Blog Linképítés szuperposzt: minden, amit a linképítésről tudni kell!
linképítés seo szuperposzt
Írta:

Linképítés szuperposzt: minden, amit a linképítésről tudni kell!

Nagyjából 1 évvel ezelőtt elkezdtem összeírni azokat a linképítéssel, linkszerzéssel és linkekkel kapcsolatos szakmai kérdéseket, amik a legtöbbször merültek fel a blogon, kommentekben és beszélgetések során. Most ezekre igyekszem válaszolni.

Az anyagot eleinte csak a kérdések megválaszolására szántam, de ahogy jöttek az újabb és újabb kérdések, úgy kezdett el egyre hosszabbra nyúlni a poszt. Ezért több témára bontottam az anyagot. Mindegyik megérne egy külön posztot is, de úgy döntöttem, hogy egy anyagba pakolom össze őket. Sok részre viszont így se tudtam kitérni. Ha jobban és mélyebben érdekel a linképítés, akkor javaslom, hogy nézd meg a két legújabb SEO képzést a blogon:

  1. Linképítés képzés kezdőknek
  2. Profi linképítés képzés (haladóknak)

Nagyon sok olyan technikát raktam bele, amit én is használok napi szinten. Mind a magyar piacon, mind nemzetközi téren.

Ezek segítették hozzá a The Pitch-et is, hogy 1. legyen a „keresőoptimalizálás” kifejezésre. A képzések ezekbe a megoldásokba nyújtanak betekintést, mindenhol saját, működő és gyakorlati példákkal.

Promo off. Nézzük meg, hogy milyen kérdések merültek fel a legtöbbször a linképítést illetően az utóbbi időben.

Linképítés és a SEO

Mennyire fontosak a linkek a jó helyezés érdekében?

A rövid válasz: nagyon.

A Google számára szerintem ez a 3 legfontosabb rangsoroló tényező a mai nap, 2018-ban:

  1. Releváns tartalom
  2. Linkek
  3. Google RankBrain

A releváns tartalom célja, hogy az adott témában, keresési kifejezésre (search query) megfelelő / kielégítő választ adjon. Azt hogy melyik tartalom mennyire releváns, a Google különböző információszerzési technikákkal (information retrieval) oldja meg. Itt akár a TF-IDF, BM25 vagy különböző szemantikus keresési algortimusok is ismerősen hangozhatnak, amik segítenek jobban megérteni a témát. Ez nem azt jelenti, hogy a Google konkrétan ezeket használja, de ezek működése segít abban, hogy nagyjából megértsük, hogyan azonosít és társít témákat, kapcsolódó kifejezéseket egy-egy kereséshez.

Erre segít rá a RankBrain, ami felhasználói tapasztalatok és interakciók (user interaction) alapján finomítja az első pontot. Itt egyre erősödő trend az algoritmus oldaláról a keresési szándék (search intent) azonosítása, és a megfelelői találat kiszolgálása. Ezt részben korábbi keresések, részben a keresés helyszíne is befolyásolja. Ha például Budapest belvárosában arra keresünk, hogy „cukrászda”, akkor más találatokat fogunk kapni, mint egy vidéki városban vagy éppen az autópálya parkolójában. Egyre valószínűbb, hogy a pogo-sticking is valamilyen formában része a rangsoroló algoritmusnak, amikor azt vizsgálja a Google, hogyha a keresési találatok közül rákattintasz egy oldalra, akkor onnan visszamész-e a Google találatokra (Back gomb vagy mobilon back swipe gesture segítségével). Emellett a Google egyre több keresési kifejezésnél már nem csak szó szerinti egyezéseket tud értelmezni, hanem korábbi keresések alapján szűri és csoportosítja a keresési szándékot. Vagyis gyakran összevon kifejezéseket, csoportosítja őket, mert tudja, hogy ugyanazt jelentik. Itt akár a kétértelmű szavakra is gondolhatunk.

Ha valaki erre keres, akkor milyen találatokat kellene mutatni az illetőnek?

burnout keresés

Erre a Google egy ilyet dob fel nekem:

Burnout - kiégési szindróma

Oh, tehát lehet a felhasználó a „kiégési szindrómára” gondolt, mondja a Google. Ennek a működését nagy részben a RankBrain tudása és tapasztalata befolyásolja.

De előfordulhat, hogy más felhasználóknál ez a találat jelenik meg:

Burnout autó

A RankBrain nagyon nehéz terep, a működését és jelentőségét tekintve megoszlanak a vélemények. Maga a Google azt tette közzé nemrég, hogy a RankBrain a Top 3 rangsorolási szempont között van. Ezt se cáfolni, se megerősíteni nem tudom, de azt látom, hogy az elmúlt 2-3 évben nagyon sokat fejlődött a Google ezen a téren. De még mindig nem tart ott a RankBrain, ahol a linkek, amikor arról van szó, hogy milyen tartalmat rangsoroljon előrébb.

A linkek abban segítenek, hogy az algoritmus súlyozni tudja: a különböző tartalmak közül melyiket jelenítse meg előrébb vagy hátrébb.

A linkek a mai napig a top 2 rangsorolási faktorba tartoznak.

Én holtversenyben az 1-2. helyre teszem, de a RankBrain erősödése miatt az erősorrend a tartalom felé tolja el a hangsúlyt. Linkek nélkül nagyon nehéz jó tartalmat rangsorolni a Google-ben. Csak akkor lehet, ha a többieknek sincs jó és elegendő linkek által biztosított hitelessége. Viszont nem releváns tartalmat könnyen lehet jó helyre hozni sok-sok linkkel. Elég csak megnézni, hogy a Google top találatok között a „Click here” kifejezésre a top10-ben miket találunk: az Adobe Flash Player-t.

kattins ide - click here

Ez egyrészről a linkek, másrészről az anchor textek (hivatkozási szövegek) rangsoroló erejét is jól jelzik. Merthogy a Flash Player nem releváns tartalom erre a kifejezésre, az biztos. És a keresési szándékot se elégíti ki. De annyi link mutat ezekre az oldalakra a „click here” anchor texttel, hogy simán rangsorolni lehet ilyen oldalakat is egy-egy search query-re.

Szóval a linkeknek továbbra is borzasztóan nagy erejük van. Akár már egy jó minőségű link is sokat segíthet, hogy előrébb jussunk a találati listában. Viszont joggal merül fel pár kérdés:

Milyen a jó link? Milyen a rossz link? Mennyi linket kell szerezni?

Milyen a jó link?

Egy jó linknek 3 ismérve van:

  1. A jó link releváns
  2. A jó backlink hasznos
  3. A jó link természetes

A jó hivatkozás releváns témájú, a felhasználó az adott oldalon hasznos információt talál és a link helye is természetes. Nem fekete háttéren van fekete betűvel, nem a láblécben vagy épp egy kép alá rejtve. Ez nem azt jelenti, hogy az ilyen linkeknek nincs SEO haszna, de ezek nem természetesek. Tehát nem „ideálisak”. De, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arra még bővebben visszatérek majd később a cikkben.

Ha domainek, weboldalak és linkek közötti kapcsolatot nézzük, akkor ott 4 szintet lehet meghatározni:

  1. Domain és domain kapcsolata
  2. Oldal (page) és domain kapcsolata
  3. Oldal és oldal kapcsolata
  4. Link és oldal kapcsolata

Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Nézzünk egy példát. Elővettem két ismerős weboldalát, Mester Tomi Adatlaborját és Erdőssy Gellért CV Shark nevű weboldalát.

1. Domain to domain level

Van-e kapcsolat az adatlabor.hu, a thepitch.hu és a cvshark.hu oldalak között domain (azaz téma / topic) alapján?

  • A: Az Adatlabor adatelemzéssel, adat alapú marketinggel foglalkozik.
  • B: A The Pitch online marketinggel és keresőoptimalizálással foglalkozik.
  • C: A CV Shark álláskereséssel, önéletrajz és állásinterjú tippekkel.

Itt az látszik, hogy A és B között van átfedés, mindkettő marketinggel foglalkozik, de azért nem tökéletes az átfedés. A és C között kicsi az átfedés téma szinten. B és C között szintén kicsi. Ha tehát lehetőségem van linket szerezni a The Pitch-re az Adatlabor és a CV Shark oldalak közül, akkor általános téma alapján az Adatlabor a jobb választás.

Azt, hogy egy oldal mennyire releváns egy adott témában hüvelykujj-szabályként elég jól lehet ellenőrizni oldal specifikus kereséssel.

site:adatlabor.hu marketing

Ha rákeresünk erre, akkor hány oldal jelenik meg releváns találatnak? 269.

Adatlabor marketing

És ha erre?

site:cvshark.hu marketing

Akkor 4.

CV Shark marketing

Ez nem azt jelenti, hogy a CV Shark nem jó oldal. Csak marketinges témában kevésbé releváns mint az Adatlabor.

Ezt a téma-elemzési folyamatot tovább is lehet fejleszteni, és kvázi automaziálni sok-sok oldal esetében. Erre van is saját megoldásom, egy egyedi scraper, aminek a működését a Haladó linképítés képzésben részletesen be is mutatom. Ezzel viszonylag gyorsan lehet sok száz vagy akár több ezer oldal különböző témáit elemezni. Majd rangsorolni és csoportosítani őket. Valami hasonlót csinál a Google is a topic modeling algoritmusa keretében, persze sokkal nagyobb skálán mint én. Ez a pro módszer elég jó megoldást nyújt arra, hogy gyorsan lehessen „topically relevant” oldalakat és backlink opciókat listázni.

De a domain vs domain kapcsolaton túl lehet akár egyes oldalak és domainek kapcsolatát is nézni. Ez a következő szint.

2. Oldal és domain kapcsolata

Itt arról van szó, hogy egy kevésbé vagy nagyon releváns témájú domainről is lehet olyan aloldalról linket szerezni, ami kevésbé releváns. Ha például az Adatlaborról akarok linket szerezni, akkor kereshetek olyan cikket, amiben nincs benne az a szó, hogy „marketing”, vagy épp a „keresőoptimalizálás”. Tehát várhatóan nem lesz egy releváns oldal. Maga a domain lehet releváns a témában, de az adott page már nem feltétlenül lesz az.

Ha az Adatlabor „Kapcsolat oldal”-áról szerzek egy linket, akkor az marketing / SEO témában rosszabb megoldás, mintha egy olyan cikkről szerzek linket, ami a témában releváns.

A Kapcsolat aloldalon nem szerepel az a szó, hogy SEO.

Adatlabor weboldal kapcsolat aloldal

De magán a domainen van 52 oldal, ahol igen. Ezek közül a lenti két cikk tűnik a legrelevánsabbnak a Google szerint. Ha tehát SEO fókuszú linket szeretnék szerezni, akkor biztos ezekről a pagekről igyekeznék linket szerezni a saját domainemre.

Adatlabor SEO

3. Oldal és oldal kapcsolata

Ha már megvan, hogy milyen oldalról akarok linket szerezni, akkor jön a kérdés:

A saját oldalamon melyik oldalra szerezzek linket?

Ezt sok tényező befolyásolhatja. Szerezhetek linket a főoldalra, vagy valamelyik aloldalra is. Főszabály szerint én arra szoktam, amelyik oldalnak a pozícióját javítani akarom. Ha nincs egyértelműen meghatározható oldal, akkor második legjobb opciónak marad a főoldal. De itt érdemes visszatérni a „jó link” definíciójára. Olyan linket szeretnék egy másik oldalról szerezni, ami releváns, hasznos és természetes.

Itt mindig fel kell tenni a kérdést: nyer azzal a látogató, hogy ott egy link? Hasznos dolgot talál ott, ha átkattint? Ha a válasz igen, nyert ügyünk van. Az egy jó link lesz.

Ha a válasz nem, akkor egyértelmű, hogy spam és gagyi link van ott, akkor azokat szerintem érdemes kerülni. És olyan céget nem szabad megbízni munkával, aki ilyen jellegű hulladék, irreleváns és haszontalan linkeket épít.

Oldal és oldal kapcsolatában viszont lehet érdekes összefüggéseket találni. A CV Sharkról láttuk, hogy marketing témában nem annyira releváns mint az Adatlabor. Podcast témában viszont igen. És a Pitch-en is van podcast-ről szóló cikk. Az Adatlaboron viszont nincs.

  • site:cvshark.hu + podcast (82 találat)
  • site:thepitch.hu + podcast (15 találat)
  • site:adatlabor.hu + podcast (0 találat)

Szóval, ha podcast témában akarok linket, akkor a CV Shark egyik oldala a nyerő megoldás. Míg SEO-ban és marketingben az Adatlabor nyert, addig Podcastben a CV Shark.

Itt az ideális állapot az, ha SEO témájú linket az Adatlaborról szerzek, míg podcast témájút a CV Sharkról. Ez így leírva triviálisnak tűnik, de nagyon sok olyan linkelési megoldást látok napi szinten, amikor teljesen irreleváns domainről vagy oldalról linkelnek cégeket, projekteket. Ezzel pedig komoly SEO értéktől fosztják meg magukat cégek. Vagy csak nem a legjobb megoldást érik el azzal, hogy nem használják ki a weboldal értékét.

A fenti összefüggés persze nem azt jelenti, hogy egy „SEO” linknek a CV Sharkról vagy egy „podcast” linknek az Adatlaborról nincs értelme. De témában sokkal kevésbé relevánsak a linkelő domainek és oldalak ilyen esetben. Ezzel pedig jelentősen csökkentjük a beérkező link erejét is.

4. Link és oldal kapcsolata

A következő szinten már magát a linket vizsgáljuk, ami a saját oldalunkra vonatkozik. Itt már túl vagyunk azon, hogy releváns-e az adott domain / aloldal, ahonnan szerezzük. A kérdés, hogy milyen szövegkörnyezetben, hivatkozási szöveggel (anchor text) jelenik meg a link.

Még ha meg is van a jó oldal, lehet úgyis linket szerezni, hogy minden más rossz. Ha például egy témában jó podcastes oldalról szerzünk linket, de az a link a láblécében van bent, ráadásul irreleváns hivatkozási szöveggel, akkor jelentősen csökken a link ereje. Főszabály szerint a linket olyan helyen kell megjeleníteni, ahol egy olvasó, látogató rá is kattintana. Normális helyen, a szövegben természetes módon. Ráadásul a szövegkörnyezetbe is illeszkedjen. Az algoritmus ugyanis azt is figyelembe veszi, hogy milyen szavak, mondatok veszik körül a kifejezést, és itt újra visszajön a szemantika és a topic relevancy + modeling. Nem csak a teljes domain és aloldal esetében, hanem akár az adott bekezdés és mondat szintjén.

A fenti 3 szempont (relevancia, hasznosság, természetesség) és 4 szint (domain-domain, oldal-domain, oldal-oldal, link-oldal kombináció) mind befolyásolják, hogy milyen jó egy link és mennyit érnek valójában. Tehát nem minden link egyenlő. Vannak olyanok, amelyek sokkal többet érnek. A fenti listában ugyanis azt nem is vettük figyelembe, hogy az adott domainek, oldalak mennyi külső linkkel rendelkeznek. Ezek ugyanis további értékelési szempontot jelenthetnek.

Ha például van két oldal, ami témában ugyanannyi tartalommal rendelkezik, hasonlóan relevánsnak tűnik, akkor melyik lesz erősebb? Valószínűleg az, amelyiknek több és jobb minőségű linkjei vannak. Tehát nem csak a téma-relevanciát érdemes a linkek erejénél nézni, hanem azt is, hogy milyen beérkező link signal-ök kapcsolódnak az adott oldalhoz.

De mielőtt továbblépünk erre a kérdésre, nézzük meg, hogy:

Mekkora erővel rendelkezik egy link, ha a rangsorolási képességét nézzük?

Backlinkek és rangkorreláció

Az alapok megértéséhez érdemes némi statisztikai hátteret igénybe venni. Itt a Spearman-féle rangkorrelációs indexet használtam. Ezúton üzenem egykori statisztika tanáromnak, Vita Lászlónak, hogy igaza volt.

Most azt kérdezik magukban, hogy mégis mikor fogom ezt én használni, vagy hogy benne lesz-e a vizsgában! Egyikre se tudom a választ. De tanulják meg. Egyszer még lehet hasznát fogják venni.

Azt vizsgáltam, hogy bizonyos kifejezésre mennyi linkje van a Google Top 100 találatnak és pusztán a linkek számának mekkora magyarázó ereje van a rangsorban elfoglalt helyhez képest. Tökéletes, pozitív rangkorreláció esetében azt kellene látni, hogy a Google 1. találatnak van a legtöbb linkje, a 2. találatnak a 2. legtöbb és így tovább. A legkevesebb linkje az utolsó találatnak kellene, hogy legyen.

Ehhez az alábbi lépéseket kell tenni:

  1. Kigyűjtöm a Top 100 találat URL-jét egy adott kulcsszóra
  2. Az adott URL-ekhez és root domainekhez rögzítem a linkek számát (Ahrefs, Majestic SEO vagy bármilyen linkelemző eszközzel)
  3. Excelben a RANK (SORSZÁM) függvényt alkalmazok a backlinkekre
  4. Kiszámolom a két rangsor közti különbségek négyzetösszegét
  5.  Az alábbi képlettel kiszámítom a korreláció értékét és megvizsgálom a kritikus értékhez viszonyított értékét.

„Keresőoptimalizálás” kifejezésre a Top 100 találat kritikus értéke (r critical) 0.197, a domainek linkszámára vonatkozó rangkorreláció 0.313 (rho domain), míg az adott URL linkjeire 0.310 (rho URL).

Google keresőoptimalizálás Spearman rangkorreláció

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:

A linkek számának pozitív magyarázó ereje van a rangsorban elfoglalt helyre vonatkozóan. Tehát minél több a linkje egy oldalnak, domainnek, annál valószínűbb, hogy előrébb szerepel a Google találati listáján.

A fenti elemzés mennyiségi alapon készült, tehát nem veszi figyelembe a linkek erejét, relevanciáját. Csak a számosságát. De már ez is jól jelzi a sztochasztikus kapcsolatot. Ha tovább akarunk lépni, akkor fel lehet okosítani úgy a rendszert, hogy kezelni tudja a linkek számosságán túl a hitelességet is valamilyen származtatott mutató alapján (pl Domain Authority, Trust Flow, URL Rank stb). Ilyen elemzéseket azért is érdemes csinálni, mert különböző iparágakban teljesen más értékek jönnek ki arra vonatkozóan, hogy ott „mennyire fontosak a linkek vagy sem”. Ezt maga a sztochasztikus összefüggés erőssége jól mutatja majd a rho értékén keresztül.

Tapasztalataim szerint egy „alullinkkelt iparágban”, ahol kicsi a verseny, más rangkorrelációs értékek jönnek ki relevancia és hitelesség szerinti súlyozatlan és súlyozott esetekben mint egy „erősen linkelt” iparág esetében. Ez pedig jó indikátor arra, hogy mennyi link kell a jó Google pozíció eléréséhez. Egy SEO munka eredményének szakmai időbecslésére ez komoly eszköz lehet. Itthon ilyen elemzéseket még nem nagyon láttam, de nem kizárt, hogy mások is használnak hasonló modelleket előrejelzésre és SEO alapú piacelemzésre. Ha igen, akkor kommentben vagy privátban írjátok meg bátran. Kíváncsi vagyok mások hogyan szoktak megbecsülni egy-egy hasonló feladatot.

Azt már megvizsgáltuk, hogy milyen egy jó link és látjuk / sejtjük, hogy a számosságuk is fontos. Jön a kérdés.

Mennyit ér egy link?

Mennyi linket kell szereznem ahhoz, hogy előrébb jussak a rangsorban?

Mennyi link kell ahhoz, hogy első legyek?

Ezeket a kérdéseket nehéz megválaszolni az adott piac és kifejezés ismerete nélkül. Rule of thumb azt szoktam belőni, hogy a top 10-be akkor lehet bekerülni, hogyha technikai, tartalmi oldalon és a linkek mennyiségében és minőségében közel hasonló nagyságrendben mozgunk mint a versenytársak a top 10-ben. Ha sokkal több releváns és minőségi linkkel rendelkezünk mint mások, akkor a top 3 találat szinte garantált.

Ilyenkor jól szokott jönni egy rangkorreláció és linkerősség elemzés, ami jelzi a rangsorolási nehézséget linkek terén. De ez is csak hozzávetőleges becslést tud adni néha. Ezért amikor egy kifejezésre szeretnék előrébb jutni, akkor időszakosan szoktam egy-egy linket építeni az adott tartalomhoz. Majd megvizsgálom, hogy történik-e mozgás a pozícióban (esetek döntő hányadában javul) vagy csak oldalazik a cikk (nem változik érdemben a pozíciója). Amikor történik egy pozícióugrás (pl 11. helyről a 7. helyre), de után megakad a cikk és egyfajta platóra kerül (oldalazik a 7. helyen tovább időben), akkor érdemes egy újabb linket megpróbálni. Minél hitelesebb, relevánsabb oldalról van szó, annál jobb. De semmi esetre sem érdemes egyben „ráönteni egy csomó linket”. A miértről a link velocity blokkban írok majd bővebben.

SEO szempontból egy weboldal értéke az onnan szerezhető releváns forgalomból és az onnan származó link értékéből áll.

A The Pitch esetében a keresőoptimalizálás cikknél valahogy így néztek ki az ugrások:

  • 47-ről 15. hely: 1 link (2 nap alatt érződőtt a hatása, majd 2 hét enyhe felfelé mozgás követte)
  • 11-től 4. hely: 1 hipererős link nemzetközi link (1 nap alatt ugrott a pozíció)
  • 4-ről 2. hely: 5 hiteles link (2 hónap alatt)
  • 2. helyről 1. hely: 4 link (4 hónap alatt)

Google találati rangsor alakulása

A fenti ábrán jól látható hogyan alakultak az időbeli távolságok az pozícióugrások között.

A kezdeti időszakban 1-1 link óriásit tud dobni a pozíción, de utána érvényesül a csökkenő határhaszon elve. Egy addicionális link már csak egyre kisebb ugrást tud eredményezni. (Feltételezve, hogy ugyanolyan erősségű, hitelességű linkről beszélünk.) Ezért is nehéz megmondani, hogy mennyit ér egy link. A 47-ről 15. helyre repítő link például kifejezetten sokat ért eredményben, de a 11. helyről a 4. helyre felhozó link is. De a következő 9 link már csak 3 pozíciójavulást hozott. Igaz, azok a 4-ről az első helyre hoztak, ami kattintási arányban (CTR – click through rate) akár 5x növekedést is jelenthetnek az organikus forgalmat nézve.

Emiatt nehéz belőni, hogy egy link valójában mennyit ér. De az eredményekből visszamérhető és utólag számszerűsíthető. Itt viszont figyelni kell arra, hogy a linkek „természtes” módon kövessék időben egymást. Erre a link velocity egy jó koncepció, amit érdemes észben tartani. Kevesen beszélnek róla, pedig az egyik legfontosabb linképítési alappillér.

Link Velocity

Minek van több értelme: egy nap alatt 10 linket szerezni (majd utána egyet se) vagy ugyanezt 10 hét alatt elosztva egyenletesen?

A helyes válasz az utóbbi. Az egy időben beérkező sok link jellemzően nem természtes. Mert vagy sok épített linkről van szó, vagy például egy sajtóközleményről, ahol a tartalom jellemzően ugyanaz. És hiába szerzünk 10 sajtóközleményből 10 linket, azok ereje kisebb lesz, mintha a 10 híroldalon időben eltolva egyedi tartalomból származó linket kapnánk. Ez nem azt jelenti, hogy a sajtóközleményből szerzett linknek nincs SEO ereje. Csak kisebb mintha ugyanazt 10 egyedi cikkben, időben eltolva szereznénk meg.

A link velocity elemzésére a grafikus ábrázolás a legjobb eszköz. Ilyenkor idősoros adatok alapján napi, heti vagy havi bontásban jelenítjük meg a szerzett új linkek számát vagy az összes aktuális linket. Ehhez használhatjuk bármelyik fizetős eszközt (pl Ahrefs-t), vagy a Google Search Console-ból is exportálhatjuk a backlink adatokat, amit utána ábrázolhatunk Google Sheetsben vagy Excelben.

Az Ahrefs esetében így néz ki egy egészséges link velocity ábra.

Referring domainek alakulása időben (referring domain growth over time)

Nincsenek óriási ugrások és visszaesések a linkek számában. Szépen emelkedik idővel (steady growth, up and to the right).

Ha ezt havi bontásban nézzük, akkor így néz ki a jó link velocity. Itt stabil a linkek számának növekedése, nincsenek nagy ugrások.Jó link velocity

És így néz ki egy furcsa, problémás link velocity ábra. Márciusban van egy nagy ugrás a szerzett linkek számában. Jön a kérdés: miért?Rossz link velocity

Ha itt volt egy PR kampány és ez ennek a hatása, az még rendben is lehet. De ezek értéke jelentősen csökken hogyha ezek tartalomban ugyanazok a cikkek, csak más mediaoutleten jelentek meg. Ha viszont egyszerre szerzünk sok-sok különböző oldalról linket, az ugyanúgy problémás lehet. Ez ugyanis minden csak „nem természetes”, amit persze a Google algoritmusa is pontosan érezni fog. És simán előfordulhat, hogy a linkek egy részét egyszerűen csak ignorálja, vagy a linkerőt jelentősen diszkontálja.

Emiatt érdemes a link velocity ábrával tisztában lenni. A fizetős eszközökkel pedig nem csak a saját ábránkat tudjuk ellenőrizni, hanem a versenytársakat is. Ha valamikor azt látjuk, hogy egy versenytárs idővel elkezd minket lehagyni, akkor érdemes egy link velocity overlap ábrát nézni. Én legalábbis ezt szoktam az első lépések egyikeként megtenni. Pillanatok alatt kirajzolódik, hogy van-e jelentős különbség a linkszerzési sebességben és időbeli megoszlásban.

Általában szokott lenni és a versenytárs javára dől el pozitív értelemben a verseny.

Backlink indexek és eszközök

Több szó is esett már a különböző linkelemzési eszközökről. Elképesztően sok ilyen megoldás van a piacon, és mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai. Most a legismertebb és legnépszerűbb ilyen eszközöket tettem sorban (Ahrefs, Moz, Majestic SEO, SEMRush). De a lista bátran bővíthető más eszközökkel is.

Index mérete alapján:

Ezt a versenyt egyértelműen az Ahrefs nyeri. Ez a tool ismeri a legtöbb linket. De kimagaslóan. Ezt követi a Majestic, majd az SEMRush és a sor végén kullog a Moz Open Site Explorere. Ha mély elemzés kell, akkor a Moz eszköze a legrosszabb választás ezek közül.

Funkciók:

5-8 évvel ezelőtt a Majestic SEO volt az egyik, hanem a legjobb linkelemző eszköz. Az általuk fejlesztett és karbantartott Trust Flow és Citation Flow unikális volt a piacon és jobb magyarázóereje volt sok iparágban mint a Moz Domain Authority és Page Authority párosának. Ráadásul van saját „topic modeling” eszközük is, ami automatikusan megmondja egy oldalról, hogy mi a fő témája (pl Business, Aviation, Computer Science, SEO, Architecture stb.) Az utóbbi 2-3 évben az Ahrefs elképesztő módon előretört és funkcióiban szerintem már bőven többet tud mint a MOZ + Majestic együttvéve. Az SEMRush kulcsszó és Adwords hirdetési része zseniális. Néhány órányi elemzéssel hónapok munkáját lehet megspórolni vele. Ez nagy előnye az SEMRushnak, amiben az Ahrefs kezdi lassan felvenni a versenyt, a Majestic és a MOZ viszont nagyon el vannak maradva ezen a téren.

Design és használhatóság:

Ahrefs jó és használhatóbb. A Moz is egész ok, csak néha nagyon lassú. A Majestic SEO vizuálisan borzalmasan néz ki, de cserébe viszonlyag jól használható. Az SEMRush ok és egész használható. Itt a „how it looks és nem how it works” design szempont alapján nálam a sorrend Ahrefs, Moz, SEMRush, Majestic. De ez teljesen szubjektív.

Árazás:

A legnagyobb index mellé a legnagyobb ár is társul az Ahrefs esetében. Árban a Moz és SEMRush a következő, míg a Majestic az utolsó a sorban.

Ezek alapján az Ahrefs most a piac királya. Cserébe az ára is az. Az Ahrefs 2-3-szor annyiba kerül, mint mondjuk a Majestic. Aki napi szinten használja ezeket az eszközöket, annak megéri egy Ahrefs előfizetés. Aki nem, annak overkill a 100-200 dolláros szintű havidíj. Mára a MOZ ára is 100 dollárt közelíti (79 USD / hó éves előfizetés esetén). Az SEMRush is havi 100 dollárról indul. Én 50 dollárnál kevesebbet fizetek most a Majestic-ért havonta.

Igazából egyébként szinte mindegy, hogy ki melyik eszközt használja. Az index méretében van eltérés, emiatt az Ahrefs jobb választás lehet, ha szeretnénk kimaxolni az információkat. De egy olcsóbb Majestic vagy más előfizetéssel is ugyanúgy jó eredményeket lehet elérni. Én például sok-sok éve Majestic előfizető vagyok, és nem éreztem még soha limitálva magam az eszköz képességeit és indexét illetően. Ha olyan eszközt keresünk, ami a legtöbb dologra jó, akkor az SEMRush lehet a nyerő választás. Itt tudsz 14 napos PRO trialt indítani.

SEMrush képzés

Ismerd meg Te is az egyik legnépszerűbb SEO eszközt!

A SEMrush tanfolyamban összeszedtük azokat a funkciókat, amit mi is a legtöbbet használunk a napi munkánk során. Megismerhetsz benne a kulcsszókutatáshoz, versenytárselemzéshez, vagy akár linképítéshez hasznos folyamatokat. Ezekhez pedig részletes leírást és magyar nyelvű oktató videókat is készítettünk.

Képzés megtekintése

Personal Blog Network

Mennyi ereje és haszna van egy PBN-nek?

Egyre kevesebb, és szép lassan közelíti a nullát. A PBN addig jó, amíg a Google el nem kap. Utána szétbüntet.

Ha egy piacot és annak a linkjet kell elemezni, akkor néhány okos megoldással könnyen rá lehet bukkani olyan oldalakra, oldalcsoportokra, ahonnan semmi esetre sem szeretnék linket szerezni. Ezeknek a domaineknek a problémája és hátránya, hogy kizárólag azért hozták létre őket, hogy „linkfarmként” (személyes linkgyűjtő oldalakként) működjenek. Az olvasóknak semmilyen értéket nem adnak, valójában senki nem is olvassa őket, csak a rangsor kijátszására szolgálnak.

Bár ez a technika 8-10 éve még működött, mára a Google nagyon elkezdte kigyomlálni ezeket és különböző algoritmus frissítésekkel büntetni őket.

Ezeket a bloghálózatokat (personal blog network-öket) némi utánajárással is fel lehet fedezni. Közös ismertetőjelük, hogy amikor feltévedünk rájuk és elolvasunk rajtuk 5 cikket (elég csak a címüket), akkor nem értjük, hogy miért szól egy blog egyszerre a zoknikról, a mezőgazdasági gépekről, a divatról, a duguláselhárításról és a csótányirtásról. És ezek nem kiragadott példák, mielőtt bárki azt hinné. Ezek a tartalmak valóban megjelennek hazai bloghálózatokon / linkfarmokon (linkgyűjtő oldalakon). Az innen szerzett linkeknek valójában semmi haszna a felhasználónak, nem relevánsak, nem hitelesek, nem természetesek. A hasznosságuk pedig a nullával egyenlő. És mivel a felhasználónak semmilyen értéket nem adnak, ezért az algoritmus is diszkontálja ezek erejét. Gyakran odáig, hogy teljesen ignorálja őket. Sőt, akár büntetést is össze tudunk szedni ilyen linkekkel. Szóval ezektől érdemes távol tartani magunkat.

A Google big data adatvizualizációs eszközével a Fusion Tables-el én elég sok hazai és nemzetközi bloghálózatot fedeztem már fel az elmúlt években.

Backlink network graph - linkek hálózatelemzése PBN-ek felkutatására

És ha én megtaláltam őket, akkor a Google is tudja hogy ezek azok. 🙂

Mit tudsz tenni, hogyha felmerül a gyanú, hogy ilyen kétes eredetű és célú oldalról kapsz linket?

Kövesd ezeket a lépéseket:

  1. Nézd meg az oldal többi tartalmát. Olvass bele 4-5 cikkbe. Ha témában teljesen irrelevánsak a te témádhoz képest, akkor valószínűleg gond van.
  2. Oldal specifikus kereséssel nézd meg, hogy van-e releváns egyéb tartalom azon a site-on ahonnan a linket kaptad. Ha csak a te cikked az egyetlen, az nem jó hír.
  3. Járj utána, hogy miért ezekről az oldalakról kaptál linket.

Ha tehetsz érte, akkor az ilyen jellegű oldalakat kerüld. Ezek nem fognak tartósan a Google találatok elejére repíteni. Átmeneti trükközésre még akár működhetnek is, ezt nem vonom kétségbe. De hosszú távú pozitív hatást ezektől nem lehet várni. Mert a weboldalak semmilyen értéket nem adnak egy felhasználónak. Nem véletlen, hogy a Google évek óta hadjáratot folytat az ilyen oldalak és linkek ellen.

Ha hosszú távú eredményeket akarsz elérni a Google rangsort illetően, akkor próbálj jó, hiteles, releváns és természetes linkeket szerezni. Tudom, hogy ez borzasztóan nehéz. De ha könnyű lenne, akkor mindenki könnyedén ott ülhetne a top 1 pozícióban.

Honnan szerezz jó linket?

Minden iparágban más megoldások és technikák működnek arra, hogy releváns, hasznos és természetes linket szerezzünk. Van ahol a vendégblogolás kifejezetten erős. Ilyen az online marketinges szakma és terület. Nem véletlen, hogy a thepitch.hu esetében is ez volt a legsikeresebb linkszerzési technika. De vannak ipagárak, ahol a PR cikkek, az interjúk erősek, máshol a helyi eseményre épülő linképítés. Bizonyos iparágakban a konferenciák, előadások, kiállítások, a szakmai partnerekkel, egyetemekkel történő együttműködések visznek a legtovább.

A legszerencsésebb megoldás, hogyha tisztában vagy azzal, hogy milyen lehetőségek vannak, azok közül pedig 1-1 példán keresztül megérthető, hogy a te piacodon, iparágadban az adott technika mennyire működhet eredményesen. Mi az, amit nagyon kell tolni, mert valószínűleg menni fog. És mi azt, amit szinte biztosan kerülni kell.

A linképítést úgy kell elképzelni, mint egy sportcsapat taktikai repertoárját. Egy kosárcsapatnak is van 8-10 figurája és sematikus játéka. Védekezésben is 2-3 alaprendszere. Ezt mindig az aktuális ellenfélhez, eredményhez és lehetőségekhez kell igazítani. A linképítés se fekete mágia. Kell csinálni egy nagy „playbook”-ot, és mindig azt a megoldást, taktikát elővenni, ami az adott esetben a legcélravezetőbb.

Pont ezért hoztam létre a két linképítés képzést. A kezdő anyag az alapokat mutatja be és 30 olyan tippet, amik jellemzően univerzálisan működnek. A haladó anyagban már  olyan megoldások is vannak, amik akár nemzetközi piacon is nagyon jól működhetnek. A képzéseket külön-külön vagy csomagban is meg lehet venni. Február 12., hétfő éjfélig akciós áron (25-35% kedvezménnyel):

linképítés tanfolyam kezdőknek

profi linképítés képzés

A linképítés nem egyszerű feladat. Sok munkát és időt igényel. De jó stratégiával és az iparágnak megfelelő technikák használatával zseniális eredményeket lehet elérni. Csak tudni kell az alapokat, és arra megfelelő taktikai elemeket kell építeni.

Remélem ez a cikk sok kérdést segített tisztába tenni a linképítést illetően. Hogyha maradt megválaszolatlan kérdésed, akkor kommentben írd meg nyugodtan. Ott válaszolni fogok rájuk.


Hozzászólások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!