Írta:Papp Gábor A Google története: Az alapítóktól a szolgáltatásokig
Ebben a cikkben
A Google a világ leglátogatottabb weboldala. Percenként 2 millió keresést indítunk rajta. Az 1. és a 2. legnépszerűbb keresőmotor is az ő nevükhöz fűződik. És hogy ezek mit jelentenek?
Egy példa nagyon jól szemlélteti:
Amikor a Google 2013. Augusztus 16-án 5 percre leállt, az egész világ internetes forgalma 40%-ot zuhant.
A sort még lehetne folytatni érdekesebbnél érdekesebb statisztikákkal, de talán már ennyiből is észrevehető.
Nem csak a jelenkor, de az egész emberi történelem egyik legfontosabb emberi létesítményéről van szó.
És ez Magyarországra még inkább érvényes, mert az Egyesült Államok 87%-val szemben itthon 98%-unk használja.
Bár a cég, és annak szolgáltatásai (Youtube, Gmail, Google Fordító, Google térkép, Android, csak hogy párat említsünk) nagyon ismertek, a Google mögött álló alapítókról jóval kevesebbet tudnak az emberek. (A Google alapítója Larry Page és Sergey Brin.)
Pedig érdekes, szórakoztató, és nagyon inspiráló történetről van szó.
Mikor alapították a Google-t? A Google-t 1998. szeptember 4-én alapították.
Ki alapította a Google-t? A Google-t Larry Page és Sergey Brin alapították.
A Google története
Mint a legtöbb inspiráló startup történetnél, itt is egy garázs lesz az indulási helyszín.
De a garázs előtt még egy korábbi helyszínen kezdődik történetünk, egy kollégiumi szobában, ugyanis Larry Page és Sergey Brin az egyetemen ismerkedett meg egymással.
1995-öt írunk, helyszínünk a szilícium-völgy közepe, a Stanford, ahol a két alapító rendszeresen mély, hosszan tartó vitába bocsátkozott, hogyan is lehet egy hatalmas adathalomból releváns információkat kibányászni.
Minél jobban elmélyültek a témában, annál inkább világossá vált, hogy közös érdeklődésüket ahelyett, hogy vitaalapként használnák, elkezdhetnének rá építeni.
Egyre közelebb kerültek egymáshoz, majd elkezdtek közösen dolgozni egy projekten az egyikük kollégiumi szobájában, aminek eredményeként:
1996-ban elkészült a BackRub.
Igen, a Google nem mindig volt Google. BackRub néven kezdték, és ezt csak később nevezték át.
A név egyébként egy matematikai kifejezés, amelynek jelentése egy 1-es, amit 100 db 0 követ. Csakhogy ezt Googol-nak nevezik, de az angol kiejtés nagyon hasonló, ezért az alapítók elírták, és íme:
Megszületett a Google
Legalábbis a név. A cégre egy kicsit később visszatérünk.
A küldetésük nem más volt, mint hogy “Rendszerezzék a világ információt, és ezt univerzálisan hozzáférhetővé, hasznossá tegyék”.
Ahogy teltek az évek, egyre több ember figyelmét keltette fel az algoritmus, nem csak az akadémiai kutatók, de a szilícium-völgyi befektetőkét is.
Ezért a következő cél az volt, hogy eladható szintre fejlesszék a szolgáltatást, és ezt 1998-ra el is érték.
Ekkor történt meg a Google, mint cég születése, de ez egy külön kis történet a történetben, ami mára legendássá vált.
Larry és Sergey felkeresték a Sun társalapítóját, Andy Bechtolsheim-et, akinek egy 10 perces demót mutattak be a szolgáltatásról. De idő hiányában Andy a feltételek részletes megbeszélése helyett azt mondta, hogy inkább ír egy 100.000$ értékű csekket.
Ez a dotcom őrület kellős közepén volt, így az ilyen húzások egyáltalán nem számítottak rendkívülinek, a befektetők szórták a pénzt gyengébbnél gyengébb cégekbe.
Mindenesetre Andy megírta a csekket ígéretéhez híven.
De akadt egy kis probléma
A 100.000$-os csekk Google Inc. névre szólt – ami jelen pillanatban még nem létezett.
Ekkor az alapítóknak családi támogatást kellett kérnie, és csak ezután tudták ténylegesen létrehozni a történelem egyik legfontosabb cégét.
A tőkeinjekciónak köszönhetően most érkezünk el a következő helyszínünkhöz, a garázshoz. Ugyanis a pénz elég volt arra, hogy a Google beruházhasson egy “komolyabb” irodára, nevezetesen Susan Wojcicki garázsára.
Róla azt érdemes tudni, hogy ő volt a 16. alkalmazott a Google történetében, és mellesleg egy Youtube nevű szolgáltatás vezérigazgatója.
A garázs már akkor is a sokszínűséget fejezte ki, hiszen volt ott minden: rengeteg számítógép monitor, vakítóan kék szőnyeg, és a ping pong asztal.
Az alapítók szerint ez a helyszín alapozta meg a Google identitását, hiszen ha színességre gondolunk, jusson csak eszünkbe a logó. Az irodáikba onnantól kezdve pedig mindig volt ping pong asztal (ez ma sincs másképp).
Hamarosan azonban ez a hely is túlságosan kicsivé vált, és csak úgy tudtak felállni, ha a mögöttük ülő betolja a székét.
Ehhez hozzájárult, hogy a Google egyre vonzóbb cég kezdett lenni, és olyan személyeket csábított magához, mint Omid Kordestani a Netscape-től.
Ekkor újabb költözködés kezdődött, a Kaliforniai Mountain View-ba, a mostanra ikonikussá vált Googleplex-be. Ez lett a Google székhelye – jelenleg is ez a központ.
Ekkor 2000-et írtunk, és a Google immáron a világ legnagyobb keresőmotorjává vált – több, mint 1 milliárd indexált oldallal. Soha még a történelemben nem volt az ember birtokában ennyi információ.
Amennyiben startup körökben mozogsz, jól tudod, hogy a forgalom önmagában nem elég: Nagyon jó, ha van, de nem tudsz belőle kenyeret venni.
Ezt a Google-nál is tudták, ezért korábban már elkezdtek dolgozni egy rendszeren, ami ezt a hatalmas napi forgalmat monetizálni fogja.
Ez a rendszer 2000-ben vált publikussá Adwords néven.
Ezzel nem csak azt érték el, hogy innentől semmiféle külső tőkebevonásra nem volt szükségük, de az egész reklámipart alapjaiban változtatták meg. Olyan reklámokat kínáltak, amik valójában hasznosak, és nem arra épülnek, hogy megszakítsák és magukra vonják a fogyasztók figyelmét.
A kezelőfelület teljesen önkiszolgáló volt, tehát mindenki saját maga állíthatta be a hirdetések feltételeit.
Egy másik újítást is hozott az Adwords: A cost-per-clicket (CPC), ami a kattintás-alapú költséget jelenti. Tehát a hagyományos reklámokkal szemben az Adwords nem a megjelenítésért, vagy azért számolt fel reklámot, hogy megmutatta az embereknek a hirdetést, hanem az után, hányan kattintottak rá valójában az adott hirdetésre.
Így a Google teljesen új alapokra felépített algoritmusához hozzákapcsoltak egy monetizálási módot, amire még korábban nem volt példa.
A keresőmotor algoritmusa egyébként abban volt igazán úttörő, hogy link alapon gyűjtötte össze és rangsorolta az oldalakat. Ezt az alapszolgáltatást sikerült kiegészíteniük több mással is, például kép alapú kereséssel, ezzel gyakorlatilag bebetonozták magukat, mint a legjobb keresőmotor a piacon.
A Google tulajdonosai, hogy fenntartsák ezt a hatalmas növekedést, egy tapasztalt embert szerettek volna a Google élére.
Így lett 2001-től a Google vezérigazgatója Dr. Eric Schmidt.
Innentől a Google futószalagon gyártotta a sláger termékeket.
2003-ban bemutatták az Adsense-t, ami az Adwords reklám mellett lehetőséget adott a weboldal tulajdonosoknak, hogy a Google Adsense elhelyezésével monetizálják a látogató forgalmukat.
Ugyanebben az évben bemutatták a Blogger platformot, ahol az emberek saját blogot indíthattak anélkül, hogy létre kellett volna házniuk egy weboldalt is hozzá.
2004-ben egy béta program jelent meg a Google oldalain, ami meghívás (és várólistás) alapon engedte csak regisztrálni az új felhasználókat, akik a bejelentkezés után egy letisztult, remekül működő, a spamet ténylegesen kiszűrő emailre bukkantak.
Megszületett a Gmail.
2005-ben elindult a Google saját Térképe, ahol ma már nem csak útvonalat tudunk tervezni, de akár meg is nézhetjük a helyszínt “élőben”.
Ezt egy autóra szerelt kamerával érték el, ami végighaladt a világon, és 360 fokban mindent lefotózott.
Hogy ez mekkora erőforrást igényelt?
Azt jól megmutatja, hogy a sivatagban autó helyett egy tevét kellett használniuk.
Ezért ha ellátogatsz a Google Utcaképben egy sivatagba, gyakran ez a kép fogad majd:
Ugyanebben az évben indult el a Google Analytics, amit a Google egy Urchin nevű cég felvásárlásával indított el.
Ez minden eddiginél részletesebb adatelemzést nyújtott az embereknek, amivel a reklámkampányaikat és a költéseik megtérülését nyomon követhetik.
2006 egy nagyon fontos év volt, hiszen a Youtube felvásárlásával a Google már gyakorlatilag nem “csak” a legnépszerűbb kereső volt, hanem a 2. legnépszerűbb is.
A Youtube története röviden
A Youtube-ot 2005-ben alapította 3 akkori PayPal alkalmazott: Chad Hurley, Steve Chen, és Jawed Karim.
Az első videó, ami megjelent rajta, az “Én az állatkertben”, és a Youtube alapító Jawed Karim látható rajta, amint a San Diego-i állatkertbe kirándul.
2006 közepére már 100 millió videó megtekintést jegyzett naponta.
2006 végén jött a hír, hogy a Google felvásárolta 1,65 milliárd dollárért – ezzel a Google 2. legnagyobb tranzakciójává vált.
A 2006-os Time magazin “Év Embere” egy Youtube videót ábrázoló felirat volt, amelyen ez állt: “Te”. Ezzel az információs korszak és a saját tartalomgyártás előtt tisztelgett.
Ez után a Google operációs rendszer fejlesztésébe kezdett, és 2007-ben bemutatta a nyílt forráskódú Android-ot, amit ma már a legtöbb okostelefon használ.
2008-ban bemutatták a Chrome-ot, ami a világ legnépszerűbb böngészőjévé vált.
Slágerterméket slágertermék követett, így a Google a 2010-es évekre elérte, hogy
Google szolgáltatások
Legalább 6 szolgáltatása van, amit külön-külön 1 milliárdnál is többen használnak.
Ez egészen elképesztő adat, a Google-ról nyugodtan kijelenthető, hogy ők nem egy olyan cég, amely egy lábon áll.
A legérdekesebb az egészben az, hogy a fent felsorolt összes szolgáltatásuk, kivétel nélkül ingyenes.
Hol éri meg ez a Google-nek?
Valószínűleg ismered a mondást:
Ha valami ingyenes, te magad vagy az áru.
Akkora adattengert sikerült felhalmozniuk ezzel, hogy gyakorlatilag minden egyes emberről több tízezer (de sok esetben milliós nagyságrendű) adatpont halmazuk van, ami 2 szempontból is nagyon fontos – és ezzel el is érkeztünk a jelenkorhoz.
Veszélyben vannak a személyiségi jogaink.
A GDPR bevezetése óta folyamatosan szivárognak a hírek, hogy “hackerek X millió adatot loptak el”, “az Y hotel 500 milliós adatbankjához illetéktelen kezek jutottak hozzá”, stb.
Amikor ennyi mindent tudnak az emberről, és gyakorlatilag eltűnik a privát szférája, abban komoly veszély van.
A Kínába zajló események csak egy példa a sok közül.
Biztos lehetsz benne, hogy a Google rengeteget tud rólad.
Jobb esetben ezeket az adatokat csak arra használják, hogy jobbá tegyék a szolgáltatásukat, minél személyreszabottabb és hasznosabb javaslatokat tudjanak eléd tenni.
Rosszabb esetben akár vissza is élhetnek a hatalmas tudással.
De mit tudnak vele kezdeni?
Itt jön a képbe a második szempont.
Google AI
A Google a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb fejlesztője.
Nemrég megváltoztatták az egyik mottójukat is, “Mobile first” helyett “AI first”-re (“A mobil az első” helyett “A mesterséges intelligencia az első”).
A mesterséges intelligencia korunk egyik legnagyobb lehetősége.
De mint minden lehetőségnek, ennek is 2 oldala van.
- Az elemzők szerint vagy az embert segítve, közösen egy jobb életet teremt (pl.: meggyógyítja minden betegségünket)
- Vagy pedig egy idő után feleslegesek leszünk a számára, akik csak elszívják az erőforrásait, és megsemmisít
Pl.: Elon Musk azt nyilatkozta, hogy veszélyesebbek is lehetnek, mint az atomfegyverek.
A mesterséges intelligencia adatból táplálkozik, egy Machine Learning nevű folyamattal, ami tulajdonképpen emberi beavatkozás nélkül segíti megtanulni dolgokat.
De sokszor ez úgy történik, hogy az ember nem lát rá a tanulásra, csak annyit vesz észre, hogy az MI meg tudja csinálni az adott dolgot.
A Google jövőjét mindenképpen a mesterséges intelligencia jelenti.
Ma már rengeteg termékük van a korábban felsoroltak mellett is, és szinte kivétel nélkül mindegyikben használnak mesterséges intelligenciát.
Ilyen például az önvezető autók, vagy a RankBrain nevű algoritmus faktor, ami a keresési találatokat igazítja az emberi viselkedéshez.
Vitathatatlan, hogy ma már szerves része a mindennapjainkban, talán sokkal jobban, mint bármely más cég – és ez a múltat tekintve a jövőben még inkább jellemzővé válik.
Jelenleg a világ 2. legértékesebb brandje az apple mögött, a cikk megírásakor 132 milliárd dolláros márkaértékkel.
Ez összehasonlításképpen körülbelül annyi, mint Magyarország GDP-je.
Ma már több, mint 60.000 alkalmazottjuk van a világ minden táján több, mint 50 országban.
Tetszett a cikk? Szeretnél még több ilyet olvasni?
Akkor iratkozz fel és küldünk egy emailt, ha hasonló cikket írunk!
Hozzászólások
Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!