Új korszakba léptünk: már nem minden keresés a Google-ben kezdődik!

Vannak általános igazságok az életben. Legalábbis az elmúlt 20 évben én ezeket biztos megtanultam.

1. A magyar ember ért a focihoz. Is.
2. A magyar ember a pálinkát univerzális gyógyszerként használja.
3. A magyar ember a "Hogy vagy?' kérdésre őszintén elmeséli minden panaszát.
4. A magyar ember általános keresésre a Google-t használja.

Az első három állítás még mindig igaz. A negyedikben már nem vagyok annyira biztos.

Elmúlt 15 év

Ha az elmúlt 15 évben magyar piacra SEO-ztál, akkor mindannyian megkötöttünk egy kompromisszumot: igazából csak a Google számít. A StatCounter szerint 2026 augusztusában is 95,02% volt a Google részesedése a magyar általános keresőpiacon, a Bing 3,52%-kal követte, a maradékon a DuckDuckGo, a Yahoo és a Yandex osztozott. És persze még mindig van pár felhasználó, akik Startlapot használnak.

Ezért a szakmában és az üzleti világban hallgatólagos elfogadott tény volt: a Search Console adata bőven elég volt a munkához. Már a 3,5%-os részarányú Bing Webmaster Toolsról is tudatosan lemondtunk.

A probléma: a StatCounter a keresőmotorok egymás közti arányát méri. Azt nem, hogy a kérdést egyáltalán a keresőbe írjuk-e be vagy sem. Ha valaki a "melyik a legjobb könyvelő Budapesten?" kérdést már a ChatGPT-be írja, akkor a keresőkre vonatkozó statisztikában nem látszik.

Szerintem a "keresés = Google" egyenlet ma már nem igaz. Vagyis nem teljesen. Ennek jártam utána az OpenAI által október végén frissített Signals adatai és kutatása segítségével.

Mi az az OpenAI Signals?

Az OpenAI Signals az OpenAI Economic Research csapatának nyilvános adatplatformja arról, hogy mire használják az emberek a ChatGPT-t. 2026. október 26-án jelent meg a v3.0-s adatcsomag, ebben már országonkénti bontás is van, benne Magyarországra vonatkozó adatok is: https://openai.com/hu-HU/signals/

Tisztázzuk gyorsan, hogy mit mutat és mit nem mutat egy-egy adat.

• Valós használat, nem kérdőív. Nem azt méri, mit mondanak a válaszadók, hanem tényleges ChatGPT-üzeneteket osztályoz. Ez a legnagyobb előnye minden eddigi AI-használati felméréshez képest.
• Nagy, értsd nagyon nagy és folyamatos minta. Havonta globálisan 1 millió üzenetet mintavételeznek, 2024 júliusától 2026 szeptemberéig, vagyis 27 hónapnyi idősor van. Csak a 18 év feletti, magánfiókos (Free, Go, Plus, Pro) felhasználók üzenetei kerülnek bele. Az Enterprise és a Codex nincs benne, ahogy a törölt fiókok és a tanítást megtagadó felhasználók sem.
• Automatikus, állandó kategóriák. Az üzeneteket LLM-alapú osztályozók sorolják be (munka vagy magáncélú, téma, szándék), ember nem olvassa őket. A kategóriák ugyanazok, mint az OpenAI és a Harvard, illetve a Duke közgazdászainak 2025-ös "How People Use ChatGPT" tanulmányában, így az idősor összevethető.
• Adatvédelem be van építve. A közölt számokhoz differenciális adatvédelmi zajt adnak, és egy ország egy negyedévben csak akkor szerepel, ha eléri a minimális mintaméretet. Egy hiányzó adat tehát nem nulla használatot jelent, csak azt, hogy nem érték el a minimum thresholdot.
• Letölthető és szabadon felhasználható. A nyers táblák CSV-ben letölthetők CC BY 4.0 licenccel. Az egy főre jutó értékekhez a Világbank 2023-as népességadatait használják. Én is ezekből a CSV-kből számoltam (a havi értékek negyedéves átlagát néztem).

Amit fontos hozzátenni: a Signals üzenetarányokat mutat, nem felhasználószámot. Arra jó, hogy lássuk, mire használják a ChatGPT-t egy országban, arra kevésbé, hogy hányan. Ez utóbbihoz más forrás kell.

De nézzük is meg a fő megállapításokat.

Kutatás eredményei és állításai

1. Nem vagyunk lemaradva: annyit használjuk, mint az amerikaiak

Kezdjük azzal, hányan használják. Ehhez nem a Signalst, hanem a Microsoft AI Economy Institute 2026 Q2-es adatát néztem, mert az minden generatív AI-eszközt számol, nem csak a ChatGPT-t.

A dolgozó korú magyarok 33,3%-a használ generatív AI-t. Ez gyakorlatilag az USA szintje (33,0%), a világátlag pedig 18,8%. A régióban csak Ausztria (35,4%) előz meg minket, Lengyelország és Németország 32,3%-on, Románia 18,0%-on áll.

Ábra: generatív AI-t használók aránya a dolgozó korúak körében (%).
Forrás: Microsoft AI Economy Institute, 2026 Q2.

A Signals ugyanezt erősíti meg más oldalról. Az egy főre jutó ChatGPT-üzenetek számában Magyarország 173 országból a 48., az USA a 49.

Használati intenzitásban nem vagyunk lemaradva. A különbség abban van, hogy pontosan mire használjuk.

2. Mi használjuk a legkevésbé munkára az AI-t az EU-ban

A Signals minden üzenetről eldönti, munkacélú-e vagy magáncélú. 2026 Q3-ban a magyar ChatGPT-üzenetek 19,9%-a volt munkacélú. Az EU-átlag 25,6%, a világátlag 30,7%, az USA 31,6%.

Ezzel az EU 27 tagállama közül az utolsó helyen vagyunk. Tök utolsó helyen.

Ábra: munkacélú üzenetek aránya, 2024 Q3 → 2026 Q3 (%). Forrás: OpenAI Signals v3.0, The Pitch számítás.

Azt persze fontos hozzátenni, hogy 2024 óta mindenhol csökkent a munkacélú arány, nem csak nálunk. A ChatGPT globálisan is egyre inkább magáncélú eszköz lesz. Az Enterprise-fiókok üzenetei pedig nincsenek benne az adatban, ami a munkacélú használatot minden országban emiatt nyilván alulbecsli. De ez minden országot egyaránt érint.

Viszont ezen felül is komoly lemaradásunk van: 5,7 százalékponttal vagyunk az EU-átlag alatt. Írásra (e-mail, fordítás, összefoglaló) is csak az üzenetek 14,8%-át használjuk, az EU-átlag 18,2%, az USA 21,1%.

3. Helyette keresésre használjuk

Ha nem munkára, akkor mégis mire használjuk? A témamegoszlásból egyértelmű: nálunk a ChatGPT inkább kereső.

• Gyakorlati útmutatás (pl "hogyan válasszak könyvelőt?"): 29,3%, nagyjából az EU-átlag szintje (30,3%).
• Információkeresés (pl "melyik a legjobb könyvelő Budapesten?"): 27,2%. Az EU-átlag 25,8%, az USA 21,0%, a világ 20,1%. Ezzel EU-ban és globálisan is a 6. helyen vagyunk.
• Írás: 14,8%, EU-ban az utolsó, világszinten 118 országból a 117. helyen.

Ábra: az üzenetek témamegoszlása, 2026 Q3 (%). Forrás: OpenAI Signals v3.0, The Pitch számítás.

SEO szempontból lényeges kérdés, hogy hány üzenet olyan, amit korábban egyébként a Google-be írtunk volna be, de most már a ChatGPT-be írjuk? Ehhez Kevin Indig search definícióját használtam: Google-típusú kérdés az ahol információkeresés (Seeking Information) és a gyakorlati útmutatás jelenik meg (Practical Guidance).

Ha ezt vizsgáljuk, akkor Magyarországon az üzenetek 56,5%-a ilyen keresés. Ez a szám az USA-ban 51,6%, a világban 49,5%.

Ábra: Google-típusú kérdések aránya az összes ChatGPT-üzenetben, 2026 Q3 (%). Forrás: OpenAI Signals v3.0, The Pitch számítás Kevin Indig definíciója alapján.

De itt van még két érdekes adat a kutatásból:

• A csevegés, szerepjáték típusú önkifejezés nálunk 11,7%, ezzel EU-ban az elsők vagyunk.
• A "csináld meg" típusú üzenetekben (22,5%) viszont az utolsó helyen állunk.

Egy táblázatban az eltérések:

Ábra: Hol tér el Magyarország az EU-, az USA- és a világátlagtól. Forrás: OpenAI Signals v3.0, The Pitch számítás.

Az üzenet szerintem ez.

Nem vagyunk lemaradva használatban. Csak máshogy használjuk, mint a többiek. A magyar felhasználó nem dolgoztatja a ChatGPT-t, hanem kérdez tőle.

Forrás: Microsoft AI Economy Institute, 2026 Q2; OpenAI Signals, 2026 Q3.

Mennyi keresés kerüli el a Google-t?

A használat megoszlását már látjuk. De az arányokból az nem derül ki, mekkora a volumen. Ehhez a Signals arányait összekötöttem a Gemius–EDME napi elérési adataival (2026. április, NMHH). Szerintem ez a cikk legfontosabb száma. Viszont mivel egyéni logika alapján készült és feltételezések alapján következtettem, ezért lépésről lépésre mutatom, mi az, ami mért adat és mi feltételezés.

Az eredmény:

• A Google-típusú ChatGPT-kérdések a magyar Google-keresések mennyiségének kb. 10–15%-át teszik ki.
• A tiszta információkeresések (amit egy az egyben a Google-be írtál volna régen) kb. 5–7%-át.

Vagyis minden 7-10. Google-keresésre jut egy ChatGPT kérdés.

Ábra: a becslés lépései. Forrás: Gemius–EDME 2026. április (NMHH), OpenAI Signals v3.0, Ahrefs, The Pitch becslés.

Mennyire megbízható ez? Nagyságrendnek jó, pontos számnak nyilván nem. A szélső feltételezésekkel a magyar arány 4% és 32% között mozoghat. Ugyanezzel a módszerrel globálisan 7–9% jön ki, az Ahrefs más módszerrel 12%-ot mért. A magyar 10–15%-os becslés tehát nem lóg ki a nemzetközi számok közül, inkább a felső határt közelíti. Ez egy logikus becslés szerintem, mert azt viszont látjuk, hogy nálunk arányaiban több az üzenetek között a keresés típusú szándék.

De mi a lényeg? Szerintem ez:

Régen a keresések 95%-a a Google-ben indult. Ma a kérdések 10–15%-a már nem a Google keresőfelületén jelenik meg.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha a keresések 10–15%-a már nem a Google-ben történik, akkor a Search Console-lal a piac egy részét már nem látod. Ez nem azt jelenti, hogy a Google-t el kell engedni, hiszen továbbra is ő hozza a keresések döntő többségét. Az üzenet inkább az, hogy a ChatGPT-re és az AI-megjelenésekre külön is optimalizálni kell.

A keresési torta folyamatosan nő. De közben a torta "nem Google" szelete is. Teljesen az az érzésem, hogy amit 20 évig elfogadtunk általános igazságnak, miszerint a magyar ember csak Google-t használ, ma már nem igaz.

A gond a szakmában viszont az, hogy a GEO (generative engine optimization) munka nem pontosan ugyanaz a munka, mint a klasszikus SEO. Kezdjük azzal, hogy egy AI-válaszban háromféleképpen is megjelenhetsz:

1. Grounding forrásként: a modell elolvassa a tartalmadat és abból dolgozik, akkor is, ha a neved nem kerül a válaszba.
2. Említésként: a válasz kimondja a márkád nevét.
3. Hivatkozásként: a válasz linkel rád, a felhasználó át tud kattintani.

Ezek nagy része viszont nem jelenik meg semmilyen jelenleg használt analitikai eszközben. Nincs benne GSC-ben, nincs benne GA4-ben. Aki régi eszközökkel akar nekimenni ennek a kihívásnak, az vakon repül.

Nálunk például több projekt esetében is azt látjuk, hogy a GSC kattintások száma csökken, de közben az elveszett kattintások máshol megjelentek: AI Overviewban, AI válaszban, AI visibilityben, logfájlokban. Te meg ott állsz a 10 évvel ezelőtti SEO stackkeddel és várod, hogy a GSC grafikon csináljon már valamit. Rossz hírem van: nem fog.

A kattintások elmentek és a nagy részük nem jön vissza. Azért, mert átalakult. Már nem kattintásnak hívjuk, hanem AI láthatóságnak.

Részben erre is érkezett meg a ChatGPT Business Hub pár napja, ami ezt az űrt akarja betölteni. Erről itt írtam bővebben: https://thepitch.hu/chatgpt-business-hub-elso-tapasztalatok/

A rendszer viszont korántsincs kész, és komoly fenntartásaim is vannak vele.

Az egyik például az, hogy csak akkor mutat adatot (azaz hogy mikor említett meg téged a ChatGPT), ha az említés mellett a weboldalad linkje is megjelenik. Ha a link nem jelenik meg, vagy a modell saját magától (grounding nélkül) válaszol, akkor az említést nem fogja számolni.

OK, köszi. Tehát a ChatGPT Business Hubban található említés nem minden említést mutat és nem minden esetet fed le. Tehát van egy analitikai eszköz, ami nem mindent mutat. És amit állít, hogy mutat, az sem pontosan az, amire te elsőre gondolnál.

Ebből viszont az is következik, hogy három teljesen eltérő elemzési feladatot kell végeznünk innentől kezdve saját magunknak.

• A modell belső tudása. Mit tud rólad a modell webes keresés nélkül, a tanító adatok alapján? Ismeri-e a márkádat, pontosak-e a tények (cím, ár, szolgáltatások), és kit említ melletted? Ezen rövid távon nem tudsz változtatni, de tudnod kell, honnan indulsz.
• A grounding. Ha a modell keres a weben, melyik oldalakat olvassa el, és azokból mely részleteket emeli ki? Itt már számít, hogy a botok elérik-e az oldaladat (a szervernaplóban látod, járnak-e nálad az AI-botok), a tartalmi lefedettség és az, hogy a harmadik fél oldalain (értékelések, listák) mi szerepel rólad.
• Free vs. fizetős modell. A felhasználók nagy része az ingyenes ChatGPT-t használja, más modellel és más keresési viselkedéssel, mint a fizetős csomagok. Ugyanarra a kérdésre a kettő más forrásokból, más márkákat ajánlhat. Ha csak a saját Plus-fiókodban nézed a kérdésekre a választ, akkor nem azt látod, amit az ügyfeleid többsége.

Ráadásul az AI-válaszok nem determinisztikusak, hanem probabilisztikusak. Ezért egy kérdés egyszeri feltétele konkrétan semmit nem bizonyít. Ezért például időnként (pl naponta, hetente, havonta) többször rá kell kérdezni ugyanarra a kérdésre, és mérni kell, hogy a válaszból hányban jelenik meg a te márkád a versenytársakhoz képest. Ráadásul azt is, hogy milyen hangnemben.

Ábra: mintavételezés, napi tíz kérdés, megjelenési arány és sentiment (illusztratív adatok). Forrás: The Pitch

Szóval most ott tartunk, hogy:

• megváltozik a search: már nem ott és nemcsak ott keresünk, ahol eddig
• a régi eszközök nem tudják mérni az új világ üzletileg fontos adatait
• az új eszközök még nem tartanak ott, hogy teljes képet adjanak

És menet közben az egész search alapvetően megváltozott. FUNDAMENTÁLIS VÁLTOZÁS. Azt hiszem így mondják a hozzáértők.

Ha nem lett volna elég az új információból és állításból, jöjjön az, ami a leginkább sokkolt engem, mikor realizáltam.

A SEO-ban organikus pozíciót és kattintást mértünk. Az AI-ban meg egy láthatóságot és egy valószínűséget.

Ez pedig azt mondatja velem, hogy:

• Aki régi eszközökkel akar SEO-t (vagy ezt az újfajta GEO-t) csinálni a jövőben, az konkrétan zsákutcába tart.
• A search megváltozik. Sőt, megváltozott. A piac nem arra megy, ahol a tudásod és tapasztalatod volt 5-10 éve.
• Új mérőszámok vannak és régi eszközök ezeket nem tudják mérni.
• A gond, hogy jelenleg a piacon elérhető új eszközök sem.

Mivel a magyar ért a focihoz, ezért ilyenkor szoktuk azt mondani: innen szép nyerni.

És ez igaz is. Aki a következő években ügyesen navigál ebben a viharos, zajos időszakban, az sikeres lesz. Nagyon sikeres. Aki nem, az nemcsak lemarad, hanem simán valószínűleg eltűnik a ködben. És csődbe megy.

Hol a cikk vége? Itt.

Összegezzünk gyorsan: A magyarok nem maradtak le az AI-használatban, csak arányaiban másra használják, mint az amerikaiak vagy a nyugat-európaiak. Kevésbé dolgozunk vele, inkább többet kérdezünk tőle. Ez egy SEO-snak nem lenne rossz hír, csak közben megjelent egy új felület, ahol ugyanazok a kérdések, ugyanazzal a szándékkal hangzanak el. De teljesen más formában jön a válasz és máshogy kell mérni is. A kattintás ugyanis már nem kattintás, hanem láthatóság. A GSC már nem GSC hanem valami visibility report. A GSC kattintás már nem GSC kattintás, hanem log fájl adat. A Googlebot már nem Googlebot, hanem ChatGPT-User meg OAI-SearchBot. A Google indexe már nem Google cache, hanem OpenAI Labrador. És így tovább.

Engem ez személy szerint feldob, mert a szakmai munka újra szuper izgalmas lett. De azt is megértem, aki inkább azt érzi, hogy ez "too much" meg nagyon nyomasztó. Viszont a világ erre tart és aki nem alkalmazkodik, az le fog maradni.

Hérakleitoszhoz kötik azt a mondást (vagyis a mondás lényegét), hogy "csak a változás állandó". Azt hiszem, igaza volt.