Pár nappal ezelőtt írtam egy könyvet, amit az Amazon Kindle eBook-ok között publikáltam. Ez volt életem első könyve és egyből bestseller lett. Ebben a cikkben több dolgot is meg szeretnék mutatni. Egyrészről azt, hogy néha a különböző magunkra aggatott titulusok mennyire csalókák lehetnek, másrészről pedig mennyire könnyű manipulálni egyes rendszereket. Még akkor is, hogyha az Amazonról van szó.

A tételmondat 100%-ban igaz.

Papp Gábor, Amazon Bestseller író

Ha viszont egy kicsit mélyebbre ásunk, akkor érdekes dolgokat fedezhetünk fel. A cikk végére eljutunk oda, hogy tudjuk:

• a tételmondat tényleg igaz
• de nem fogjuk komolyan venni

Az ötlet

Pár hónappal ezelőtt olvastam egy tök jó angol nyelvű cikket arról, hogy egy marketinges szakember hogyan lett Amazon Bestselling Author. Az általa leírt recept viszonylag egyszerű volt:

• publikálj egy könyvet olyan kategóriában, ahol extrém alacsony a verseny (kevés ott a publikált könyv)
• a könyv nem is kell igazából, hogy túl jó legyen
• 1 órányi időablakra koncentrálva adj el pár könyvet
• ehhez vegyél te párat és kérj meg akár ismerősöket is
• ha senki más nem ad el akkor könyvet, akkor pár órára a listák élére tudsz ugrani

Amikor olvastam a posztot, akkor már tudtam: egyszer nekem is ki kell próbálnom valami ilyesmit.

Január 7-én rá is szántam magam. 24 óra múlva pedig bestselling író lettem.

Ehhez nem kellett mást csinálnom, mint megérteni az Amazon Kindle eBook publishing platform alapjait és részben lemásolni a fent leírt folyamatot.

Hogyan működik a Kindle eBook publising?

Az Amazon felületén gyakorlatilag bárki publikálhat saját könyvet. A kdp.amazon.com-on található az Amazon Kindle Direct Publishing felülete. Itt percek alatt létre lehet hozni egy könyvet. Akár Kindle eBook-ot, akár Paperback típusú könyvet.

Itt meg kell adni az alábbiakat:

• Book content: a könyv tartalma (mobi, doc, doxc stb formátumban)
• Book cover: az ebook borítója
• Description, keywords and categories: a könyv leírása, kulcsszavak, kategorizálása, nyelv
• egyéb infok: ISBN szám, DRM, royalty, árazás

Nem volt más hátra: írni kellett egy könyvet.

Életem első könyve

Ezt viszonylag könnyű úton oldottam meg. Január 7. (szombat) este 21:00-nál járunk. Fogtam és copy-paste-ltem egy régebbi cikkemet, ahol arról írtam mennyi idő alatt sikerült az első helyre kerülni a Google listájában. Bemásoltam egy Word fájlba és elmentettem. Kb 1 percet vett igénybe. 9 oldal lett az egész, képekkel együtt.

Utána gyártottam egy borítót hozzá. Fogtam egy fényképet magamról és az Amazon beépített borítókészítőjével csináltam egy covert. Kb 2 percet vett igénybe.

Árnak 0.99 dollárt állítottam be. Ez a legkisebb összeg, amit meg tudsz adni. Magyar IP címről 27% ÁFA miatt 1.26 dollárért lehet megvenni.

Beállítástól függően 35% vagy 70% royalty-t fizet egy könyv után az Amazon. Az 1 dolláros kategóriában csak 35% royalty opció van, vagyis 1 eladott könyvből 35 cent az enyém (102 forint), 65 cent pedig az Amazoné. Nem olyan jó deal. De itt nem is a royalty összege volt a lényeg, hanem hogy a könyvemet olcsón lehessen majd megvenni.

Jó kategóriaválasztás

Ezt követte az egész folyamat talán „legnehezebb” része. Ki kellett választani egy olyan kategóriát, amiben kevés könyv van, és vélhetően kevesen is veszik. Amikor elkezdtem nézni a különböző nyelvi változatokat, akkor azt láttam, hogy a Kindle eBook-ok között nem lehet magyar nyelven könyvet feltölteni. Ez így kiesett. Így poénból megadtam, hogy a könyv luxemburgi nyelven íródott. Utólag rájöttem, hogy ennek semmi relevanciája nem volt egyébként.

Ami sokkal fontosabb, hogy milyen téma-kategóriát adsz meg. Itt maximum kettőt lehet bejelölni. Próbáltam leásni a legmélyebbre az oldalstruktúrában és végignéztem az összes kategóriát.

Megnézetem, hogy:

• hol van a legkevesebb könyv
• hol van a legkevesebb review a könyvekre
• hol publikáltak viszonylag régen könyvet

Ez azért fontos, mert ahol kevés könyv és review van, ott relatíve alacsonyabb lesz a verseny is. Itt sokkal könnyebb jó eredményt elérni. Az volt a feltételezésem, hogyha valami a fő kategóriában van (pl: nyomtatott Business book angolul), akkor ott nagyobb a verseny, ha pedig valami el van dugva 5-6 szint mélyre (ebook / idegen nyelvi / spéci kategória / még valami), akkor könnyebb lesz előre jutni.

Erre a kutatásra csináltam egy gyors scrapert, ami összegyűjtötte nekem az adatokat automatikusan. De ezt manuálisan is meg lehet oldani néhány óra munkával szerintem. Azt találtam, hogy az alábbi kategóriákban extrém alacsony a verseny és minimálisan kompetitívek csak:

• Foreign Language Study & Reference > Language Instruction > Hungarian
• Foreign Language Study & Reference > Language Instruction > Serbo-Croatian

Ahogy tapasztaltam, az Amazon egyáltalán nem nézi, hogy a könyvedet milyen kategóriában posztolod.

Ki is raktam a könyvet ebbe a két kategóriába, majd meg is jött a submission visszaigazolás. Király.

Review és publikálás

Miután elküldtem a könyvem review-ra, akkor a rendszer kiírta, hogy ez akár 72 órát is igénybe vehet. Ekkor szombat 23:31 volt. Úgy döntöttem, hogy inkább elmegyek aludni. Hátha reggelre lesz belőle valami.

Hajnali 3:54-kor kaptam egy levelet, szóval kb 4-5 órával publikálás után: a könyv átment a review-n. Remek!

Innentől jöhetett a móka további része. Már csak keríteni kellett pár ismerőst, aki megveszi a könyvemet.

A könyvek megvásárlása

Az Amazonnál a bestseller listák elvileg óránként frissülnek. Maga az algoritmus nem publikus, de állítólag a lista összeállításánál figyelembe veszik az adott óra, nap, hét, hónap és az összeladást is. Meghatározott súlyokkal. Ha egy könyv egy órában nagyon megy, akkor simán a listák élére tud ugrani egy nem kompetitív kategóriában. Még ha csak rövid időre is.

Erre játszottam én is.

Írtam 10-15 családtagnak és barátnak, hogy mi a helyzet. Ez volt az email szövege:

Jó dolog, ha az embernek vannak barátai. Senki nem kérdezett vissza, hogy ez mégis mi vagy miért. Tudták, hogy egy (fél)tudományos kísérletben vesznek részt és senki nem problémázott. Biztos örültek, amikor vasárnap reggel egy ilyen email fogadta őket. 🙂

A lényeg: mindenki benne volt a buliban. Jöhetett a lényeg.

A vásárlásokat 15 és 16 óra közé időzítettem. Hogy miért ekkor? Csak úgy. Ekkor voltam én is gép előtt vasárnap, így ekkor tudtam figyelni a történéseket. 15:01-kor el is indult a sales. 

Rövid idő alatt 19 könyvet adtam el. Életem első könyvéből. Igazi exponenciális növekedés!

Aztán vártam, hogy megtörténjen „a csoda”. Rendszeresen frissítettem a kategóriához tartozó best seller listát, de sok ideig nem történt semmi. Kicsit kezdtem gyanakodni, hogy valami nem stimmel.

Aztán vasárnap este 21:34-kor, tehát 24 órával a publikálás után és kb 6 órával a sales megindulása után ez fogadott.

Amazon Best Seller író lettem.

Ráadásul nem csak a magyar nyelvű könyvek, hanem a szerb-horvát könyvek között is. És annak idején még a luxemburgi nyelvű könyveknél is. (Azóta a könyvet átállítottam angol nyelvűre, hogy nehogy valaki megvegye, mert tényleg luxemburgi nyelven íródott és csalódjon. Best seller íróként felelősséggel tartozok az olvasókért és a review minőségéért…)

Szóval igazából 3-szoros best seller író vagyok. Na jó, az talán nem, de ebben a 3 kategóriában, ebben az időben, ezzel a könyvvel a Kindle eBook-ok között valóban best seller író voltam.

Sőt, a cikk írásakor is első vagyok két kategóriában: https://www.amazon.com/gp/bestsellers/digital-text/158209011/ref=pd_zg_hrsr_kstore_2_6_last

24 óra alatt, 19 eladott könyvvel. És itt jön be az érem másik oldala.

Ha azt állítom magamról, hogy „Papp Gábor vagyok, Amazon Best Selling író”, akkor technikailag nem hazudok. De ha tudjuk, hogy e mögött valójában mennyi munka és milyen eredmény van, akkor máris árnyaljuk a képet.

Ha azt állítom magamról, hogy #1 Bestseller író vagyok, akkor már hazudnék például. Ugyanis nem ez vagyok. De a #1 Bestseller és az Amazon Best Selling író között sokak számára nincs különbség. Ha ezt a cikket nem írom meg, és teljes titokban intézem az egészet, akkor 2-3 nap vagy akár hónap múlva elkezdhettem volna állítani magamról, hogy márpedig én bestselling író vagyok. Felrakom LinkedIn-re, kirakom Facebook-ra. Csatolok egy screenshotot. Begyűjtök 400 like-ot, és sokan csak ámulnának, hogy ilyet is tudok. Kevesen kérdőjeleznék meg, hogy ez az eredmény valódi-e.

Tanulság

Ha egy marketinges jól ismeri egy-egy termék vagy algoritmus működését, akkor nagyon könnyen a saját javára fordíthatja azt. Ezért egyébként kimondottan fontos és hasznos, hogyha tesztelsz ilyen termékeket és szolgáltatásokat. Mert lehet most nem tűnik úgy, hogy ennek bármi haszna is lenne, de idővel belefuthatsz egy hasonló termékbe, ahol a rangsoroló algoritmus ismerete sokat jelenthet. Mondjuk első helyre kerülhetsz egy szavazásnál, egy listán, ami utána addicionális PR és branding értéket tud teremteni.

Ezeket az algoritmusokat viszont gyakran csak úgy lehet megismerni, hogyha teszteljük őket. Nyíltan ugyanis nem fogják megírni, hogy ezek hogy működnek vagy milyen szempontokat, milyen súllyal vesznek figyelembe.

Én például sok olyan cikket olvasok SEO témában, ahol állítanak valamit az algoritmus vagy a Google működéséről. Vagy arról, hogy minek mennyi értelme van. És sok ilyen elemről konkrétan tudom, hogy nem igazak. Mert kipróbáltam, és nem működtek. Mások viszont kész tényként leírják. Néhány példa:

• írj minőségi tartalmat és akkor jól fogsz szerepelni a Google rangsorában (kamu)
• írj gyakran, a rendszeresen frissülő oldalakat a Google jobban szereti (kamu)
• az optimalizált anchor text káros (nagyrészt kamu)
• a SEO halott (kamu)

Ezeket a tévhiteket pedig főként teszteléssel lehet feltárni és validálni. Nálam is fut most néhány ilyen teszt. Ha meggyőző eredményeket sikerül kimutatni, akkor meg is írom majd őket egy-egy esettanulmányban idővel.

Emellett azt is tartsd észben, hogyha valaki kiír valamit LinkedIn-re (pl: titulusként, hogy „Growth Hacker”) vagy nyer egy „díjat”, akkor érdemes utánanézni, hogy:

• mégis mi ez az egész titulus vagy díj?
• mennyire valós és valid az egész?
• ki ítélte oda? miért?
• ha egy algoritmus döntött, akkor az mi alapján dolgozik?

Sokszor ezek mögött alig van teljesítmény. Főleg, ha „self-claimed” a dolog. Vannak olyan titulusok, amik tényleg eredményhez vagy érdemhez kötöttek, de ezeket is lehet manipulálni. Minél nagyobb presztízse van egy ilyen címnek, általában azért annál nehezebb. Ha valaki New York Times Bestselling író, akkor az azért már egy jóval nagyobb presztízst jelent. De ha valaki egy nagyon kompetitív Amazon kategóriában lesz #1 Best Selling író, az is komoly teljesítmény. Viszont a rengeteg titulus, díj, kitüntetés és áleredmény mögött nagyon nehéz kiszúrni, hogy mi az, ami tényleg elismerést érdemel.

• Én jó könyvet írtam? Egyáltalán nem.
• Sokat dolgoztam vele? Nem.
• Megérdemlem a címet? Nem.
• Mondhatnám, hogy Amazon Best Selling író vagyok / voltam? Igen, mert valójában igaz.
• Hirdetni fogom magamról? Nem, mert nincs érdem mögötte.

Ez persze nem jelenti azt, hogy mások a hasonló módon szerzett címeket nem használják-e csak úgy. Érdemes tehát résen lenni.

Ha nyitottan állsz hozzá ezekhez a dolgokhoz, próbálsz választ találni a fenti kérdésekre, akkor könnyebben megértheted a dolgok és folyamatok működését.

Ha pedig érted ezeket, akkor érzed ha félre akarnak vezetni.

Ha lehet, akkor ne dőlj be ezeknek a trükköknek.

Baráti üdvözlettel,
Papp Gábor, „Amazon Best Seller író”

Tetszett a cikk? Szeretnél még több ilyet olvasni?

Akkor iratkozz fel és küldünk egy emailt, ha hasonló cikket írunk!

0% spam, 100% online marketing.