Blog Lenyúlták az egyik cikkünket! Most ennek örüljünk vagy sem?
lenyúlt cikk
Írta:

Lenyúlták az egyik cikkünket! Most ennek örüljünk vagy sem?

Tegnap futottam bele Linkedinen egy megosztott cikkbe, ami elsőre nagyon ismerősnek tűnt. Aztán rájöttem, hogy ez nem véletlen.

Mert ezt az én egyik cikkemről másolták.

Itt az eredeti cikk 2020. májusból:

Itt pedig az a cikk, amihez a fenti cikk jelentette az “inspirációt”. És 5 napja publikálták.

Megegyzik a címadás, a tartalom felépítése, de még konkrétan az első mondat is. Könnyű belátni, hogy elég erős az inspiráció.

Ezzel sokszor egyébként nincs baj. Nehéz ugyanis a digitális térben mindig teljesen újat írni. Főleg hogyha nagyon hasonló témákról van szó.

Azt viszont minden esetben el kell kerülni, hogyha egyértelműen egy adott forrás inspirál minket, akkor ott forrásmegjelölés nélkül vegyünk át tartalmat, formátumot.

Kérdés, hogy történt-e “plágium” vagy “tartalomlopás” ebben az esetben? Szigorúan véve nem. Viszont amikor ennyire egyértelműen egy meghatározott forrás alapján dolgozunk, akkor illik megjelölni azt, hogy mi alapján készült a cikk.

Ha “oké módon” akarsz eljárni, akkor megemlíted szövegesen, hogy honnan dolgoztál. Vagy mi adta az ötletet. Ha nagyon korrekt vagy, akkor pedig hivatkozással együtt teszed ezt meg. Ebben az esetben mind a kettő elmaradt. És itt ez a hiba.

Nem az a gond, hogy nagyon hasonló a tartalom, hanem hogy ebben a formában ez “önálló munkaként” van eladva. Pedig a cikk egyébként szakmailag jó, tehát megéri elolvasni. Sokat lehet belőle tanulni. Csak az optikája fura.

De nem is a fenti eset a lényeg valójában. Mert ez csak a kiindulópontot és apropót szolgáltatja a cikknek. Mert rájöttem, hogy ez egy sokakat érintő és foglalkoztató téma. Viszont a blogon egyelőre nem írtunk erről.

Mit tehetsz, ha valaki másol?

Tartalom másolása vagy átvétele esetében több esetet meg lehet különböztetni:

  1. Egy az egyben vesznek át teljes tartalmat
  2. Egy az egyben vesznek át részleges tartalmat (pl képet, tartalmi blokkot)
  3. Nagyon erős az “inspiráció”

1. Teljes tartalom másolása

Az 1. eset a legegyszerűbb. Mert ha engedély nélküli az átvétel akkor itt megtörténhet, hogy konkrétan lopásról van szó. Miért csak “történhet”?

Azért mert ez részben attól is függ, hogy mit tartalmaz a saját ÁSZF-et. Milyen jogot adsz az olvasók kezébe? Át lehet venni tartalmat? Ha igen, akkor kell hozzá engedély? Vagy nem kell engedély, de kötelező linkelni?

Ezeket a kérdéseket érdemes egy internetes jogásszal körbejárnod. Vagy egész egyszerűen menj a “szigorú és tiltó irányba”, hogy bevédd magad.

A mi ÁSZF-ünk is ezt a szigorú irányt képviseli.

Ha nem akarod végigolvasni, akkor a lényeg kiemelve:

  • a honlapon található anyagok a saját tulajdonunk
  • a tartalmakat szerzői jog védi
  • a tartalmakat Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License alatt publikáljuk
  • azaz bárki szabadon megoszthatja ezeket
  • átvenni, kereskedelmi célra felhasználni viszont csak engedéllyel és forrásmegjelöléssel lehet
  • a jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után
  • indokolt esetben követelhető a jogsértés megszüntetése és kár megtérítése

Aki céges weboldalt csinál, azt arra használja, hogy üzleti értéket teremtsen (látogatót / ügyfelet szerezzen vagy épp pénzt keressen), annak szerintem védenie kell a saját szellemi termékét.

Az erős és szigorú szabályból persze lehet engedni. Amikor engedélyt adsz arra, hogy valamit átvegyenek. De egy enyhe szabályt (hogy bárki bármit vihet) utólag erőltetve betartani már nem nagyon lehet.

Vagyis ha egy az egyben elvisznek tőled valamit, és az ÁSZF szerint ezt nem lehet, akkor máris megvan a jogalapja annak, hogy jelezd ezt a problémát.

2. Részleges másolás

Ha a 2. pontot nézzük, amikor csak a tartalom egy részét veszik át, akkor is érvényes a fenti rész.

Annyi kiegészítéssel, hogy egyébként forrásmegjelöléssel ezzel még jól is járhatunk. Ha például egy termékfotót, grafikát vesz át valaki és jelöli a forrást, akkor az nekünk és neki is jó.

Neki azért mert engedéllyel használhatja fel a képet. Neked meg azért, mert linket kapsz, amin keresztül érdeklődők is át tudnak jönni. És a Google is szeretni fog SEO szempontból.

Erről a témáról egy nagyon jó cikket találsz DreamWorld Photo blogján, ahol egy jogász segítségével veszik végig a szerzői jogi kérdéseket képek esetében, mit és hogy szabad átvenni, mit nem.

3. Inspiráció

De mi a helyzet azzal, hogyha “csak inspiráció” történik? Ez a 3. minősített esetünk és egyben a legnehezebb is.

Az első lépés szerintem az, hogy figyelsz. Vagyis azonosítod, hogy “kb másolás” történik. Ilyenkor jelzed az illetőnek, hogy látod mi történik. Ezt meg lehet tenni direktben (email) és publikusan is (Facebookon, saját weboldalon).

Azt fontos tudni, hogy nem mindenki van tisztában azzal, hogy amikor másol, akkor egyébként jogsértést is elkövethet. Tehát nem az az alaptézis, hogy valaki rosszindulatból teszi azt, amit tesz. Egyszerűen csak nem tudja, hogy ezt nem szabad. Például megjelenik egy cikk valaki nevében, de utólag kiderül, hogy egy junior kolléga, gyakornak írta az alapot összeollózva. A “szerző” meg csak itt-ott belenyúlt, de nyilván már egy “plagizált” anyagba. Ilyenkor jól jön egy korrekt hangvételű email, amiben leírod a helyzetet. És gyorsan tisztázni lehet a helyzetet.

Saját esetek

Nekem több olyan szituációm is volt már a magyar weben, amikor egyértelmű volt, hogy tartalmat vettek át a thepitch.hu-ról. Engedély nélkül. És nem is jelölték meg a forrást. De közben a forgalmat meg monetizálták. Pontosan erre a célra van benne a blog ÁSZF-jében, hogy milyen feltételekkel lehet tőlünk tartalmat átvenni.

Ilyenkor én annyit teszek, hogy megírom az emailt és hivatkozok a saját ÁSZF-ünkre. Ott megtalálható minden info, és úgy látom ezt nem tartották be. És szándékosan ott van az ÁSZF utolsó frissítésének a dátuma is az oldalon.

Ezzel tudom “igazolni”, hogy nem utólag módosítottam az ÁSZF-et. Az emailre minden esetben ráteszem a szerzőt, a központi email címet és a weboldal tulajdonosának a hivatalos email címét is. Tehát ha például egy céges weboldalon ír valaki egy cikket, akkor a cég email címére is megy az email, és a szerző is megkapja. Így biztosítom, hogy a szerző, az oldal tulajdonosa / üzemeltetője is tud az esetről.

Itt egy konkrét ilyen email 2020. januárból.

Az esetek több mint felében ilyenkor egyébként korrekt módon járnak el a túloldalon és vagy módosítják a szöveget. Vagy megadják a forrást / hivatkozást. Tényleg az van, hogy a bloggerek, marketingesek nem tudják a pontos szabályokat, vagy csak időnyomás miatt és felületességből maradnak ki a forrásmegjelölések.

Két olyan eset volt eddig a hazai weben nekem, amikor nagyon közel volt a jogi útra terelés, de azt is sikerült elkerülni.

Azzal viszont nehéz mit kezdeni, amikor nem egy az egyben másolnak le valamit, de teljesen egyértelmű, hogy téged használnak inspirációként. Ilyenkor egyszerű a teendő: jelezni kell a forrást. Ennyi.

Egy nagy gazdasági portálnál volt olyan szituáció, amikor ők hosszú elemző cikkeket írtak és a versenytárs pár órával később csak kivonatolta azokat. Nem nyúlta le egy az egyben, de pontosan látható és tudható volt, hogy arról készült a cikk. Itt viszont korrekt módon hivatkozták az eredeti forráscikket. Vagyis bár “erős inspiráció” törént, mégis jelölve volt a hivatalos forrás.

És szerintem ez is a jó irány.

Ha van egy cikk ami tetszik, ami inspirál, akkor bátran nyúlj hozzá. Írd meg a saját verziódat róla. Legyen az egy másik irány, egy rövidítés vagy épp egy rész kifejtése. De jelöld honnan dolgoztál. Az internetes etikett szabályai ugyanis ezt diktálják.

Összefoglalás

Visszatérve a cikk felvetésére: mit csináljunk ha lenyúlják egy cikkünket?

Először is legyünk büszkék rá, de közben tudjuk a “jogainkat és lehetőségeinket”. Ha egy az egyben vesznek át engedély nélkül és ezzel konkrét üzleti kárt okoznak akkor egy jó ÁSZF sokat segít. Mert egyből megadja a megoldást.

Ha csak erős inspiráció történik, akkor pedig jelezzük az adott szerzőnek, hogy mit diktál az internetes etikett.


Hozzászólások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!