Blog SEO esettanulmány: Google 1. hely a “keresőoptimalizálás”-ra, 8 hónap alatt
Keresőoptimalizálás esettanulmány
írta:

SEO esettanulmány: Google 1. hely a “keresőoptimalizálás”-ra, 8 hónap alatt

2016 nyarán elhatároztam, hogy a The Pitch online marketing blogot behozom a Google találati listájának az elejére a “keresőoptimalizálás” kifejezésre. A legtöbb szakértő évek, sőt most már évtizedek óta azon dolgozik, hogy egyszer ő legyen az első erre a kifejezésre. Kevés kulcsszó van, ahol nagyobb a verseny. Hol máshol lehetne megmutatni, hogy valaki mennyire ért a szakmához, mint itt? Ezen dolgoztam az elmúlt hónapokban. És pár napja sikerült is a challenge. Ez a cikk egy részletes esettanulmány arról, hogyan jutottam el a Google 1. helyére 238 nap (8 hónap) alatt.

SEO esettanulmány

Az 1990-es évek közepe óta sokan foglalkoznak keresőoptimalizálással. A hazai piacon is sok SEO szakértő jelent meg a 90-es évek végén és a 2000-es évek közepén. Sőt, igazából a mai napig csak egyre nő azok száma, akik ezzel foglalkoznak. A növekvő jelenlét egyben növekvő versenyt is jelent, mert egyre többen küzdenek az első oldalért és ugyanazért a 10. organikus helyért.

Ha valaki pedig ért a SEO-hoz, akkor azok elvileg a SEO szakértők. Nem véletlen, hogy a hazai piac egyik legkompetitívebb kifejezése a “keresőoptimalizálás”.

Vannak olyan szereplők, akik már 2002 óta a piacon vannak, de a top találatok között bőven vannak 10 évnél idősebb cégek és domainek is. Ezt a Wayback Machine-nel viszonylag könnyen ellenőrizni is lehet. Ez a szoftver azt csinálja, hogy időről időre készít egy pillanatfelvételt az egyes domainekről és weboldalakról. Kvázi screenshotokban archiválja a mindenkori webet, és ezeket vissza lehet nézni utólag is.

Amikor megnéztem a Google top találatait SEO téren, akkor tiszta volt a helyzet: itt szinte csak 5-10 éve működő cégek és brandek vannak.

Egy dolog tehát világos volt: ha őket akarom megelőzni, akkor vagy több évnyi munkát ölök bele az oldalba, vagy valami teljesen mást kell csinálnom, mint amit ők csináltak az elmúlt években.

Az utóbbit választottam. Összeraktam egy tervet, amiben részletesen leírtam, hogy miket kell megcsinálnom ahhoz, hogy reálisan a top 3 találatba kerüljek. Aztán neki is vágtam a megvalósításnak. Ebben a cikkben ezt a lépéssorozatot veszem végig. Nem rövid cikk, de megéri végigolvasni.

Összefoglaló

1. helyre kerültem a “keresőoptimalizálás” kifejezésre kevesebb, mint 8 hónap alatt.

keresőoptimalizálás esettanulmányok alapja

Ez a háttértörténet röviden és ezeket a lépéseket foglalja magában a cikk:

  • 2016. augusztus 10.: 78. helyen voltam a “keresőoptimalizálás” kifejezésre.
  • Elhatároztam, hogy az 1. akarok lenni.
  • Tartalmi SEO-val 24 nap alatt már a 15-ik voltam.
  • Utána jött a tudatos linkszerzés.
  • 38 nap alatt már a TOP10-ben voltam.
  • Majd 200 napig a 2-6. hely között mozogtam.
  • 2017. április 5-én kerültem az 1. helyre, amit azóta is tartok (1-2. hely között van néha ingadozás).
  • A kezdés óta 238 nap telt el, tehát kevesebb, mint 8 hónap.
  • Ennyi idő kellett, hogy beérjen a munka.
  • Mindent önállóan és saját kezűleg csináltam, nem vettem igénybe külső segítséget.
  • Nem fizettem senkinek linkekért, PR cikkért.
  • De használtam fizetős szoftvereket, amik segítették a munkámat.
  • A munka során használtam a tartalmi SEO-t, technikai SEO-t, a TF*IDF módszert, a vendégblogolást, a nem fizetett PR cikkeket, a tartalomújraírást, a network graph elemzést és a tiered link building gyakorlatát is.

Ha ezek közül sokról még nem is hallottál, akkor sincs gond. Hamarosan minden sokkal tisztább lesz.

SEO alapok

Sokan félvállról veszik azt, hogy a keresőoptimalizálásnak igenis komoly alapjai vannak, és ezeket figyelembe kell venni minden oldal esetében. Nem lehet azt mondani, hogy csak az egyik elemmel foglalkozunk. Ha csak a három alappillért nézzük:

  • technikai SEO
  • tartalmi (on-page) SEO
  • hivatkozások (off-page SEO),

már akkor is annyi feladatot gyártottunk magunknak, amivel akár évekig el lehet szöszölni. Nálam se volt ez másként. Első lépésként az oldal technikai elemeit tettem rendbe. Alapnak volt egy jó sitebuild, felraktam a Yoast SEO plugint és igyekeztem az oldalbetöltési sebességet is minimalizálni (képméret optimalizálás, browser caching, kódoptimalizálás stb fronton). Ebben részben a gtmetrix.com ajánlásait vettem figyelembe illetve a saját tapasztalataimat. Ekkor még nem is volt kifejezetten “keresőoptimalizálás”-ra írt blogposztom. Először csak technikailag raktam rendbe az oldalt Sepsey Barna segítségével.

Így jutottam el oda, hogy az egyik random blogposzt feljött a 78. helyre 2016. augusztus 10-én. Ekkor döntöttem úgy, hogy:

OK, év végéig be kell jönni a top 10-be.

keresőoptimalizálás: 78. hely

Mivel az a cikk, ami itt rangsorolt, az nem is a SEO-ra volt kihegyezve, ezért írtam egy blogposztot, ami konkrétan erről szólt és figyelembe vette a keresési szándékot (search intent).

Így született meg az a cikk, amivel most is az 1. helyen vagyok:

Keresőoptimalizálás: bevezetés és alapok

Magáról a tartalmi SEO részről írtunk korábban cikket, ezért abba külön nem megyek bele. Akit az a rész érdekel, az ezt a cikket olvassa el:

A tartalmi SEO elemzés legfontosabb szempontjai

A legtöbb SEO cikk mindig arra tér ki, hogy egy adott kulcsszóra hogy kell optimalizálni egy oldalt. Ahogy a fenti cikk is. De arra már kevesen térnek ki, hogy

  1. a jó kulcsszót mi alapján kell kiválasztani,
  2. hogy kell kapcsolódó kifejezéseket találni hozzá,
  3. hogyan kell a cikket újraoptimalizálni?

Amiről korábbi cikkekben és marketinges esettanulmányban én sem írtam még tartalmi SEO vonalon, az a TF*IDF módszer. Sőt, amennyire tudom, itthon még senki nem foglalkozott ezzel mélyrehatóan. Pedig van értelme, méghozzá nem is kevés. De mi is ez?

TF*IDF

A TF*IDF nem mást mint egy szövegelemzési módszer. Maga a kifejezés a term frequency – inverse document frequency kifejezésből jön.

Ez a módszer nem mást csinál, mint elemzi a kulcsszavak fontosságát az alapján, hogy azok mennyire gyakran fordulnak elő sok dokumentumban. Komplex szövegelemzési módszerekkel pedig azt mutatja meg, hogy melyek azok a kifejezések egy témában, amelyek gyakran fordulnak elő, de nem fontosak. És melyek fordulnak elő ritkábban, ennek ellenére fontosak az adott témában.

Itt nem történik más, minthogy megnézünk mondjuk 1000 weboldalt és elemezzük, hogy milyen kifejezések szerepelnek gyakran mindegyik cikkben, de kigyűjtjük azokat is, amik pedig csak az adott témáról szóló cikkekre igaz.

Ha képlet szinten akarjuk megnézni ennek a működését, akkor őt kell magunk elé képzelni.

TF*IDF tartalmi seo

Magától a képlettől egyébként nem kell megijedni. Nézzük meg inkább mit is jelent ez a gyakorlatban.

Ha például megvizsgáljuk, hogy az “iphone” kifejezésre keresve a brit (google.uk) piacon a top weboldalakon milyen kapcsolódó + fontos kifejezések vannak, akkor az alábbiakat bukkannak fel: xiaomi, vodafone, oneplus, 3gs, wwdc, sim, 64gb, ios, smartphone, smartwatch, nano stb.

TF IDF onpage.org

Ez azt jelenti, hogy mások ezeket a kifejezéseket használják még az oldalaikon az adott kulcsszóval kapcsolatban. Ez alapján érdemes nekünk is figyelni arra, hogy hasonlóan tudatosan, témában illő kifejezéseket rakjunk a cikkbe, oldalra. Ezzel javul a topic modeling-je az oldalnak és a Google is jobban fogja szeretni.

Jelen esetben, ha például összehasonlítunk 10 jól teljesítő SEO cikket, akkor az “a”, “ez”, “akkor” stb kifejezések mindegyik cikkben ott lesznek nagyon sokszor, de ez még nem azt jelenti, hogy ezek fontos kifejezések is, hiszen ezek benne vannak más témájú cikkekben, weboldalakon is (pl autós, kozmetikai, kutyás stb). Ezzel ellentétben például a “link”, “hivatkozás”, “linképítés”, “algoritmus” kifejezések ritkán fordulnak elő egy-egy cikkben a weben általánosan (a többi témában), de szinte mindegyik SEO témában jól rangsoroló cikkben ott vannak. Ezeknek tehát magas lesz a TF*IDF értéke, hiszen a kulcskifejezés sok helyen szerepel a válatszott témában a többi random témához képest. Ezek az adott téma szempontjából tehát fontos kifejezések, és segítenek a topic modelingben, valamint a szemantikus SEO-ban (semantic SEO), amit a Google is használ egy site és oldal elemzésekor. Legalábbis több hozzájuk tartozó szabadalom is erről tanúskodik és a Hummingbird algoritmus működése is erre utal.

Ha ezt nagyon alap szinten akarjuk lebontani, mindenféle képletezés és túlbonyolítás nélkül, akkor a következő a teendő:

  1. Olvassuk el adott témában / kulcsszóra a Google top 10 cikkét
  2. Jelöljük be mindegyikben a téma szempontjából fontos kifejezéseket
  3. Ezek lehetnek szinonimák, kapcsolódó kifejezések is
  4. Vessük össze, hogy a 10 cikk közül mennyiben szerepelnek ezek
  5. Így kirajzolódik, hogy mennyien használják az egyes kifejezéseket

A cél pedig az, hogy ezeket a szemantikusan kapcsolódó kifejezéseket valamilyen formában beépítsük a saját oldalunkba is. Itt pedig nem csak single-word keyword semantic egyezéseket lehet nézni, akár multi-word keyword kapcsolatokat. Vagyis szókombinációkat is lehet elemezni. Ezt persze rendkívül időigényes manuálisan csinálni, ezért érdemes lehet valamilyen eszközt igénybe venni rá.

TF IDF szemantikus SEO

Én is ezt tettem. Végigelemeztem az összes releváns találatot a témában (8-10 SEO-hoz kapcsolódó kulcsszóra a top Google találatokat magyar nyelven), és azonosítottam, hogy melyek a magas TF*IDF értékű kifejezések. Ezeket pedig szépen beépítettem a készülő cikkbe.

Bingo. A nagyon okosan összerakott tartalmi SEO-val kevesebb, mint 1 hónap alatt már a 16. helyen voltam.

SEO helyezés javulása

Tanulság: az önmagában nem elég, hogyha sokszor beírjuk a cikkünkbe, hogy “keresőoptimalizálás”. Ez még nem fog eredményt hozni. Legalábbis manapság már nem (régen még működött). Fontos, hogy használjunk olyan kapcsolódó és fontos kifejezéseket, amit mondjuk a többi top 10 Google találat is használ. Ebben segít a TF*IDF.

A probléma az, hogy korábban magyar nyelven nem volt igazán jól működő TF*IDF szoftver, szóval ezt önállóan kellett megoldani vagy idegen nyelvi fordításból kellett dolgozni. Manapság a SEO Powersuite Website Auditor-jának már egész használható a TF*IDF modellje magyarul, de az csak pár hete jelent meg. Egyelőre még én is csak tesztelem, de biztosan gyorsabban lehet vele haladni, mint a manuális elemzéssel. Havi szinten meg ilyen 6-7 dollár körül van az előfizetés rá, szóval bőven megéri. Angol nyelven az onpage.org-ot szokták sokan javasolni, én is azt használtam korábban.

A tartalomírást követően nem nyúltam hozzá az oldalhoz pár hétig, és néztem, hogy önálló erőből meddig jut el.

  • Vajon feljebb lép?
  • Vagy visszaesik?
  • Esetleg oldalazik?

Tapasztalatom szerint a jó tartalmi optimalizálás után érdemes várni egy kis időt, és megnézni, hogy a cikk hova képes eljutni anélkül, hogy linkeket társítanánk hozzá. Ilyenkor arra vagyok kíváncsi, hogy mennyi plusz energiát kell majd később beletolni a cikkbe még. Ha ugyanis egyben csinálok több dolgot, akkor a közös hatás miatt nem tudom, hogy melyik elem (pl tartalmi seo és külső linkek) milyen arányban járultak hozzá a jobb helyezéshez.

Ezért mindig külön blokkokra bontom a SEO munkát és várok pár napot, hogy érvényesülni tudjon az adott blokk hatása. Ez azért is jó, mert így elég jól kiismerhető a Google algoritmusának működése. Elég nagy tapasztalat mellett pedig már előre sejteni lehet, hogy bizonyos kifejezést mennyi idő alatt és milyen munkával lehet jó helyre juttatni.

Ebben az esetben azt tapasztaltam, hogy a kezdeti blokk (tartalmi SEO) ugrását követően (78-ról 16-ra) 3 héten keresztül csak oldalazott a cikk rangsorban. És minimálisan emelkedett a helyezés. Egészen pontosan a 11-16. hely között mozgott. Hol fel, hol le pár pozíciót. Itt vált egyértelművé, hogy önerőből ez a cikk eddig tud eljutni. Ekkor jött a következő lépés: linkeket kell szerezni.

Ehhez pedig elkezdtem kidolgozni egy linkszerzési stratégiát és ezzel már át is térünk az on-page SEO-ról az off-page SEO-ra. Ez volt a SEO munka következő blokkja.

Linkszerzés

A Google rangsorában való pozíciót még a mai napig a linkek határozzák meg leginkább. Ezt maga a Google is elismerte. A Rank Brain, Hummingbird és egyéb intelligens algoritmus-kiegészítések persze egyre erősebbek lesznek, de

a legszignifikánsabb rangsorolási faktor még mindig a linkek száma.

Ha nekem kéne tippelni, akkor ez a sorrend most:

  1. linkek a legerősebbek
  2. tartalom az oldalon / Rank Brain
  3. Rank Brain / tartalom az oldalon

A 2-3. helyen már kérdéses a sorrend, de pont a TF*IDF segít abban, hogy az oldalunkon lévő tartalom mind a szemantikus SEO-ban, mind a topic modelingben nagyon erős legyen. Így gyakorlatilag “kitrükközhető” a Rank Brain szerepe. Vagyis az oldalunk folyamatosan pozitív színben tűnhet fel a Rank Brain számára sok szempontból, mert eleve úgy építjük fel, hogy neki kedvezzünk. Illetve van még egy elem, amivel ezt a részt pozitívan lehet befolyásolni: ez a tartalom újraoptimalizálása Webmester Eszközökből (Search Console) jövő adatok és infok alapján. De erre majd egy bekezdéssel később térek vissza, ugyanis erre főként akkor van lehetőségünk, amikor a posztunk már elég jó helyen szerepel és sok keresésben jelenik meg találatként. Amíg a Google 2. oldalán (11-16. hely) oldalazik, addig a linkszerzés az elsődleges.

Ennél a lépésnél egyértelmű volt, hogy nem fogok sem linkfarmokat, sem gyűjtőoldalakat használni. Főként azért, mert az onnan jövő linkek minősége több mint kérdéses, plusz ha jön egy algoritmus frissítés, ami megbünteti őket, akkor az rám is hatással lesz. Nem beszélve arról, hogy mivel a legtöbb versenytársnak is van innen linkje, azzal nem leszek lényegesen előrébb, hogyha nekem is pont ugyanonnan lesznek linkjeim.

Ezér összeállítottam egy 3 elemből álló feladatlistát linkszerzésre:

  1. link intersect elemzés
  2. vendégblogolás
  3. indirekt linképítés

Az első lépés nem másról szól, minthogy megvizsgálom:

  1. honnan vannak nekem linkjeim?
  2. honnan vannak a versenytársaknak?
  3. mik a közös linkforrások?
  4. van-e olyan oldal, ahonnan neki van linkje, nekem viszont nincs?

Ezt pedig meg tudom tenni akár 2, akár sokkal több oldal között is.

Link intersect elemzés SEO

Ezt akár manuálisan is meg lehet csinálni, de jó eszköz rá a SEO SpyGlass is.

Itt van egy példa a Shapr3D versenytársairól.

link intersect seo spyglass

Az első 5 sorban olyan linkelő domainek vannak, ahonnan mind a 4 projektnek van linkje (Shapr3D – zöld, uMake – piros, Onshape – kék és Rhino – sárga). A 6. sortól lefele viszont már csak 3 domainnek. Ezeket jelölik a kis színes körök. Ha megcsináljuk azt, hogy kizárjuk egy szűréssel saját magunkat a listából, akkor eltűnnek a zöld körök és csak a piros + kék + sárga maradnak. Tehát csak azok a domainek, ahonnan a versenytársaknak van linkje, nekem viszont nincs. Ezeket szoktam “potential backlink domains”-nek hívni.

 seo spyglass link intersect

Ezeket manuális kell végignézni és azonosítani, hogy:

  • van-e értelme nekem ezekről a domainekről linket szerezni?
  • ha van, akkor tudok-e?

Ahogy haladok egyre lentebb a listában, úgy ott már csak azokat fogom látni, akik 2 competitorhoz linkelnek, és utána csak azokat, akik egyhez.

Már ez is egy óriási lépés előre a tudatos linkszerzés útján, de még van ennél is tovább. Meg lehet csinálni azt is, hogy a Google big data eszközével (Google Fusion Tables) és egy linkelemző eszközzel (mondjuk Majestic SEO) felépítünk egy konkrét linkgráfot.

Ezt például a Shapr3D-re építettem 4 eszköz (Majestic SEO, Google Sheets, URL Profiler, Google Fusion Tables) használatával.

Google fusion tables linkprofil

Itt a kék csomópontok a versenytársak + én (Shapr3D), a sárgák pedig ahonnan linkjei vannak ezeknek az oldalaknak. Minden egyes elemhez külön legyűjtöttem, hogy milyen témájú az oldal, mennyire hiteles, hány linkje van, stb. Ezek fogják a körök méretét is meghatározni. Ezen felül külön filtereket is be tudok állítani a legyűjtött adatok alapján.

Itt arra szűrtem rá, hogy csak a minimum 20-as DA (Domain Authority) értékű és CAD (Computer Aided Design) témájú oldalakat lássam. Vagyis látom, hogy ezek közül a Shapr3D-nek 2 linkje volt ebben az időpontban, a uMake-nek egy sem, a többieknek meg számos linkje. Azt is látom, hogy melyik oldal hivatkozik több versenytársra is, de rám nem.Hivatkozás backlink elemzés Google segítségével

Ugyanilyen elemzéseket csináltam a hazai piacon online marketing és SEO témákra, versenytársakra, kulcsszavakra.

Ezzel az elemzési módszerrel egyébként tök jól fel lehet mérni azt, hogy kik üzemeltetnek linkfarmokat például Magyarországon. Én már jó párat találtam és azonosítottam, és egy kis elemzés után (whois record ellenőrzéssel mondjuk) azt is fel lehet tárni, hogy ezek konkrétan kihez tartoznak. Futottam már bele érdekes dolgokba, maradjunk annyiban. 🙂

Egy ilyen ábrát úgy kell elképzelni, hogy első lépésként Majestic SEO-val legyűjtöm az url-t, a backlinket és az anchor textet. Ez igazából nem automatizálható, manuálisan kell rajta végigmenni. Aztán a meglévő URL-eket végigfuttatom az URL Profiler segítségével, ahol az SEMRush, Majestic SEO és a MOZ adatait kigyűjtöm hozzá (Trust Flow, Liniking Root Domains, Domain Authority, Page Authority, Primary Topic stb). Így áll össze ez a Google Spreadsheet felállás:

backlink lista SEO elemzéshez

Aztán ezt kell a Fusion Tables-be importálni, ahol egy gráfot rajzolok ki belőle. Az első két oszlop fogja adni a gráf csomópontjait és a köztük lévő kapcsolatot. Szimplán lebontva: az URL (A) oszlopból lesznek a kék pontok, a Backlinkből (B) a sárgák ebben az esetben. A többi oszlop pedig a filtereket adja majd, amivel később szűrni tudok.

Miután megcsinálok egy ilyet, gyorsan kirajzolódik, hogy milyen forrásból lehetne linket szerezni. Elsősorban nyilván onnan, amelyik:

  • hiteles domain (magas a Domain Authority és a Trust Flow például)
  • még nincs linkem onnan
  • adott témáról szól (marketing, kommunikáció stb, ezt a szűrő segít megállapítani)
  • és mondjuk nincs sok versenytársaknak onnan linkje

Ebből összeállt egy olyan lista, ahol érdemes volt megjelenni, oda cikket írni, interjút adni. Elindult tehát a linképítésnek / linkszerzésnek az időszaka. Itt arra törekedtem, hogy rendszeresen és szisztematikusan szerezzek linkeket a rangsorolni kívánt oldalhoz.

Fontos figyelni arra, hogy ne 1 hét alatt szerezzünk 10 linket, utána meg egyet sem. Hanem folyamatos legyen és ne kampányszerű a linkszerzésünk.

Listáztam emellett az összes olyan ismerőst is, akinek saját blogja, marketinges oldala van, plusz azokat a konferenciákat ahol érdemes lehet előadni. Jelent meg cikkem a hvg.hu-n, a piacesprofit.hu-n, a digitalhungary.hu-n, adtam interjút a Kossuth Rádiónak, nyilatkoztam a TEDxDanubia workshopján és írtam rengeteg vendégcikket többek között az Adatlaborra, a WPKurzusra, a Copywriterre, a Startup Marketing Akadémiára, az AionHill blogjára és számos külföldi oldalra is. Több mint 20 linket szereztem kizárólag erre az egy cikkre 6 hónap alatt, ami azt jelenti, hogy kb hetente 1-et.

Minden egyes link után vártam 1-2 napot és megnéztem, hogy előrébb léptem-e a rangsorban.

Itt voltak kisebb-nagyobb ugrások.

seo-helyezes-11.hely

A 11. helyről a 4. helyre például elég volt 2 nagyon erős link. Szeptember 15. és 17. között.

seo-helyezes-4.hely

Utána viszont közel 6 hónap és további 20 link kellett, hogy 2017. április 5-én az első találat legyen az oldal.

Google első pozíció

Már maga az időtáv is jól látszik ezen az ábrán. Bal szélén volt a 11-ről a 4. helyre történő ugrás (2016. szeptember), jobb oldalon pedig az 1. helyre kerülés (2017. április 5.). A kettő között volt minimális hullámzás október-novemberben, de utána szinte stabilan a 2. helyen volt, egészen április elejéig. Amikor is megtörtént az 1. helyre kerülés.

Az oldal azóta a napok 80%-ban az 1., máskor a 2. helyen van. Úgy tippelem, hogy még 4-5 minőségi linkkel egyébként stabilan és hosszú távon be lehetne biztosítani az első helyet.

Amikor elkezdtem a munkát, akkor úgy tippeltem, hogy 15-20 linkre biztosan szükség lesz a top 3 pozícióba kerüléshez. Ez végül nagyságrendileg igaz is lett. Bár hozzáteszem, hogy ez a 15-20 link tényleg valid, hasznos és értelmes oldalakról jön, nem linkfarmokról és egyéb hitvány minőségű oldalról. Szerezhettem volna 50 gyenge linket és akkor se jöttem volna előre a top 10-be.

Ha azt akarjuk megtudni, hogy bizonyos oldalak milyen témában erősek, vagy hogy egy témában melyik oldal a legerősebb, akkor egy jól összerakott Google kereséssel meg tudjuk ezt tenni. Nézzünk két oldalt és két példát, külön-külön.

  • A két vizsgált oldal: thepitch.hu és adatlabor.hu
  • A két kifejezés: keresőoptimalizálás és big data

A kérdések, amik felmerültek bennem:

  • Melyik oldal erősebb keresőptimalizálásban?
  • Melyik erősebb big databan?
  • Melyek a legjobban rangsoroló oldalak?

Ezt egy összetett Google kereséssel gyorsan ki is lehet deríteni.

site:thepitch.hu OR site:adatlabor.hu “big data”

Itt egyértelműen az adatlabor az erősebb a két oldal közül. Az első 5 találatban csak adatlaboros cikkek vannak.

big-data

site:thepitch.hu OR site:adatlabor.hu “keresőoptimalizálás”

Itt pedig a The Pitch. A top találatokat egyértelműen ez az oldal dominálja a kettő közül.

keresooptimalizalas

Nézzünk egy harmadik példát is, mondjuk a Google Analytics-et. Itt már vegyes a kép. Az első 2 találat pitches, a 3-4-5. viszont adatlaboros.

google-analytics

Ezek az oldalak egyébként azt is jól kijelölik, hogy az adott kifejezésre a Google melyik oldalt gondolja a legerősebbnek. Szóval a hiperkomoly elemzések mellett, akár egy ilyen egyszerű teszttel is fel lehet térképzeni témaegyezőségeket, potenciális link-lehetőségeket. Ha például van egy blog, amit egy ismerős ír és tudjuk hogy onnan lehet linket szerezni, akkor nézzük meg hogy a mi témánkban hiteles-e. Írjuk be a site: után a domaint és a kulcsszót / kifejezést. Ha nincs találat, akkor a témában az nem lesz egy jó oldal nekünk. Ha pedig több cikk is előjön, akkor máris egy tematikusan relevánsabb oldallal állunk szemben.

A lényeg itt az, hogyha olyan oldalról van linkünk, ami a témában erősebb, akkor az onnan jövő link többet fog érni. Egy marketinges blogról jövő link többet ér majd a keresőoptimalizálás cikkünknek, mint egy kutyaházas blogról.

Ezen felül a kívülről bejövő linkek erejét növelni lehet a tiered link building segítségével is. Itt jórészt az történik, hogy nem csak a céloldahoz szerzünk linket, hanem akár még a hozzá linkelő cikkhez is lehet linket szerezni. Tehát, ha van egy linkem az adatlabor.hu-ról, akkor oda is szerezhetek egy linket, ami direkt módon erősíti azt a cikket és ezáltal indirekt módon engem is.

Itt a gyakorlatban az történik, hogy B linkkel A-ra, és van egy C oldal is, ami pedig B-re. Tehát C -> B -> A lánc jön létre. Így B-ből igazából B+ lesz, mert kicsit erősödik, és ezt a plusz erőt továbbítja az A-nak, amiből pedig A+ lesz (C -> B+ -> A+). Bizonyos esetekben persze jobban megéri a C oldalról egyből az A-ra linkelni, és kihagyni a B-t mint middle man-t, de ez nem minden esetben van így. Ennek a pontos működéséről és hátteréről majd fogok írni egy off-page seo esettanulmányt idővel. Itt annyit érdemes már előre tudni, hogy ez persze fordítva is elsülhet. Ha mondjuk C egy gyenge oldal, vagy épp spammel sújtott oldal, akkor ezt a negatív erőt tudjuk továbbítani a B-nek, ami továbbgyűrűzik az A-ra is és A- lesz belőle (C -> B- -> A-).

Tehát ezt a technikát is lehet úgy alkalamzni, hogy inkább kárt okozunk. Szóval érdemes óvatosan bánni vele, ha nem vagy biztos benne mit kell csinálni.

Tartalom újraoptimalizálás

Az előző blokk elején írtam, hogy van egy másik lehetőség is, ami abban segít, hogy az oldalunkat előrébb tudjuk hozni a rangsorban. Ez pedig a tartalom újraoptimalizálása, újraírása a Webmester Eszközök (Search Console) adatai alapján.

Itt a bal oldali menüben a Search Traffic / Search Analytics részt kell kiválasztani.

search-analytics

Utána pedig rászűrni a Pages résznél az adott oldalra (/keresooptimalizalas) és aktívra állítani a Queries (kulcsszavak) részt.

webmester-eszkozok-seo-beallitas

Így listázni tudjuk azokat a kifejezéseket, amikre keresve az emberek konkrétan ezt a SEO cikket látták. Itt látható egy ábra erről a lekérdezésről.

search-console-seo-kulcsszavak

Látszik, hogy a cikk átlagosan 1.6 pozícióban volt ebben az időszakban a legfontosabb kifejezésre, vagyis kb annyiszor az első, mint a második helyen. Az is látható, hogy mekkora volt a megjelenítések száma és mennyien kattintottak a blogposztra.

Ami itt kifejezetten izgalmas tud lenni, ha látunk olyan kifejezéseket, amikről a cikk mondjuk nem is szól, nincs is a kifejezés említve benne, mégis megjelenünk rá.

Ha például nem írtam külön a cikkben a “seo alapjai”-ról, akkor érdemes lehet egy újabb részt szentelni neki. Vagy akár arról a szóról új cikket írni és belinkelni itt egy belső linkkel az új cikket. Ezzel a kiegészítéssel sokat lehet tenni azért, hogy javuljon az oldalunk és a teljes website tartalmi megítélése, ami pozitívan hat vissza a Rank Brain-re is. Csak ez az egy blogposzt ugyanis az elmúlt 3 hétben 86 különböző keresési kifejezésre jelent meg felhasználóknál Google Keresés során. Ez jó terep arra, hogy szépen elkezdjünk tartalmi vonalon optimalizálni vagy épp bővíteni.

Ezen felül megjelenik egy másik fontos dolog is.

Ezek a kifejezések nagyon jó ötleteket adhatnak arra, hogy milyen hivatkozási (anchor text) szöveget érdemes adni egy-egy vendégcikkben.

Ha nem akarjuk mondjuk túlhasználni a “keresőoptimalizálás” kifejezést a linkjeinkben, akkor innen bátran lehet ötleteket meríteni.

Sőt, nem csak a külső , hanem akár a belső (internal) linkeket is okosíthatjuk ezen keresztül. Ha például ez a cikk nem az off-page SEO-ról szól, de van egy másik oldalam vagy gyorsan létrehozok egyet, ami igen, akkor itt elhelyezhetek egy belső linket arra a saját cikkre. Ezzel jelezve a Google-nek, hogy nem ez a cikk a legrelevánsabb a témában, hanem egy másik. Így pedig nagyon jó téma- és tartalmi blokkokat, úgynevezett silókat lehet kialakítani az oldalon, akár power page silo, akár category silo, akár circle típusú silóról van szó. Ezeknél az is nagy előny, hogy mivel belső linkekről van szó, itt erősebben lehet alkalmazni az “exact match anchor text”-et. Vagyis itt bátrabban lehet használni a konkrét kulcsszóegyezést egy-egy saját cikkre történő hivatkozásnál, mint külső linkek esetében. Ha veszünk egy egyszerű esetet, akkor az így néz ki saját esetben egy power page-nél:

  • Power Page az lesz a saját oldalamon, aminek sok bejövő linkje van más domainekről és jól szerepel a Google rangsorában.
  • Legyen ez az 1. helyen rangsorolt “keresőoptimalizálás” poszt.
  • Ha készítek egy csak “off-page SEO” kifejezésre optimalizált külön oldalt, akkor a “keresőoptimalizálás” posztba be tudom linkelni exact match anchorral az off-page SEO cikket.
  • Így a sok külső linkkel rendelkező oldalam SEO erejének egy részét belül tovább tudom küldeni, ugyanis az internal linkek közvetítik a SEO erőt.

Így néz ki az egész (“power page silo”) egy sematikus ábrán.

belső link egy power pageről

Tapasztaltam már olyat, hogy kizárólag jól felépített belső linkekkel akár 3-5 helyet is lehetett ugrani a rangsorban egy-egy kifejezésre. Szóval megéri ezt is szem előtt tartani, de túlhasználni nem érdemes. Arra is láttam már példát, hogy valaki felrakott egy plugint, ami minden egyes kulcsszó előfordulásánál belinkelte a rangsorolni kívánt oldalt. Cikkenként akár 4-5-ször is. És mondjuk 15 cikknél. Ezzel pedig 60 belső linket hozott létre egy saját oldalra. Ez inkább káros, mint hasznos. Ha nagyon low budget és minimál módon akarjuk megoldani, akkor érdemes a Google-t segítségül hívni.

Hogy érdemes internal link lehetőségeket azonosítani? Mondjuk mi a 2., 3. legerősebb cikkem keresőoptimalizálás téren? Egyszerű a válasz. Csinálni kell egy site specifikus keresést az adott kulcsszóra.

site:thepitch.hu “keresőoptimalizálás”

Itt gyorsan meg is találom az első 5 posztot abban a sorrendben, ahogy a Google a leghitelesebbnek gondolja őket.

oldal specifikus keresés

Máris tudom, hogy hova lehet érdemes belinkelni esetleg egy oldalt ebben a témában. Én jelen esetben, mondjuk 1 vagy 2 cikkbe tenném bele, nem is mindegyikbe. És főleg csak azokba, amiknek van kívülről jövő linkje. Mert ugye ennek a kívülről jövő linknek az erejét (vagyis annak egy részét) tudja az internal link továbbküldeni. Aminek nincs bejövő linkje, annak különösebben nem lesz extra ereje, amit továbbíthatna.

A SEO-nak ezzel a belső részével is érdemes tehát foglalkozni. Néha meglepően jó eredményeket lehet elérni ezen a vonalon is, erről is van pár példám, amit meg fogok majd osztani idővel. A biztonság kedvéért ezt a témát is felvettem a “keresőoptimalizálás esettanulmányok” listámra.

Mennyibe került?

Azt a cikk elején is írtam, hogy nem vettem igénybe fizetős linképítést vagy épp külső segítséget. Minden saját kezűleg csináltam a tartalom és linkszerzés vonalon az elmúlt 8 hónapban. Bizonyos szoftverekért és toolokért viszont fizetek. Menet közben ezeket az eszközöket használtam:

  • Google Sheets (ingyenes)
  • SEMRush (fizetős)
  • ScreamingFrog (fizetős)
  • URL Profiler (fizetős)
  • Majestic SEO (fizetős)
  • Fusion Tables (ingyenes)
  • MOZ (ingyenes)
  • Simple SERP Scraper (ingyenes)
  • Website Auditor (fizetős)
  • Rank Tracker (fizetős)
  • SEO SpyGlass (fizetős)
  • Sublime Text 3 (ingyenes)

A tool-okért havonta átlagosan 50-60 ezer forint körüli összeget fizetek. Ha csak egy projekten dolgozik valaki, vagy egyedül használja őket, akkor ez azért nem kevés pénz. Ha viszont ezt a költséget meg lehet osztani több projekt vagy felhasználó között, akkor ez az összeg jelentősen csökkenthető. Nekem is van olyan hozzáférésem, amit például másokkal közösen fizetünk / használunk.

Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezeken a költségeken kívül más jelentősebb költség ritkán adódik egy SEO szakértőnél. Viszont rengeteg időt kell egy-egy ilyen oldalra szánni. 238 nap, az 34 hét, kb 8 hónap. Ennyi ment bele itt az 1. helybe.

Hetente átlagosan 4 órát foglalkoztam a projekttel, azaz 34 hét alatt 34*4 = 136 órát.

Ez még 5 ezer forintos óradíj mellett is 680 ezer forintnyi munkát jelent. Ha a valós óradíjamat nézzük (100 USD ~ 28 ezer forint), akkor ez a munka 3,8 millió forint lett volna. Ezért cserébe mondjuk az adott kompetitív kulcsszóra stabilan első helyre került az oldal, és számos egyéb másik oldalt is húzott magával a rangsorban. Emellett több online képzést és tanácsadási munkát is sikerült vele szerezni.

Magam felé ezt az összeget nyilván nem számláztam ki, de azt fontos látni, hogy a minőségi SEO munka nem olcsó mulatság. Aki úgy gondolja, hogy havi 40-50 ezer forintért jó SEO munkát lehet kapni a piacon, az erősen téved. Ennyiből még az eszközök is alig jönnek ki, amiket azért illik használnia egy jó seo szakértőnek. Ráadásul a SEO az nem egyszeri munka, hanem folyamatos felügyeletet igényel. Ha szeretném ezt a pozíciót megtartani és mondjuk más kulcsszavakra is előrébb jönni, akkor újabb munkaórát kell beletolni a projektbe.

Cserébe viszont a látogatók akkor is jönnek az oldalra, amikor alszunk, vagy épp nem költünk fizetett hirdetésre. Utóbbira pedig a világ összes pénzét el lehet költeni.

Én például gyakran látom, hogy egyes cégek milliós nagyságrendű összeget költenek havonta Google Adwordsre, a SEO-ra viszont százezer forintot se hajlandóak áldozni.

Pedig ha kiszámolják, hogy hosszú távon mennyi pénz megy el Adworsdre, és mennyi menne SEO-ra, és ezeknek mekkora a bevétel-generáló hatása, akkor idővel biztosan a SEO jön ki nyertesen. Ráadásul, ha valaki leállítja az Adwords kampányt, akkor onnantól kezdve az a csatorna nem hoz több bevételt. A SEO viszont igen. Egyszerű örökjáradékkal szépen be lehet mutatni a kettő közötti értékteremtés-különbséget.

Ennek ellenére persze van, amikor megéri Adwordsre költeni. Ezt nem tagadom. De mindezt csak úgy szabad megtenni, hogy közben okosan és egészségesen építjük a SEO lábát az oldalnak. Ez a lényeg. Ez fogja ugyanis térítésmentesen és hosszú távon szállítani a látogatókat és a vásárlókat.

Eredmények & Tanulság

Ha megnézzük a Pitch blog organikus forgalmának alakulását, akkor láthatjuk, hogy az optimalizálást követően folyamatosan nőtt az organic traffic, míg előtte szinte láthatatlan volt.

The Pitch blog organikus forgalom - seo esettanulmány

A blog most már több ezer látogatót hoz havonta, kizárólag keresésből eredően. Ezt pedig szépen tovább lehet építeni idővel.

De ez nem csak erre a projektre igaz. Egy éve, 2016 május végén csatlakoztam a Shapr3D csapatához. Itt is jól látható, hogy mikortól indult el a keresőből érkező forgalom növekedése.

organikus forgalom növekedése a Shapr3D-nél - keresőoptimalizálás esettanulmány

Mind a két grafikon stabilan tart jobbra és felfele, vagyis idővel egyre több a nem fizetős, organikus forrásból érkező látogató az oldalakra. Ezt jelzi a kék grafikon, míg a narancssárga a fizetős forgalmat. Míg a fizetős nulla körül mozog, az organikus forgalom szépen nő. Ez remek, hisz passzív módon, hosszú távon és térítésmentesen lehet így látogatókat szerezni.

Ha valaki ért a SEO-hoz és jó oldalról közelíti meg azt, akkor nagyon jó eredményeket lehet elérni.

Ehhez viszont alaposan kell foglalkozni mind a tartalmi, mind a hivatkozási résszel. Ha valaki csak annyit csinál, hogy kulcsszavakat ír jobbra-balra és belinkelni magát néhány linkfarmra, akkor attól nem szabad eredményeket várni. Pedig sokan még 2017-ben is ezt csinálják. És ezt is árulják mint SEO tanácsadás.

Az igazsághoz mondjuk hozzátartozik, hogy rövid távon néha még így is lehet eredményeket elérni. A mai napig. Viszont amikor jön egy nagyobb algoritmus frissítés, akkor sokan fejvesztve rohangálnak, hogy elvesztették a forgalmuk jelentős részét. Míg blogokon és fórumokon százával látom ilyenkor a penalty miatt problémázó weboldal tulajdonosokat és “SEO szakértőket”, addig nekem még egyetlen oldalamat se érte büntetés. Soha.

Ez pedig nyilván azért van, mert míg mások olyan SEO technikákat (is) alkalmaznak, amik valójában csak a rangsor manipulációjára szolgálnak, vagy sokak által használt kétes hatású módszerekben hisznek (linkfarmok, kulcsszóhalmozás stb), addig én a teljes rendszert az alapoktól építem fel. Technikai, tartalmi és hivatkozási vonalon egyaránt. És itt minden rész tudatosan a legjobb megoldásokra épül. Ilyen a fent felvázolt linkelemzési folyamat, a TF*IDF módszer vagy épp a tartalom újraoptimalizálás is.

Lehet persze a SEO-t más megközelítéssel is csinálni, de szerintem azok a stratégiák hosszú távon nem kifizetődőek. Lehet, hogy idei-óráig előre tudunk jönni pár helyet, de később szinte biztosan belefutunk majd egy büntetésbe. Vagy a versenytársak egyszerűen megelőznek majd minket, mert jobban csinálják a munkájukat. Egy jó, stabil és a Google által is elfogadott rendszer itt sokkal többet ér hosszú távon (long term), mint 1-2 tipp vagy trükk. Remélem ez a keresőoptimalizálás esettanulmány is jól bizonyítja ezt.

Egy ilyen rendszer bár triviálisnak tűnhet, azért mégis komplex. Az elemek egytől-egyig logikusak, de idő kell mire valaki rendszerben átlátja őket. Ahhoz pedig nem árt némi tapasztalat, hogy tudjuk: mi az, ami működik, és mi az aminek semmi értelme nincs ma már SEO fronton. Aki megfogadja a fenti tanácsokat és hasonló szisztéma alapján kezd el építkezni, arra munkás, de eredményes napok várnak majd. Érdemes megpróbálni a saját oldaladat is hasonló alapelvek mentén “SEO-zni”.

Mert mint látjuk, ez a módszer igencsak eredményes.

Valami kimaradt a cikkből? Egy cikkben fejtsem ki bővebben valamilyen részt? Kommentben jelezzétek bátran!

Ajánló

Május 18-án, csütörtökön lesz egy angol nyelvű meetup a Mosaikban, ahol erről a témáról tartok majd előadást. A helyek gyorsan fogynak, érdemes regisztrálni minél előbb:

https://www.meetup.com/Growth-Hacking-Meetup/events/239403250/


Hozzászolások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!