Blog 5 hatékony email marketing tipp és trükk
email marketing tippek, trükkök
Írta:

5 hatékony email marketing tipp és trükk

A The Pitch-nél a kezdetektől fogva gyűjtöm a felirakozók email címét, és ennek számos oka van. Egyrészről az email még mindig egy hasznos és költséghatékony csatorna, másrészt pedig néhány tippel és trükkel tényleg nagyon sokat ki lehet belőle hozni. Ebben a posztban azokat az email marketing megoldásokat gyűjtöttem össze, amiket én is használok a blog esetében.

A legjobb szerintem ezekben egyébként az, hogy szinte semmibe nem kerülnek, mégis hatékonyak.

Van köztük olyan email marketing trükk, amivel 20-30%-kal növelhető az email marketing hatékonysága. Nagyjából 1 perc alatt!

Emellett persze vannak olyanok is, amik több időt igényelnek, de bőven megtérülnek. A cikkben még arra is kitérek, hogy egy email lista nagyjából mennyi pénzt érhet egy brandnek.

A welcome email trükk

Kezdjük a legegyszerűbb megoldással. Annyi, de annyi blogot látok, ahol szinte semmilyen köszöntő email nincs. Ez pedig nem csak szomorú, de kifejezetten rossz is.

A welcome email alatt nem az automatikus visszaigazoló emailre kell gondolni, amikor megerősítjük a feliratkozásunkat (double opt-in esetén), hanem:

Egy olyan üzetre, amit azért kapunk, hogy jobban el tudjunk igazodni, hogy a blog miről szól, és ki fog velünk kommunikálni a későbbiekben.

Egy jó welcome email hatékony eszköz lehet arra, hogy eljuttassuk a fő üzenetet annak, aki éppen csak feliratkozott hozzánk. Ennek ellenére meglepő, hogy sokan még mindig nem élnek ezzel. Vagy persze ott van a másik véglet is, amikor egy automatikus emailt kapunk mondjuk hajnali 2-kor, amit „személyesen a CEO” írt, hogy köszöntsön minket. Ezekről egyből lejön, hogy automatizáltak, de még mindig jobb, mint a semmi.

Ha jó üdvözlő emailt akarsz írni, akkor érdemes az alábbi dolgokra odafigyelni:

  • köszöntsd azt, aki feliratkozott
  • mutatkozz be
  • 1-2 mondatban írd le miről szól a blog
  • jelezd milyen gyakran fogsz emailt küldeni
  • legyen valamilyen call to action (CTA) az emailben

Itt a CTA résznél lehet kreatívnak is lenni, de akár céltudatosnak is. Lehetséges CTA-k:

  • olvass el egy bizonyos blogposztot (pl a legtöbbet olvasott / legjobb cikkedet linkeld be)
  • gyűjtsd össze a legjobb cikkeket különböző témákban
  • ajánld fel a segítséged, ha válaszol az emailre

Ez utóbbi kifejezetten hasznos, ugyanis ha valaki válaszol az emailünkre, akkor:

  • információhoz juthatunk, hogy miben tudunk neki segíteni
  • bekerül az email címünk a contact listájába + a white list-re,

így a később küldött emailek nagy valószínűséggel nem a Spam / Promotions tab alatt fognak landolni. Ez óriási előnyt jelent majd a későbbiekben.

De még ennél is mélyebbre lehet ásni a welcome emailekkel. És bár több munkával ugyan, de hatákonyabbá lehet tenni ezeket.

A személyre szabott welcome email

Még 2012-ben olvastam egy cikket, ahol egy startup alapítója elhatározta, hogy az első 100 feliratkozójának személyes üdvözlő üzenetet ír. A neten utánajárt mindenkinek és egyesével megírta az emaileket, amikbe mind belecsempészett valami egyedit.

Azt gondoltam magamban, hogy:

A személyre szabott welcome email vagy az egyik legjobb email marketing trükk vagy egyenlő a teljes időpocséklással.

Nem volt kérdés: ki kellett nekem is próbálni.

Elhatároztam, hogy a The Pitch első 100 feliratkozójának én is írok egyesével. Aztán rájöttem, hogy ez annyira jó, hogy nem is hagytam abba azóta se.

Több, mint 4000 ember iratkozott már fel a blogra és mindenkinek küldtem egy személyes üdvözlő üzenetet.

Kitaláltam egy olyan email sablont, ami:

  • személyes hangvételű,
  • van benne kérdés, amire választ várok (email address whitelisting miatt) és
  • viszonylag könnyen testre lehet szabni.

Ezt az email copyt írtam annak idején:

Pitch welcome email

És alapként még mindig ezt használom. Erre épül rá a személyre szabás és a félautomatizálás. Persze le lehetne cserélni a szöveg alapú emailt egy jobban designolt megoldásra. Nemrég találtam egy jó cikket, hogy minimalista dizájn mellett hogy lehet jó emaileket készíteni. Itt van egy klasszikus példa erre:

casper email marketing példa

Ennek a hátránya, hogy már a welcome email is spam-be mehet. A pusztán text alapú emaileknél jellemzően jobb a „successful delivery rate” és több email landol a felhasználók inboxában (és nem spamben vagy promotions-ben).

A félautomata email

4000+ emailt személyre szabottan megírni sok időbe telik, ezért több eszközt is használok, amivel megkönnyítem a saját munkámat. Ez a két tool a LinkedIn Sales Navigator (korábban: Rapportive) és a Gorgias. Mindkettő egy-egy ingyes Chrome bővítmény (extension).

A használatuk egyszerű.

A Sales Navigator abban segít, hogy plusz információt tudjak meg az adott feliratkozóról, a Gorgias pedig az emailek megírását gyorsítja fel.

A teljes folyamat így néz ki:

1. Valaki feliratkozik a blogra, erről kapok egy email értesítőt.

Ebben benne van az email címe, valahogy így:

Nagy Gábor

Itt egyébként nem csak azt látom, hogy mi az email címe, hanem hogy milyen tartalmakat nézett meg korábban vagy hogy milyen forrásból jött az oldalra. Ezt a Leadin nevű plugin gyűjti.

2. Az email címe alapján a Sales Navigator kiadja a hozzá tartozó social információkat:

nagy-gabor-leadin

A Gmailbe jobb oldalra beépülő modul segítségével látom például a nevét, hogy hol dolgozik, hogy van-e közös ismerősünk LinkedInen. Ez az info máris aranyat ér, mert ha itt megvannak ezek az infok, akkor ezeket máris fel tudom használni a személyre szabott emailnél.

3. Jöhet a személyre szabott email alapja

Itt használom a Gorgias nevű bővítményt, ami egyfajta text expanderként működik. Előre tudok a segítségével templateket és szövegeket elmeteni, amiket utána egy általam megadott shortcode segítségével elő tudok hívni. Leírni bonyolultabb, mint megérteni. 🙂

Nálam például a „welc” shortcode-ra van beállítva ez a szöveg.

welcome-gorgias

Annyit kell tennem, hogy beírom, hogy „welc”, nyomok egy „Tab”-ot és máris legenerálta a teljes emailt nekem.

welcome-email

Elképesztően hasznos lehet, hogyha customer servicet kell valakinek csinálni, vagy akkor, ha nagyon sokszor ugyanazt a szöveget kell ismétlődően leírni.

Csinálsz egy templatet, beállítasz egy shortcode-ot hozzá és Chromeon belül bárhol tudod használni. Még akár Facebookon is ha kommentekre kell válaszolnod.

4. Jön a személyre szabás

Ha az email cím alapján látom, hogy valakinek tudom a nevét (email alapján vagy a Sales Navigator segítségével), akkor máris a „welc2” shortcode-ot használom, amiben van plusz egy sor. Itt az illető nevére / becenevére kérdezek rá. A Pitch feliratkozók 80%+ban ilyet kapnak. Na, egy ilyen emailnél szinte biztos, hogy nem automatizált, vagy olyan intelligencia van mögötte, amivel már évekkel jársz a versenytársak előtt.

Maradjunk az előző példánál. Nagy Gábor feliratkozott, küldjünk neki egy személyre szabott, félautomata emailt. Mennyi időbe fog telni? Kb 5-6 másodpercbe.

welcome-email-nagy-gabor

Ennyi az egész:

  1. email cím bemásolása
  2. „welc2”, Tab
  3. Gábor vagy Gabi?
  4. Küldés.

5 másodperc.

Személyes köszöntő email, félautomatizálva. Ha mind a 4000+ feliratkozóra 10 másodpercet szántam, akkor az 40 ezer+ másodperc munka, az 660+ perc, valamivel több mint 11 óra munka. 3 év alatt. Azt hiszem ez belefér. És hogy miért? Mert ilyen válaszokat szoktam kapni (részletek az a teljes emailekből):

Andris:

Szia Gábor,

Huh nem számítottam rá, hogy feliratkozás után személyes levelet is kapok 🙂 Az Andrist preferálom inkább. […]

Laci:

Szia Gabi,

Köszi a személyes megszólítást! […]

Balázs:

Üdv 🙂

Nem gondoltam volna, hogy a hírlevélre való feliratkozásnál egy személyes üzenetet kapok vissza, ez nagyon pozitív 🙂 […]

Tamás:

Szia Gábor,

Köszi a személyes üdvözlést, elég ritkán találkozom ilyennel (=soha) 🙂
Szigorúan Tamás. […]

Balázs:

Szia Gábor!

Ez személyes üzenet volt gondolom (és nem automata?:) […]

Norbi:

Helló,

köszönöm a személyes választ, elég ritka a mai automatizált világban 🙂 […]

Gréti:

Szia Gábor,

Wow micsoda személyes üdvözlés, Ti aztán tényleg foglalkoztok a feliratkozóitokkal. 🙂 […]

Gábor:

Köszönöm a személyes levelet. 🙂
Gábor vagyok, Gabennek hívnak sokan. 🙂 […]

Tomi:

Ja, és ilyen személyes választ még egy felirakozásomra sem kaptam 🙂 […]

Zsuzsi:

És tetszik ez a személyes visszajelzés is! Mindenkinél így csinálod, vagy kivételezett voltam ma? […]

Bálint:

Szia Gábor!

Igazi meglepetés hogy személyes válaszlevelet kapok a feliratkozásra, névre szólóan (amit nem emlékszem hogy megadtam). […]

Tamás:

Öööö… ejha, így személyesen minden feliratkozónak, vagy ez ilyen ügyesen megfogalmazott automata email?
Zseniális, nagyon tetszik! 🙂 […]

És a listát lehetne még folytatni, de szerintem érhető a lényeg. Egy ilyen személyes emaillel gyönyörűen ki lehet emelni magad a többi versenytárshoz képest. Persze csak akkor, hogyha a mondanivaló és a stílus illeszkedik hozzád és az olvasóközönséghez is. Nálam ez nagyon bejött.

Az pedig külön fontos, hogy ezekre az emailekre csak emberi időben szoktam válaszolni, és néha várok is 1-2 órát a feliratkozás után. Tehát ha pont gép előtt vagyok, amikor valaki feliratkozik, akkor inkább vagy 1-2 órával később írom meg az emailt, vagy megírom instant, de későbbi küldésre időzítem be mondjuk a followup.cc vagy a GMass segítségével.

Ismételt /dupla kiküldés

Az ismételt kiküldés az egyik legegyszerűbb, mégis talán a leghatékonyabb email marketinges trükk. Cserébe viszont kevesebb, mint 5 embert ismerek, aki aktívan csinálja. Pedig időráfordítás-eredmény kombinációban nincs ennél hatékonyabb email marketinges megoldás.

Tegyük fel, hogy kiküldtél egy email marketing kampányt. Az első pár órában / napban az emberek 10-30%-a megnyitja, 1-5% kattint is valamire. És ez nem is fog jelentősen változni, ahogy telnek a napok. Max pár ember nyitja majd meg még.

De mi van azzal a maradék 70-90%-al, aki meg se nyitott az emailt? Na, pont őket kell megcélozni az ismételt / dupla kiküldéssel. Ezt hívom a „no-open resend” trükknek.

Sokan ugyanis nem azért nem nyitják meg az emailed, mert nem érdekli őket, hanem mert:

  • rossz időben küldöd
  • épp elfoglaltak, utaznak
  • hétvégén, nyaralás alatt küldted és nincsenek gép előtt
  • úgy vannak vele, hogy majd később elolvassák
  • nem érdekes eléggé az email tárgya
  • Promotions tab-ben landolt, azzal meg csak hetene egyszer foglalkoznak

Az ok bármi lehet. De eltelik 3-4 nap, az inboxuk betelt új emailekkel. A te üzeneted pedig örökre a feledés homályába merült.

De mi történik akkor, ha pár nap múlva újraküldöd ugyanazt az emailt, de:

  • csak azoknak, akik nem nyitották meg az első emailt
  • és egy új tárgyat adsz neki?

Ez nagyjából 1 perc munkát vesz igénybe. És 20-30%-kal javítható az első email kampány megnyitási és kattintási aránya.

Mutatok is rá egy konkrét példát.

Nemrég írtam egy webshop esettanulmányt a blogra az IKEA példáján keresztül. Amikor kiküldtem az első emailt június 11-én, akkor 3419 emberből 1242 nyitotta meg. Ez 36,3%-os megnyitási arány (open rate). És 348 kattintott is, ez pedig 10,2% kattintási arány (click rate). Ezek kifejezetten jó számok egy ekkora email listánál. De még ezeken is lehet javítani. Van ugyanis 3419 – 1242 ember, aki ezt az emailt nem nyitotta meg. Ez 2177 ember.

IKEA audit első email statisztika

Gyakorlatilag ennek a 2177 embernek és akik azóta feliratkoztak újra lehetne küldeni az emailt pár nappal később egy új email tárggyal. Ezt 3 nappal később meg is tettem június 14-én. Itt annyi plusz feltételt raktam be, hogy

  • csak azoknak küldtem újra, akik nem nyitották meg az IKEA auditos emailt,
  • és az újonnan feliratkozó tagoknak.

Így összesen 2236 embernek ment ki ugyanaz az email, de más tárggyal. 419 ember megnyitotta és 108-an kattintottak is.

IKEA audit második email statisztika

Ha csak egy emailt küldök, akkor ezek lettek volna a számaim:

  • Open rate: 36,3% (1242 / 3419)
  • Click rate: 10,2% (348 / 3419)

Az újraküldéssel ezek így alakultak (beleszámolva az új feliratkozókat is):

  • Open rate: 47,7% (1661/3480)
  • Click rate: 13,1% (456/3480)

Mindezt nagyjából 1 perc mukával. Az open ratenél a 11.4 százalékpontos növekedés 34%-os hatékonyságjavulást eredményezett, míg a click ratenél a 2.9 százalékpontos növekedés 31%-os teljesítményjavulást jelent. Nem rossz ROI.

Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy:

Mikor éri meg újraküldeni ezeket az emaileket? Hány napot érdemes várni?

Hát, attól függ. De főként attól, hogy mikortól esik be gyakorlatilag nullára a megnyitási arány. Ezt a lenti grafikon jól mutatja. Ha megnézzük a korábbi kiküldési statisztikát az első IKEA esettanulmányos hírlevélről, akkor jól látható, hogy a június 11-én 9-kor kiküldött emailt az emberek döntő többsége következő nap végére meg is nyitotta. Június 13-án még volt pár megnyitás, 14-én már alig. 15-én pedig már szinte egy sem.

IKEA audit első email statisztika

Szóval ahol már nullához konvergál a unique open rate, ott újra lehetne küldeni az emailt. De azért érdemes várni pár napot.

Én T+3-4 munkanapra szoktam ezeket újraküldeni. Tehát ha az első email szerda-csütörtökön megy ki, akkor az ismétlés következő hétfőn-kedden.

A két email eredményének kivonatát pedig itt látjátok:

ikea audit email statisztika

Sokan mondják, hogy a hétvégi, vagy szünidőben kiküldött emaileket nem annyira hatékonyak, amiben azért van igazság. De tapasztalatból mondom, hogy még egy december 27-én is el lehet érni 44%-os open ratet. 🙂

Mennyi pénzt ér az email marketing?

Nem kezdem azzal, hogy „hú ezt nehéz megmondani” meg hogy „attól függ”, bár egyébként így van. 🙂 Inkább megmondom, hogy nekem mennyit ér az email marketing listám egy számítási módszertan szerint. De előtte jöjjön egy magyarázó gondolat a „módszertani háttérhez”.

7-10 évvel ezelőtt a Facebook aranybánya volt a céges marketingesek számára. Létrehoztál egy márkaoldalt, emberek like-olták és ha posztoltál valamit, akkor azt szinte mindenki látta. Kevés költséghatékonyabb módja volt annak, hogy releváns emberekhez eljuss, mint egy Facebook Page. Ahogy viszont egyre több ember és cég lett oldalon, egyre nőtt a zaj. Ezért a Facebook bevezetett egy algoritmust, amivel lecsökkentette egy-egy poszt elérését (reach). Már nem 100% látta a posztodat, hanem kevesebb. Mondjuk 10-20%. Ha sokan likeolták, kommenteltek, akkor el tudtál jutni a követőid akár 80-90%-áig is. 100% már csak nagyon ritkán. Aztán ez a 10-20% még kevesebb lett. Ma már 5% alatt járunk, de ez sokkal inkább a nullával egyenlő. Szóval ha a The Pitch-nek lenne 4000 likeolója, akkor ha kirakok valamit, akkor azt első körben csak 4000 * 5%  = 200 ember fogja látni. Ha ők nem likeolják, osztják meg csak kommentelnek a posztra, akkor nem fogja mondjuk 220-250 embernél több látni organikusan. És itt jön a trükk. Ha fizetsz (boost-olod a posztodat), akkor eljuthatsz több emberhez. És a 200 emberből tudsz 500-at vagy 600-at csinálni.

A Facebook egy Free-to-Play platformból átváltott egy Pay-to-Play platformmá. Ha azt akarod, hogy lássák a céges oldalad dolgait: fizetned kell.

A potenciális költési összeg alapján viszont könnyen ki lehet számolni, hogyha ugyanazt az eredményt akarom elérni Facebookon, mint azt az email marketingemmel teszem, akkor végülis mennyit ér az email marketing listám.

Egyszerű a matek. Facebookon most olyan 3-5 forintból tudod elérni egy korábbi like-olódat, követődet. Vegyünk 4 forintot átlagnak. Ha az 4000 email feliratkozó helyett 4000 like-olóm lenne, akkor 4000*4 forintból, vagyis 16.000 forintból tudnék eljutni mindenkihez. Nem tűnik soknak. De ha megnézzük, hogy a blogon

  • 36 poszt jelent meg 2016-ban,
  • 24 poszt jelent meg 2017-ben,
  • és eddig 32 poszt jelent meg 2018-ban,

tehát összesen 92 poszt, és a feliratkozóknál egy lineáris felfutást veszünk figyelembe, akkor a sorozat közepével (számtani átlaggal) számolva (2000 ember) egész jó közelítést kapunk.

Így ha Facebook-on akartam volna elérni ugyanazt, amit emaillel tettem meg, akkor:

  • 4 forint * 92 email * 2000 ember = 736.000 HUF-ot kellett volna költenem.

Vagyis ez alapján egy email feliratkozó nálam most 736.000 HUF / 4000 ember, azaz 184 forintot ér. Ez nyilván csak a „reach” jellegű értéket jelenti, és nem tartalmazza a potenciális konverziós és márkaépítési erőt egy-egy email cím mögött.

A számolást tovább is lehetne bonyolítani persze. Ha például belevesszük a rendszerbe az open rate-t is, a Facebook hirdetések átkattintási arányait, akkor párban még mélyebbre lehet menni az értékmérésben.

Emellett persze azt is érdemes figyelembe venni, hogy az email lista nem csak arra jó, hogy „elérd a tartalommal” az olvasókat, hanem bizalmat tudsz építeni, egyéb programokkal, képzésekkel kapcsolatban üzeneteket tudsz küldeni. Ennek a konverziós ereje pedig azt eredményezi, hogy a fenti 184 forint valójában jóval magasabb lesz. A számolással főként azt akartam megmutatni, hogy egy nehezen megfogható kérdésre is adható egzakt válasz. Korábban arról írtam egy cikket, hogy évente nagyjából 20 millió forintot spórolok a SEO-val a Google Ads-hez képest. Az is hasonló elméleti síkon vette át, hogy miként lehet alternatív csatornák árazását felhasználni a marketinges munkád költségére. A lehetőség tehát sok területen adott, hogy számoljunk és számokkal támasszuk alá egy-egy marketingaktivitás erejét és hatását. Így van ez az email marketinggel is.

Az email marketing sok iparágban tehát továbbra sem halott. Egyszerűen csak okosabban kell csinálni.

Remélem ez a pár tipp segít majd neked is. Ha van olyan trükköd, ami nálad nagyon jól működik, akkor írd meg kommentben! Sharing is caring.


Hozzászólások

Moderáld magad – vagy mi fogunk. :)
Na jó, nem fogunk, szóval csak ésszel!