Keresőoptimalizálás és a minőségi tartalom
Mindenhol azt halljuk, hogy a jó pozícióhoz minőségi tartalom kell. De mit is jelent pontosan a minőségi tartalom a Google szemével?
Ha a keresőoptimalizálás alapjaival már tisztában vagyunk, és szeretnénk továbblépni meg kell értenünk, hogyan tudunk minőségi weboldalt létrehozni.
Már a csapból is az folyik, hogy egy weboldal sikeréhez jó minőségű tartalomra van szükség, sőt ma már RandFishkin a 10x tartalomról beszél. Ennek lényeg, hogy a jó tartalom halott, azazaz a tartalom a nyerő, amely tízszer jobb, mint a meglévő tartalmak.
De mi is igazán a minőségi tartalom a Google szemével? Ha megkérdezzük a keresőoptimalizálási szakembereket a válasz sokszor nem egyértelmű. Van, aki a tartalom hosszára esküszik:
Írj legalább 500, 700, 1000, 2000 szót.
Ugyanakkor a hosszú tartalom nem biztos, hogy azonos a jó minőségű tartalommal. Sokszor egy egyszerű kérdésre egyetlen szó a jó válasz. Keressünk rá arra, hogy „pontos idő” és meglátjuk, hogy a Google gyakran nem a hosszú tartalmat találja hasznos tartalomnak.
Mások azt mondják a releváns tartalom a jó tartalom.
Ez sokáig igaz is volt. A Google 2010-ig meg volt győződve arról, hogy jó minőségű tartalmat ad a felhasználóknak, mert csupa releváns találat volt az első helyeken. Aztán a felhasználók panaszai alapján kiderült, hogy a találatok jelentős része bár releváns volt, de sok volt a gyenge színvonalú, összecsapott cikk. Ennek kezelésére született meg a Panda algoritmus.
A képzettebb SEO-sok összetett válaszokat adnak, amelyben szerepel a felhasználói elégedettség, a gépi tanulás, a RankBrain a TF-IDF és más misztikus fogalmak. Az egyszeri weboldaltulajdonost ezek a varázsszavak sem teszik boldogabbá.
De akkor mégis mi a minőségi tartalom a Google szemében?
A Google szerint a minőségi tartalom
Sajnos a Google nem fejti ki pontosan, mit is ért a minőségi tartalom alatt, de azért információmorzsákat mégis elejt.
Ebben a tananyagban például a Google az alábbi szempontok alapján minősíti a weboldal tartalmát értékesnek:
- Hasznos és informatív: tehát meg lehet találni azokat az információkat, amire szükségünk van. Egy étterem esetén a menüt, a kapcsolatot, a nyitvatartást. A kulcs, az információtartalom.
- Értékesebb és hasznosabb más webhelyeknél: a lényeg, hogy a neten található hasonló cikkek tömkelegétől eltérő, egyedi és értékesebb módon mutassuk be a példát. Magyarán szólva cikkünk legyen 10x jobb
- Hiteles: a cikkben szerepeljenek idézetek, hivatkozások, saját kutatások, vagy ügyfélvélemények. A lényeg, hogy tudni lehessen, hogy az adott információ megbízható. ez különösen a pénzügyi és egészségügyi témákban fontos
- Jó minőségű: ez így elég általánosan hangzik, de a Google arra hívja fel a figyelmet, hogy a cikk legyen egyedi (ne másolt) és elsősorban a felhasználóknak szóljon ne a keresőrobotnak.
- Megnyerő: legyen vonzó a weboldal. Használjunk képeket, tegyük színesebbé a cikkeket, legyen kép rólunk és csapatunkról, frissüljön rendszeresen, és legyen lehetőség interakcióra. És persze ne legyen stilisztikai és helyesírási hiba.
Ezek tehát a Google alapszintű javaslatai annak kapcsán, hogy mit is tekint értékes tartalomnak. De valljuk be őszintén ezek a javaslatok még nagyon általánosak. Jó lenne mélyebbre merülni. És szerencsére már erre is van lehetőség.
A Google értékelői
Kevés nyilvánosságot kapott, de a Google rengeteg alvállalkozót és embert alkalmaz, akiknek az a feladatuk, hogy manuálisan értékeljék a weboldalakat. A Google egy szempontrendszert bocsájt az értékelők részére, akik ez alapján értékelik a weboldalakat. A Google ezen értékelés alapján javítja algoritmusait. Éppen ezért nagyon fontos tudni, hogy a Google milyen szempontokat javasol az értékelőknek.
Az évek során ez a dokumentum rendszeresen kiszivárgott, és a keresőoptimalizálók bibliája lett. A tavalyi év óta azonban a Google már hivatalosan is közzéteszi ezt a 160 oldalas dokumentumot, ami igazi csemege, ha szeretnénk megérteni, mi a minőségi tartalom a Google szemében.
Így néz ki a Google minőségellenőreinek értékelőlapja, a zöld csúszka mutatja, hogy a találat mennyire felel meg az elvárásoknak
A teljes dokumentum egy kincs, de emeljük ki a legérdekesebb részleteket:
Egy weboldal minőségét alapvetően az elsődleges tartalom minősége határozza meg. Ennek minősége pedig az alapján határozható meg, hogy mennyi időt, energiát, szakértelmet és tudást fektettek az oldal megalkotásába. Ez alapvetően meghatározza az E-A-T hármasát is.
És hogy mi az az E-A-T?
Az E-A-T, az Expertise, Authoritativeness and Trustworthiness angol szavak rövidítései, amelyet magyarra a szakértelem, a hitelesség és megbízhatóság hármasával lehetne lefordítani. A Google szemében egy weboldal akkor minőségi, ha arról sugárzik a szakértelem, a megbízhatóság és a hitelesség, és annak tartalmaiba rengeteg időt és tudást fektettek.
Most nyiss meg egy új ablakot a böngészőben, és nézd meg a weboldaladat ilyen szemmel.
Nos, valóban minőségi a weboldalad?
A Google az értékelők számára egy nagyon szemléletes példát is hoz:
„Gondolj bele, hogy sok diákot megbíznak azzal, hogy készítsen el egy dolgozatot, valamilyen témában. A diákok gyakran hogy időt spóroljanak, az alábbiakat csinálják:
- valaki mástól megveszik a dolgozatot
- gyorsan összecsapnak valamit, nem készítenek vázlatot, és nem szerkesztik a megírtakat
- nagy képekkel, vagy más figyelemelvonó elemmel töltik ki az oldalakat
- máshonnan emelik el a szöveget, aztán néhány szót kicserélnek benne
- mindenki által ismert tényeket ismételgetnek
- sok szóval írnak le alapvető tényeket (magyarul rizsáznak)”
A fentiek nagyon fontosak, ugyanis ha szigorúak vagyunk, akkor szinte minden weboldalon találkozhatunk a fenti hibákkal, például másolt termékleírásokkal. Vagy nem hozzáértő szövegírókkal megíratott cikkekkel, amelyek kevés érdemi, és szakértelmet sugárzó információval szolgálnak. Vagy olyan cikkekkel, amiben sok a szó, de kevés a tartalom.
A Google algoritmusai egyre jobban finomodnak, és alapvetően azt a célt szolgálják, hogy a fenti bírálati szempontokat minél jobban tudják algoritmusokkal kiértékelni. Bár még sok a feladatuk, az elmúlt két évben óriási lépést tett ebben az irányban a Google, és a gépi tanulás és mesterséges intelligencia alkalmazásával a minőség megértése és értékelése egyre könnyebb feladat lesz a számára.
Elsődleges tartalom
Érdemes még a fenti dolgokból kiemelni az elsődleges tartalom fontosságát. De mit is jelent mindez? Minden weboldalon találunk fejlécet, oldalsávot, vagy láblécet. Ezek másodlagos tartalmak, amely szinte minden aloldalon megtalálhatóak. Természetesen fontos ezek minősége is, de a Google a weboldalak értékelésénél alapvetően az elsődleges tartalmat figyeli. Ez az, ami minden egyes aloldal esetén egyedi.
Elsődleges és másodlagos tartalom egy weboldalon
Sok weboldaltulajdonost megvezet az, hogy a különböző eszközök azt jelzik, hogy weboldalukon elegendő a tartalom, de ez valójában a minden oldalon megtalálható másodlagos tartalmakból adódik össze. A Google-t ez azonban kevéssé érdekli. Algoritmusaival nagyon pontosan elhatárolja az elsődleges és másodlagos tartalmakat. Ezt tegyük meg mi is, és koncentráljuk az elsődleges tartalom fejlesztésére!
És mi minősül gyenge tartalomnak?
Az útmutató azt is részletesen ismerteti mi minősül gyenge tartalomnak. Itt az olyan dolgok, kerülnek a leggyengébb kategóriába, mint a zömében másolt tartalmak, automatikusan generált tartalmak, vagy az értéktelen és értelmetlen szövegezésű anyagok, vagy a kulcsszóhalmozást elkövető oldalak.
A fenti lista azért is érdekes, mert a magyar webáruházak oldalain gyakran találunk másolt, vagy igen igénytelenül megfogalmazott szövegeket.
Érdekes módon a Google szerint azok az oldalak is,amelynél nem határozható meg, hogy mi az oldal célja szintén a legalacsonyabb minőségi kategóriába sorolhatóak. A Google szemében ugyanis a találati lista célja, hogy a keresési szándékra megfelelő választ adjanak. Ha egy weboldalnak nincs célja, vajon képes-e bármely keresési szándékra választ adni? A válasz nyilván nem, és ezért is minősül ez az oldal gyenge minőségűnek.
Panda és a Minőségi tartalom
A Google 2011 év elején útjára indította a Panda algoritmusát, amely keresőoptimalizálási körökben közismert. Ennek célja az volt, hogy kiszűrje a gyenge minőségű tartalmakat a találati listáról.
A Panda algoritmus rendszeresen frissült, és azóta rengeteg hazai weboldal hátrasorolásában és büntetésében játszott szerepet, amelyről az oldaltulajdonosok gyakran nem is tudnak.
A Google nem részletezte pontosan, hogy mi alapján büntet a Panda, vagy mit tekint minőségi tartalomnak, de közreadott két tucat kérdést, amelyre őszintén válaszolva megtudhatjuk, vajon valóban minőségi-e weboldalunk tartalma. Az összes kérdést kár lenne felsorolni, de néhány ízelítőnek:
- ezt a cikket egy szakértő írta esetleg a téma megszállottja, vagy ennél felszínesebb?
- megadnád a bankkártya adataidat ennek az oldalnak?
- a cikk eredeti tartalmon, saját kutatáson, jelentésen vagy adatokon alapul?
- az oldal a maga tématerületén szaktekintélynek minősül?
- ha az oldal nevét megemlítik, akkor azonnal, mint hiteles forrás ugrik be?
- a cikk megjelenhetne nyomtatásban, egy lexikonban, vagy könyvben?
A sort lehetne folytatni, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk mi járt a Google mérnökeinek fejében, amikor megalkotta a Panda algoritmust.
Nyilvánvaló, hogy az algoritmus messze van még a tökéletestől és hogy a magyar nyelv elemzése még komoly kihívások elé állítja a Google-t, de a cél elég egyértelmű. Az elmúlt két évben a Google fejlesztéseinek célkeresztjébe a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás került. Ennek segítségével pedig a minőségi tartalom megítélése már nem csak utópia, hanem elérhető cél lett.
Fókuszban a felhasználók
Keresőoptimalizálási szempontból van egy dolog, amit mindenképpen szem előtt kell tartani. Nem a hosszú tartalom a minőségi, nem az a tartalom a jó, aminek igényes a megjelenése.
Az a tartalom a jó, amely kiszolgálja a felhasználói igényeket.
Ha egy terméket szeretnénk értékesíteni, de a Google a találati listán nem termék, hanem információs oldalakat hoz, akkor az adott keresőkifejezésre a Google ezeket a találatokat találja hasznosnak a felhasználói szokások alapján.
Termékoldalunk lehet bármilyen részletes és tartalomgazdag az adott keresőkifejezésre nem lesz minőségi tartalom. Más kulcskifejezésre, amelyben benne van a vásárlói szándék is, viszont akár első helyezést is elérhet.
A kérdés tehát összetett. A minőségi tartalomnak van egy objektív összetevője, amilyen az egyediség, vagy a szakértelem, és van egy szubjektív, ami pedig a felhasználói igény.
A keresőoptimalizálás során mindkettőt szem előtt kell tartani ahhoz, hogy jó helyezéseket érhessünk el oldalunkkal a találati listán.
Tetszett a cikk? Szeretnél még több ilyet olvasni?
Akkor iratkozz fel és küldünk egy emailt, ha hasonló cikket írunk!
Hozzászólások
Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!