közepes webshopon.

A lényeg az, hogy olyan eszközrendszert használj, ami a Te céljaidnak és igényeidnek megfelelő.

Pont ezért hoztunk létre az ecommerce SEO tanfolyamot, ami egy online végezhető kurzus, ahol lépésről lépésre bemutatjuk egy webshop keresőoptimalizálását.

Az “ikea-seo” kuponkóddal június 20-ig pedig 20% kedvezménnyel tudod megvásárolni a képzést. Azaz az eredeti 69.990 forintos ár helyett 55.990 ezerért. Ezzel 14.000 forintot tudsz spórolni. Utána csak teljes áron lesz elérhető a képzés.

Emellett ha érdekel a teljes IKEA elemzés anyaga (szöveges elemzés, videós anyag, audit checklist), akkor azt itt tudod azt megvenni bruttó 44.990-ért.

Ha pedig mind a két anyag érdekel, akkor itt tudod őket megvenni bruttó 115 ezer forint helyett 99.990-ért.

Kérdésed van? Valamilyen rész nem teljesen világos az elemzésben? Írd meg kommentben és segítek!


Hozzászolások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!