Blog A legfontosabb tartalmi SEO szempontok: rangsorolva! #esettanulmány
tartalmi seo szempontok
Írta:

A legfontosabb tartalmi SEO szempontok: rangsorolva! #esettanulmány

Azt már sokan tudják, hogy a keresőoptimalizálásnak több nagy területe is van (tech, tartalmi, linkek). Azt is, hogy tartalmi oldalon milyen szöveg elemeket érdemes megadni és “optimalizálni”. Gondoljunk itt a címre (title), H1-re, képek alt textjére, a meta leírásra és így tovább. De vajon ezek közül melyik a legfontosabb? Melyik a legkevésbé fontos? Most ennek jártam utána több teszt keretében.

Google algoritmus működése

A Google algoritmusa egy algoritmus. Ez így persze evidens, de ez a lényeg: meghatározott matematikai képletek és összefüggések alapján jön ki, hogy melyik weboldal szerepel előrébb és melyik hátrébb.

A gond csak az, hogy annyi szempont és faktor van, hogy szinte lehetetlen egy változót módosítani csak az algoritmusban. Ráadásul az elemek súlyát se ismerjük. Ha viszont le tudjuk korlátozni a tesztet úgy, hogy csak 1 változót mérünk, akkor le lehet tesztelni, hogy az adott változónak mekkora lehet az értéke és hatása. Mindjárt érthető lesz a dolog.

Még 2018 végén azon gondolkoztam, hogy:

Vajon minek van nagyobb ereje: ha a kulcsszót az URL-be rakom, a title elejére vagy H1-be?

Ok, hogy mindenki azt tanácsolja, hogy tedd be mindenhova, de van amikor erre nincs lehetőség. Mondjuk annyira fura a kulcsszó, hogy esélytelen beerőszakolni egy címbe, nemhogy a cím elejére.

És itt jött a felismerés. Csinálni kellene egyváltozós és többváltozós on-page SEO teszteket. Ha pedig sikerült ezeket a single variant és multivariant teszteket kontrollált körülmények közé szorítani, akkor kikövetkeztethető sok elem a Google indexing és ranking algoritmusából. Game on.

SEO szempontok tesztelése

Egyváltozós SEO tesztekhez az alábbi elemek kellenek:

  • néhány (független / egyedi) változó
  • kontrollált teszt környezet
  • többváltozós és külső hatások kiszűrése

Elsőre nem evidens ezt hogy lehet megcsinálni, de utólag pofon egyszerű.

Feladat

  1. Létre kell hozni egy nem létező kulcsszót, ami nincs a Google indexében
  2. Erre értelmetlen tartalmat kell írni, több változatban (gondolj lorem ipsumra)
  3. Ezekben a tartalmakban kell elhelyezni a kulcsszót a megfelelő változók helyén
  4. Ki kell szűrni minden egyéb extra SEO faktort (tehát ne építs belső linket rá, külsőt se, egy időben indexálja a Google, soha ne kattints egyik találatra sem mikor tesztelsz stb)

Így született meg az első hazai on-page SEO teszt még 2018. decemberében. Több héten keresztül teszteltem a rendszert, és végül megszülettek az a cikkben látható eredmények.

On-page SEO elemek

Egy weboldal esetében ezeket a tartalmi SEO elemeket tudod megadni és befolyásolni (azaz ahol egy kulcsszót el tudsz helyezni):

  1. cím (title)
  2. URL
  3. címsor (H1, H2, H3, H4)
  4. kép neve
  5. kép alt textje
  6. szöveg
  7. meta leírás
  8. anchor text

Illetve ezeken kívül tudsz még a pozíciókkal játszani. Az adott rész (pl cím) elejére rakod, vagy a végére mondjuk.

Mivel az összes nem tartalmi faktort ki akartam szűrni, így az anchor text opciót elvetettem.

Kulcsszó kiválasztása

Olyan kifejezést kell választani, ami még nem szerepel a Google indexében. Kitalálsz egy random kulcsszót, majd rákeresel. Ha azt látod, hogy nincs egyetlen találat sem, akkor nyert ügyed van. És ne csak találat ne legyen, de még “autocorrect” se jelenjen meg. Tehát a Google semmilyen kapcsolatot ne tegyen a kulcsszó kapcsán semmilyen tartalomhoz.

Nálam a kifejezés a “klatyuvisz” szó lett.

Jöhetett a tartalom legyártása.

Szövegírás

A tartalom megírása meglehetősen egyszerű volt. Felmentem a pappgab.com-ra, ami a személyes kis homokozó oldalam, ahol különféle SEO teszteket szoktam futtatni.

És megírtam a dummy szöveget. Ehhez a Minions Ipsumot használtam. Kizárólag azért mert sokkal viccesebb, mint a Lorem Ipsum.

3-4 bekezdés (paragraph) legyártását követően a kulcsszót beírtam a megfelelő helyekre egyszer külön-külön cikkekbe. Így született első körben 9 külön cikkem az összes teszt elemre. Itt az URL-be került be épp a keyword.

Itt a H1-be (heading1 / címsor1).

Itt meg épp a meta leírásba (meta description).

Ezt pedig végigcsináltam mindegyik verziónál.

Indexelés

Amint kész voltak a cikkek, akkor egy időben beküldtem őket indexelésre. Egészen pontosan crawling requestet kértem rá.

Már ezt a részt is érdemes külön tesztelni, hogy melyik tartalmat “indexeli” először a Google. A crawling ugyanis kb azonnal megtörténik. De az indexingben is lehetnek eltérések. Ezt az új Search Console felületén jól lehet azonosítani. Jól látható a Coverage résznél, hogy az oldal egy adott pillanatban már “crawled”, de még “not indexed”.

Elsőként tehát az indexing egy fontos kérdés. Majd csak utána a ranking. Mielőtt az ember vadul nekiáll tesztelni van még egy fontos lépés.

Hipotézis

A helyes teszteléshez mindenképp fel kell állítani a hipotéziseket. Itt rögzíted mit vársz az adott tesztnél. Utána mérsz és visszaigazolod vagy elveted a hipotézist.

Én ezeket a hipotéziseket állítottam fel első körben.

  • Az URL a legfontosabb faktor.
  • A kép neve fontosabb mint az alt textje.
  • Hosszú távon a H1 a legjobb címsor.
  • Mobil ranking ugyanaz mint desktopon.
  • Országonként nincs eltérés.
  • URL fontosabb mint a H1.

Tapasztalatok

Talán ez az egész cikk legfontosabb és legérdekesebb része. Itt van egy 11 napos tesztelés eredménye.

Ami látható rajta:

  • A title mindent megvert, stabilan első helyen volt az a cikk variáns.
  • A második helyen az URL és a H1 versenyeztek hosszú távon. Rövid távon az URL jobban teljesített.
  • Az image alt text fontosabb volt mint a kép neve. Utóbbit crawlolta, de nem is indexelte a Google. Ahogy a meta leírásos verziót sem.
  • A faktorok ereje időben változik! Ezen nagyon meglepődtem. Nem az van, hogy 1. nap beáll minden, aztán kész. Hanem még 10 nap múlva is ugrál a rangsor. Volt például olyan időpont, amikor időszakosan a H2 megverte a H1-et. De hosszú távon stabilan elmaradt tőle.

Az értékelő táblázatot megcsináltam fordított tengelyekkel is.

Itt jobban látható, hogy a kép neve és a meta leírás nem tudott soha rankelni.

Ami még meglepő volt, hogy a képtalálatoknál az author profilomat is behúzta mint releváns kép. Itt pedig a szöveges top1 találatból hozta a képet, tehát a “title” optimalizált cikkből. Az első képtalálat az lett, ahol az alt text volt kitöltve.

Ha felmerült benned az a kérdés, hogy miért pont ezt az unikornis cápás képet használtam: beírtam a Google be azt, hogy “random funny picture”, és ezt adta ki.

Ezen a ponton pedig érdemes értékelni a korábban felállított hipotéziseket.

Hipotézisek értékelése

  • Az URL a legfontosabb faktor. (HAMIS)
    • A title minden esetben megverte az URL-t.
  • A kép neve fontosabb mint az alt textje. (HAMIS)
    • A kép nevével ellátott cikket crawlolta, de nem is indexelte a Google. Az alt text itt mindig megverte tehát a kép nevét.
  • Hosszú távon a H1 a legjobb címsor. (IGAZ)
    • Volt olyan időpont, amikor a H4 vagy a H2 jobban teljesített, mint a H1. De hosszú távon a H1 a legjobb.
  • Mobil ranking ugyanaz mint desktopon. (HAMIS)
    • Vannak eltérések a mobilos és desktop találatok között.
  • Országonként nincs eltérés. (HAMIS)
    • Magyarország és Kanada között teszteltem, ott biztosan voltak eltérések.
  • URL fontosabb mint a H1. (HAMIS)
    • Ez nem egyértelmű, mert ugrál a két pozíció között a két tartalom és egymást váltják.

Takeaway

A tesztet több okból is futtattam:

  • érdekelt, hogy melyik elem mennyire erős
  • hajtott a szakmai kíváncsiság, hogy miként lehet egy ilyet tesztelni
  • határozott választ tudjak adni ügyfelek kérdéseire

Utóbbi esetben hasonló kérdések szoktak előjönni:

A kulcsszó nincs benne az URL-ben. Ez baj? Tegyük bele?

vagy épp:

Nálunk nincs SEO title. Mindenhol ugyanaz a title, az összes termékoldalon. Ez baj?

Tartalmi szempontból most már látjuk a választ. Az URL fontos. De a title még fontosabb. Úgy tűnik, hogyha jó tartalmi SEO-t akarsz, akkor a title, url, h1 hármast érdemes mindenképp kipipálni. De nem azért, mert egyes cikkekben azt írják. Hanem azért, mert most már látod, hogy a számok és a teszt mit mutatnak.

Fontos megjegyezni, hogy 1 elemű mintavétel persze nem elég egy ilyen komplex algoritmus elemzésére. Ráadásul az elemek súlya időben is változhat. De kiindulópontnak és későbbi tesztek referencia értékének mindenképp kiváló. Ezért érdemes további elemzéseket is csinálni.

Új hipotézisek

A első körös hipotézisek után pedig jöhetnek a kombinációk is. A mostani teszt ugyanis csak single variant tesztre volt jó. Tehát A-t hasonlítottam össze B-vel. A fenti rangsor viszont segít abban, hogy kombókat rakjak össze. Amikor már nem csak két elem egymáshoz viszonyított relatív erejét tudom tesztelni, hanem akár abszolút értékeket is.

Ez alapján tehát tesztelhetek ilyeneket:

  • H1 + URL > title?
  • H2 + img alt text > title?
  • H1 + URL > H2 + image alt text?
  • URL + bármilyen kombó jobb mint a title önmagában?
  • H3 + H4 + meta együtt indexel már?
  • Megkérek ismerősöket, hogy a SERP-en kezdjenek el kattintani csak 1 találatra. Előrébb tud jönni átmenetileg vagy stabilan?

Ezek a multivariant tesztek, amikor egyszerre több elemet is tesztelni lehet kombinációban. Ahogy egyre több szempontot veszek figyelembe, úgy fog egyre komplexebbé válni a rendszer persze. Ezért fontos, hogy jól strukturált és dokumentált “test plan” alapján haladjon, aki ilyenbe vágja a fejszéjét.

Erről a témáról és hasonlóan érdekes dolgokról fogok mesélni a SEO Meetup #5: Szövegírás és On-page SEO eseményen is január 23-án. Ha tudsz, gyere el!


Hozzászólások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!