Blog Milyen egy jó konferencia előadói szemmel? 100 előadás tapasztalata, egy posztban.
jó konferencia előadó szemmel
Írta:

Milyen egy jó konferencia előadói szemmel? 100 előadás tapasztalata, egy posztban.

Az idei év elején átléptem egy mérföldkövet: több mint 100 előadást tartottam különböző szakmai eseményeken. Ez nagyon sok. Nagyon-nagyon sok. Átlagban évi 15 előadásról van szó az elmúlt 7 évben. Ezek között voltak nagy nyilvánosság előtti konferencia- és meetup előadások, workshopok, mastermindok, de szűk körű céges képzések is. Most ezeknek a tapasztalatait gyűjtöttem össze.

Előadások típusai

Az előadásokat több módon lehet csoportosítani. Akár:

  • az esemény természete és fókusza alapján,
  • a résztvevők száma alapján,
  • az előadás időtartama alapján,
  • a szakmai mondanivaló (pozícionálása) alapján,
  • interaktivitás módja és lehetősége alapján (előadás, kérdezz-felelek, workshop),
  • felhasznált (vizuális) eszközök alapján (live demo, prezi, standup),
  • rugalmasság szerinti feltételekben (te alakítod ki vagy más diktálja).

Ezeket persze érdemes külön-külön vizsgálni, amikor két előadást összehasonlítunk. Egy 20-30 fős, szűk körű szakmai meetup jellemzően más körülményeket teremt, mint egy 500 fős konferencia keynote előadása. Mivel az elmúlt években nagyon sok kategóriában tartottam előadásokat, ezért most összegyűjtöttem, hogy melyiknek milyen előnye és hátránya van.

Ilyen előadásokat tartottam az elmúlt közel 10 évben:

  • nemzetközi konferencia előadás + keynote
  • hazai konferencia előadás + workshop (marketinges és tematikus egyaránt)
  • meetupok (marketinges és üzleti)
  • vállalati képzések (előadás + workshop)
  • saját belső képzések
  • 1 és 2 napos mélyszakmai workshopok

Egyszóval nagyjából mindent. Volt köztük saját szervezés (SEO meetup), angol nyelvű keynote (Mobile Growth Summit, Berlin), szűk körű (belső céges képzések) és 3-400 fős is (Ecommerce Expo, Országos Marketing Konferencia, HVG Future of Marketing konferencia stb).

Ami közös elem volt mindig:

Az a jó előadás, amiből tanulnak az emberek.

Ez persze triviálisan hangzik, de elképesztően sokszor előfordul, hogy erre nagyon kicsi az esély. Ez pedig jellemzően a “nem jó” feltételek miatt van. Ebben beletartozik az, hogy:

  • kevés a résztvevő
  • nem olyan előadásod van, mint amire a résztvevők számítanak
  • kevés időt kapsz
  • szétcsúszik a program
  • a technikai feltételek nem adottak (nincs kontroll monitor, nem látod az időt stb).

Egy gyakorlott előadó ezek közül szinte mindegyik elemmel meg tud birkózni. Egy dologgal viszont nem: ha kevés időt kap.

A kevés idő velejárója annak, hogy húzni kell a szakmai tartalomból, jellemzően csak a felszínt tudod kapargatni és rohanni kell, hogy beleférj az időbe. Ez pedig se az előadónak, se a résztvevőknek nem jó.

A meetupokon és belső szakmai előadásokon, workshopokon ez az időfaktor ritkán jön elő. Nálam egy SEO meetupon nincs 45 percnél rövidebb előadás. Egy workshop pedig minimum 90 perces, de van hogy 4-6 órás. Az időfaktor nagyobb tematikus konferenciák esetében már gyakrabban fordul elő. Bár itt mondjuk az időnyomás mellett más gondok is előjönnek. Ez pedig sokszor okoz ellentmondásokat azzal kapcsolatban, hogy valaki elvállaljon-e egy-egy ilyen előadást.

Rand Fishkinnek van egy nagyon jó ábrája még pár évvel ezelőttről, hogy milyen “megtérülése” van egy-egy előadásnak. Ami külön kiemelendő az ábrán, az a zöld vonal:

Ez az “inkább maradtam volna otthon” érzés vonala.

event speaking ROI: esemény előadás megtérülése

Ha az előadásod nem ül és nem jó, akkor simán érezheted azt, hogy el se kellett volna rá menni. Ennek pedig két oldala van:

  1. A hallgatóság milyennek élte meg
  2. Te milyennek élted meg

Ebből a szempontból a meetup előadásokat és a workshopokat kifejezetten kedvelem. Ott van elég idő kifejteni a témát, megvan a visszacsatolás, mert lehet kérdezni. És egyébként mernek is a hallgatók, ha lehetőséget adsz nekik rá. Ez persze sok szempontból függ az előadó stílusától és habitusától is. Mindenkinek megvan a saját előadói stílusa. De vannak olyan általános tanácsok, amiket én mindig be szoktam tartani saját magammal szemben. Egy részük triviális, egy részük viszont teljesen szembe megy mások tanácsaival:

  • Akkor kell előadni, amikor van mit mondanod.
  • A több slide gyorsan jobb, mint a kevesebb slide lassan.
  • Inkább sok slide legyen, mert azok pörögőssé teszik még a lassú előadást is.
  • Míg egy 20 perces előadásra mások 15-20 diával jönnek én jellemzően 60-80 diával.
  • Soha nem adom le kétszer ugyanazt az előadást. Még akkor sem, ha teljesen új a közönség.
  • Soha nem vetítem ki a dia teljes tartalmát. Mindig lépésről lépésre haladok és elemenként építem fel a mondanivalót.
  • Hiába szakmai egy előadás, mindig van benne valami humor, vicc vagy szóvicc.
  • Az előadásaimat soha nem próbálom el előtte. A diák úgyis vezetnek, hogy hol mit akarok mondani.
  • Mindig teszek fel kérdést az előadás során. Akkor is ha 5 vagy épp 300 ember ül velem szemben.
  • Mindig A/B tesztelem a kérdéssel a hallgatóságot. Nem lehet olyan állapot, hogy valaki nem teszi fel a kezét.
  • Minden előadásban vannak olyan szakmai részek, amiket soha nem mondtam el még közönség előtt.
  • Minden előadás során van olyan szakmai mondanivaló vagy sztori, amit a színpadon állva találok ki. Akár menet közben is.

Van viszont egy elem, ami szinte az összes fenti elemet és célt könnyen tönkre tudja tenni: az idő. Méghozzá úgy, ha nincs belőle elég.

A jó és hatékony előadásoknak az idő az egyik legnagyobb ellensége. Ebből akad az egyik legfurcsább ellentmondás is. Sok konferencia a saját feltételeivel alapból megöli azt, hogy szakmailag kifejezetten jó előadások legyenek rajta.

Konferencia disszonancia

Egy konferenciára jellemzően az alábbi okokból mennek el az emberek:

  1. jó szakmai előadásokat hallgatni
  2. kapcsolatokat építeni
  3. enni
  4. egy nap pihenőt nyerni a munkából

Itt persze mindenkinek más a preferencia-sorrendje, ezzel nincs is gond. A probléma akkor van, amikor mondjuk a kaja felülkerekedik az összes szakmai elemen.

Egy konferencia szervezésére érdemes üzleti vállalkozásként tekinteni. Ilyen formában van egy termék, amit a szervező elad a közönségnek. Attól függően, hogy milyen típusú eseményről van szó (szakmai konferencia, expo vagy épp fesztivál), más és más elemek kerülnek be a “termékek” közé.

Ha például egy expot szervezel, akkor ott a kiállítók és a standok az elsődlegesek. És emellé lehet szakmai előadásokat tenni. Ha egy szakmai konferenciát szervezel, akkor ott főként a szakmai elemek, panelbeszélgetések, előadások dominálnak majd. És e mellé tudsz berakni néhány kiállítót mondjuk, mint plusz elem. Ezek a hibrid modellek itthon nagyon jól ismertek, mert valamilyen formában szinte mindenki ezeket próbálja meg előtérbe helyezni.

Mint konferencia szervező, ez a modell teljesen életképes. Mert egyrészről van bevételed a résztvevők, másrészt a kiállítók részéről is. Egyfajta kölcsönös megállapodás van abban, hogy viszonylag olcsó (20-30 ezer forint körüli) jegyáron a szervező behozza a látogatót, és ezért cserébe a kiállító megpróbál minél több embert elérni az ajánlatával.

De mi a helyzet előadói szemmel egy ilyen rendezvényen? Ha megnézed a legtöbb ilyen konferencia agendáját, akkor azt látod, hogy 15, max 20 perces előadások követik egymást. Nagyon feszes tempóban. Mint előadó, ez teljesen frusztráló.

  • Egyrészt mert időnyomás van rajtad.
  • Másrészt meg 15 percben maximum átrohanni tudsz egy témán.

Ha például egy adott iparág trendjeit akarod felsorolni, akkor felvezeted a témát, 10 perc alatt végigrohansz néhány elemen, majd lezárod az egészet. De valójában az előadásod nem volt több, mint amit 1 óra alatt meg tudtál volna írni egy blogposztban.

Ebben a formában pedig a 15 perces előadásoknak előadói szemmel nagyjából semmi értelme nincs.

Nem tudsz elmélyülni a témában, ez pedig téged és a hallgatókat is frusztrálja.

Vannak persze olyan témák, amik nem igényelnek 40-60 perces előadásokat. De például webáruházak keresőoptimalizálásáról vagy épp 2019-es marketinges trendekről hogy lehetne 15 percben előadni? Nagyjából sehogy. Vagyis lehet, csak az biztosan felszínes, sürgetett lesz. Ez pedig se az előadónak, se a résztvevőknek nem jó. Kicsit Teleshop feelinged van, ahol termékbemutatót tudsz max tartani. De mélyszakmai előadást kevésbé.

De a probléma szerintem még ezen is túlmutat. Mert, ahogy korábban is írtam:

Egy jó konferenciára főként a szakmai tartalom miatt mennek az emberek. Ez a termék, amivel el lehet adni a konferenciát.

Ennek ellenére a feltételek sok esetben nem adottak egy jó előadás megtartásához. És kialakul egy komoly ellentmondás, amit nehéz feloldani.

Miből fakad az ellentmondás?

  • A résztvevők a szakmai tartalomért mennek.
  • Ez a termék.
  • Ezt a terméket egy-egy előadó hozza.
  • Ők viszont 15 percet kapnak egy előadásra.
  • Ellenszolgáltatást nem kapnak.
  • A felkészülésre ezért gyakran kevés időt szánnak, hiszen ez egy “non-paid” dolog.
  • Hogy kompenzálják a saját rászánt idejüket, sokan sales-elni fogják magukat a nem fizetős előadásért cserébe.
  • Az előadásokon nincs szakmai kontroll és review. Az előadás címének egyeztetését leszámítva nincs a leadott anyagon ellenőrzés.
  • Olyan is előfordul, hogy valaki előző este fejezi be az anyagot.
  • Vagy épp csak aznapra viszi a végső anyagot.
  • Így az elvárások és a felkészülés teljes diszharmóniában vannak.
  • A végeredmény meg egy torz állapot: az előadó lehozza a minimumot. De annál nem többet.
  • Mondjuk nem is nagyon tudna többet adni, mert időben nem fér bele egyszerűen több.
  • Aki pedig a jó szakmai anyagért megy, az csalódni fog. De mivel nincs jobb, ezért jövőre is eljön.

Az az érzésem, hogy az egész rendszer egy rossz alapmodellen alapszik. Van egy ki nem mondott konvenció, hogy ezt mindenki így csinálja. Ezért mi is így csináljuk. Mint szervező értem a mögöttes logikát. Mert pénzt termel, mint üzleti vállalkozás. Mint előadó már nem. Mert részben Te vagy a termék egy konferencián. És veled adják el a jegyet. Te pedig cserébe a “lehetőséget kapod, hogy sok emberhez eljuss” és “megismerjenek”. Kicsit olyan ez, mint a fizetés nélküli gyakornoki munka.

Gyere ingyen dolgozni, értéket teremteni. Pénzt nem kapsz. De a lehetőséget igen, hogy referenciát gyűjts.

Ez pedig egy alapvetően hibás gondolkodás, ha munka és érték alapú társadalomban gondolkodunk. Amikor valaki a The Pitch-hez jelentkezik és próbamunkát adunk ki, akkor a próbamunkában olyan anyagot kérünk be, ami már élesbe is ki tud menni. Konkrét, valós feladatot adunk, amit egyébként is csinálnia kéne a jelentkezőnek a napi munka során. Nem valami kitalált dolgot kap. Ebből következően ennek a munkának van üzleti értéke is. Ha jól készül, akkor azonnal felhasználható valós környezetben. Ezért pedig ellenszolgáltatás jár. Pénzben. Legalábbis nálunk.

Engem részben ezért is zavar sok konferencia esetében az a felállás, hogy “gyere ingyen előadni, veled adjuk el a jegyet, kevés időt kapsz, cserébe építheted magad”. Ez így nem jó. Legalábbis neked mint előadónak biztos nem. És ezen keresztül a hallgatóknak, résztvevőknek sem. Legalábbis azoknak, akik nem a kajáért, hanem a jó szakmai tartalomért mennek.

Nem véletlen, hogy amikor Bay Áronnal és Geiger Tomival elkezdtünk saját konferenciában gondolkodni 2018-ban, akkor az egyik első lépés ez volt:

Nyitottunk egy közös dokumetumot és két dolgot írtunk bele: amit imádunk egy konferenciában. És amit utálunk. Mint résztvevő és mint előadó.

Nem titok: a panaszláda listája lett a hosszabb. De a pozitív listára is felfért jó pár dolog.

Ebből jött elő, hogy a Digital Cube Conf-on (Magyarország legnagyobb Analitika, PPC és SEO konferenciáján) a fent felvázolt problémákra mind-mind a mainstreamtől jellemzően eltérő válaszokat adunk majd:

  • a szakmai tartalom lesz a lényeg
  • az előadásokon nincs sales
  • nem lesznek kiállítók sem
  • az előadásokért minden előadó pénzt kap majd
  • az előadásokat nem haveri alapon, hanem szakmai módon állítjuk össze
  • minden előadás (legalább) 40 perces lesz
  • minden előadót szakmailag és prezentációs technika alapján is segítünk majd felkészülni
  • az előadóknak szervezünk egy külön közös eseményt, vacsorát (aka speakers’ dinner)

A határidőig (január 31. éjfél) 44 jelenkezés érkezett be hazai szakemberektől, hogy szeretnének majd előadni. Szerintem ez jól jelzi, hogy megvan a nyitottság erre a modellre.

Azt persze majd az idő eldönti, hogy mennyire lesz sikeres egy ilyen modell, de én hiszek benne. Mert ez a megoldás nem a szervezőket, hanem szakmai alapon az előadókat és a résztvevőket helyezi előtérbe.

Nyilván igazságtalan lenne azt állítani, hogy minden hibrid konferencia rossz. Igenis megvan a helyük és szerepük. De mint előadó, az ottani 15-20 perces előadások inkább frusztrálóak, mint hasznosak.

Én ezért is döntöttem úgy, hogy innentől kezdve a 15 perces lehetőségekre nemet fogok mondani.

A felkérést megköszönöm, de ezzel a blogposzttal jelzem majd, hogy miért nem tudom / fogom elvállani a felkérést.

Jó szakmai tartalmat csak megfelelő idő és felkészülés mellett lehet odatenni. Ehhez pedig idő kell. Mind a felkészülésnél. Mind az előadásnál. Ha valaki ezt még anyagilag is honorálja, akkor azt tartom a leginkább fair eljárásnak, de itthon azért nem ez a jellemző. Csak hogy legyen egy kis benchmark:

Az elmúlt 7 évben 3 olyan hazai konferenciával találkoztam, ahol anyagilag is honorálták azt, hogy előadtál. De itt is csak a workshopokért fizettek. A sima előadásokért nem. Ez nem értékítélet, csak tény.

A legjobb konferencia élményeim

Eseményekre persze nem csak előadóként, hanem résztvevőként is eljutottam a közelmúltban. Itt vannak a legjobb élmények, pár mondatban összefoglalva, hogy mi tetszett a legjobban bennük.

Külföld

Founder Talks (2014 Bécs)

Még 2014-ben voltunk Biás Csongorral egy elképszetően jó eseményen Bécsben, a Founder Talks-on, amit konkrétan egy sörözőbe szerveztek. Nagyjából 200 ember, közben mindenki tudott enni-inni és volt 9 jó hangulatú, szakmai előadás. Előadott Steve Huffman (a Reddit egyik alapítója), Daniel Ha (Disqus alapító), Jason Putorti (Mint vezető designere), Morten Primdal (Zendesk alapító) és még sokan mások. Nem volt sales, vagy épp kiállítók. Csak a szakmai tartalom. És jó networking lehetőség.

Growth Hackers Conference (2017 Los Angeles)

A szakma legnagyobb konferenciája, a szakma legnagyobbjaival. Ráadásul szerveztek egy 0. napos sörözést is, ahova az előadók is eljöttek. Itt volt lehetőségem órákat beszélgetni Matthew Barbyval (Hubspot Head of SEO), vagy épp Sean Ellis-szel.

Mobile Growth Summit (2017 Berlin)

Ez nyilván egy különösen kellemes emlék, mert ez volt az a konferencia, ahol keynote speaker voltam. Ennek a történetéről írtam is egy részletes posztot 2017. novemberében. Itt a szakmai rendezvény mellett voltak kiállítók is. De minden esetben ők hoztak előadásokat is. A nagy terem mellett pedig párhuzamosan több workshop is futott, ahol 1,5-2 órában lehetett egy-egy témában elmélyülni. Itt a Speakers Dinner volt a legjobb része a szakmai programnak, amikor is a konferencia 0. napján egy vacsorát szerveztek csak az előadóknak. Meg tudtál ismerni mindenkit, aki előadott és a konferencia napjának rohanása nélkül tudtál jókat beszélgetni, szakmázni. Nem véletlen, hogy a Digital Cube Conference kapcsán is tervezünk egy ilyen eseményt.

Továbbmegyek: ha valaki azt mondja hogy egy előadásért nem tud fizetni, de csinál egy Speakers’ Dinnert inkább helyette, akkor erősen elgondolkodom, hogy mégis elmegyek előadni. Mert ebben ott van az érték az előadók számára is. És őszintén megvallva: 2-3 ital, 1 vacsora egy nem túl drága helyen 3-4 ezer forintból megoldható. Egy jó szervezőnek ezt ki kell tudnia gazdálkodnia. A hazai piacon ilyen megoldással még nem találkoztam. De már nem kell sokat várni. Május 22-én a Digital Cube kapcsán megcsináljuk az első ilyen eseményt. 🙂

Hazai

Ezen kívül hazai fronton is voltak nagyon jó tapasztalataim. A legjobb ezek közül talán ez a három volt.

HVG Future of Marketing (2018 előadás és panel)

A helyszín, a technika és a szervezés mind prémium kategóra irányába tolta ezt az eseményt. A témát pedig nagyon jól sikerült koncentrálni. Ez volt az egyetlen olyan esemény eddig, amivel találkoztam itthon, ahol a szervezők együtt leültek az előadókkal még hónapokkal az esemény előtt és közösen átbeszélték, hogy ki miről adna elő, milyen trendeket látunk. És ez alapján alakítottuk ki közösen az egész nap ívét. Így nemcsak előadók és témák lettek egymás után dobva, hanem ott volt az egész mögött a logikusan felépített tematika.

Marketing Summit (2018 workshop)

Most már évek óta tartok előadásokat az Országos Marketing Konferencián, amit 2018-tól Marketing Summitra kereszteltek. Technikai felépítésben szerintem az egyik, ha nem a legjobb hazai esemény. Az előadás napi esemény viszont túl zsúfolt, bár itt legalább a 30 percet meg lehet oldani, ami az én oldalamról nagy megnyugvást ad. A 2. és 3. napokon viszont egész napos worksopok vannak, amik kifejezetten jók szoktak lenni. Én 2018 ősszel például Bay Áronnal és Lévai Ricsivel tartottam egy digitális workshopot. Na, az nagyon király volt.

Ecommerce Expo (2019 workshop)

Az Ecommerce Expo nagyon gyorsan lett az egyik legnagyobb hazai ecommerce témájú esemény. Nem érdemtelenül. Már 2018-ban is adtam elő, akkor a nagy teremben. 2019-re viszont abban egyeztünk meg, hogy inkább egy 1,5-2 órás workshopot csinálunk inkább. Annak több értelme van. A termet utólag 50 székkel kellett pótszékezni, mert akkora volt az érdeklődés. Ennyi idő alatt pedig szakmailag is elég mélyre lehetett menni. Ráadásul jutott idő kérdésekre, amiből legalább annyit, vagy akár még többet is lehet sokszor tanulni, mint magából az előadásból. Ez az interakció szinte teljesen lehetetlen egy 15 perces előadás során, mert 2 kérdés és vége az egész blokknak.

Merre tovább hazai konferencia-piac?

Lehet ez csak saját indíttatásból jön, de úgy látom, hogy nagy igény van azokra a kisebb 100-200 fős eseményekre, amelyek nem egy óriási közönséget akarnak megszólítani. Ahol nem 700-1000 embert kell mozgatni, etetni és szakmai tartalommal ellátni. Hanem ahol első évben akár 50-100 fős, kis eseményként egy nichet uralni lehet. Ehhez viszont mást modellt kell alkalmazni, mint a már jól bejáratott hibrid modellek. Én kíváncsian várom, hogy mit hoz a következő pár év ezen a piacon. Rendszeres előadóként csak üdvözölni tudom azokat a kezdeményezéseket, amelyek az előadókat is partnerként tekintik az egész folyamatban.


Hozzászólások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!