Összeszedtük azokat a szakaszokat, amiket egy startup átél a növekedése során. Így látható lesz, hogy melyik fázisban mi számít növekedésnek, és mikor kell, hogy képbe kerüljön a growth hacking.

A legtöbb hazai és nemzetközi sikertörténet mögött az iparági átlaghoz képest lényegesen nagyobb, sokszor exponenciális növekedés található. Ezt pedig nehéz hagyományos marketing módszerekkel elérni. A meredek növekedési görbe eléréséhez folyamatosan kísérletezni kell: ez a growth hacking.

Definíció szerint a growth hacking olyan marketing megoldás, ahol technológiai, analitikai és kreatív megoldások felhasználásával exponenciális növekedést érhetünk el. Egyszerűen hangzik, ugyanakkor mégis bonyolult dologról van szó.

Nem mindegy ugyanis, hogy mikor, és milyen formában alkalmazzák. Ez ugyanis nem arról szól, hogy milyen színű gombokkal kísérletezzünk a weboldalon, hanem egy összetett folyamat, ami az egész cég életére kihatással lehet, ha jól csinálják.

Összeállítottunk egy ingyenes 5 részes growth hacking gyorstalpalót, ami bevezetést ad a témába és segít megérteni a fő fogalmakat, technikákat. Érdemes megnézni, ha szeretnél többet tudni a growth hackingről.

Közben a célok, a metrikák, a marketing csatornák, a csapat, szóval gyakorlatilag minden változásokon megy át. Ha meg tudod állapítani, hogy éppen melyik növekedési fázisban tartasz, sokkal könnyebb lesz eldöntened, hogy mivel érdemes töltened a munkára szánt idődet.

Ha a megfelelő időben a megfelelő taktikára koncentrálsz, az segít áthaladni a következő fázisba. Összeszedtük azokat a tapasztalatokat is, ami alapján el tudod dönteni hogy éppen melyik szakaszban van a céged, és mire érdemes figyelni.

Problem/Solution Fit

Mikor jársz itt? Ha már van egy jó ötleted, esetleg el is kezdtél dolgozni rajta, vagy már régóta dédelgetett álom, amit meg szeretnél valósítani.

Ha van egy jó (vagy annak tűnő) ötleted, de nem vagy benne biztos hogy ki fog érte pénzt adni vagy hogyan juttatod el az emberekhez, akkor a problem/solution fit előtt állsz. Ebben a szakaszban az a cél, hogy be tudd bizonyítani, van létjogosultsága az ötletednek, és érdemes több időt/energiát szánni rá.

Mielőtt továbbmennél, két kérdést érdemes feltenni magadnak:

• Mi az a probléma, amire megoldást akarsz adni?
• Van rá olyan megoldásod, ami hatékonyan meg tudja oldani ezt a problémát?

Ha az első kérdésre egyértelmű a válaszod, a másodikra pedig egy határozott “igen”, akkor meg is van a feltételezés, amit le tudsz tesztelni, hogy átjuss a problem/solution fit fázison.

Ez az a pont, amikor “ki kell menni az utcára”. Ha van rá lehetőséged, akkor ezt vedd nyugodtan szó szerint: beszélgess az emberekkel, és próbáld kideríteni, hogy tényleg egy valós problémára adnál-e egy jó megoldást.

Vedd fel a kapcsolatot a célközönséggel, és beszélgess velük: ők hogyan látják az általad felvázolt problémát? Hogyan próbálják jelenleg megoldani? Mik azok a pontok, amik a leginkább fájdalmasak nekik a probléma miatt?

Amikor a Startup Pirates programban vettem részt, a csapatunkkal kivittük az ötletet az utcára. Az volt az általunk meghatározott probléma, hogy nem lehet könnyen úgy repülőjegyet vásárolni, hogy nem célállomásra szűrsz, hanem arra vagy kíváncsi, hogy egy általad megadott összegből hová lehet eljutni.

Interjúkat készítettünk a repülőtéren, és a belvárosban is. 30+ utazóval folytatott interjú után az a kép rajzolódott ki, hogy ők inkább konkrét célállomás alapján keresnek utazási lehetőségeket: a jellemző problémájuk pedig inkább az volt, hogy programot találjanak maguknak egy adott városban, miután odautaztak.

Mivel kiderült, hogy a célcsoportnak más a legfőbb problémája az ötletünkkel kapcsolatban, így ezt az ötletet még azelőtt el tudtuk vetni, hogy túl sok pénzt és munkaórát öltünk volna bele.

2 további tipp az ötlet teszteléséhez:

• Állíts össze egy egyszerű landing oldalt, például WordPress-el és egy ingyenes tárhelyszolgáltatóval. Majd adj fel PPC hirdetést, vagy hirdesd meg Facebookon maximum 50 dolláros kerettel, és figyeld a reakciókat. Ha a beérkező látogatók több, mint 20%-a feliratkozik és az interjúk is jól sikerültek, jó nyomon jársz.
• Indíts egy egyszerű crowdfunding kampányt egyszerű célokkal, amit biztosan be tudsz vállalni. Ha lelkesek az ötletedre beérkező reakciók és pénz is érkezik be, a befolyt összegből tudni fogod, hogy jó-e az ötleted, és elkészíthetsz belőle egy igazi, nagyobb szabású kampányt is az ötleted finanszírozása érdekében.

Mire fókuszálj?
Derítsd ki, hogy van-e létjogosultsága az ötletnek, amit kitaláltál. Szerezz minél több és minél jobb visszajelzést.

Kikből álljon a csapatod?
Te magad.

Mire költs?
Lehetőleg semmire. Ha személyesen nehezen éred el a feltételezett célcsoportot, akkor csak arra, hogy visszajelzést tudj tőlük szerezni.

Mit NE csinálj?
Ha még csak ötleted van, ne befektető keresésével töltsd az időd. Pusztán az ötletedre nem fognak pénzt adni.

Építs MVP-t

MVP: minimum viable product, azaz a leggyorsabban elkészíthető első működő prototípus.

Ha már tudod, hogy jó nyomon jársz az ötleteddel, a következő fázis egy prototípus elkészítése. Ez azért szükséges, hogy be tudd vele bizonyítani, hogy széles körben is van igény arra, amit kitaláltál. Valamint az MVP építése során szerzett tapasztalatokból tovább tökéletesítheted a terméket, és jóval a véglegesnek szánt verzió előtt értékes visszajelzéseket gyűjthetsz.

Fontos, hogy az MVP nevében szereplő product a leginkább félrevezető szó, ugyanis ez nem csak konkrét terméket jelenthet. Lehet ez egy szolgáltatás, vagy akár csak egy wireframe is.

Az MVP-be fektetetett idő és erőforrás minden startup esetében más és más. Egy magyar startup, a Sybrillo esetében például fél évre és kb. 500 ezer forintra volt szükség a legelső prototípus megépítéséhez, mivel egy alapos tervezést igénylő fizikai termékről volt szó.

A Udemy, ami ma már egy online kurzusokkal foglalkozó óriáscég, az első képzéseit úgy szerezte meg, hogy szabad licenszes, amerikai egyetemeken felvett előadásokat “csomagoltak be” online képzésekbe. Ezzel megvolt a kezdeti tartalom, ami elég volt arra, hogy oktatókat és tanulókat vonzzanak a platformra.

Közben nem csak az MVP építésére kell koncentrálni, hanem arra is, hogy korai felhasználókat szerezz. Sokkal jobban jársz, ha már az elején egy kis csoport kialakítására fókuszálsz akik rajonganak az ötletedért, mintha rögtön egy óriási közönséget céloznál meg, akik nagyjából pozitív véleménnyel vannak róla, de különösebben nem érdekli őket.

A felhasználók összevadászása arra is lehetőséget ad, hogy tesztelni kezdj néhány csatornát, amiből később még többen folyhatnak be. Ezt persze nem szabad túlzásba vinni, de később jól jöhet, ha logolod az eredményeket.

Néhány ötlet az első felhasználók megszerzésére:

• Ismerősök közvetlen megkeresése
• Hírlevelekbe bekerülni az iparágon belül
• Kis költségvetésű, szorosan célzott PPC hirdetések
• Vendégcikkek írása olyan oldalakra, amit szívesen olvasnak a célcsoportodból

Ebben a fázisban az is előfordulhat, hogy egy felhasználó megszerzésének költsége (CPA) nagyobb lesz, mint amennyi bevételt összesen hoz neked (LTV). Sőt, ilyenkor jó eséllyel még ki sem kristályosodott, hogy átlagosan mennyit keresel egy új felhasználóval. Ekkor ez még nem probléma, de persze vigyázni kell, hogy ne költs el annyi pénzt felhasználók szerzésére, amennyi veszélyeztetné a céged létét.

Mire fókuszálj?
Legyen egy kipróbálható változat a termékedből, amivel alátámasztod a problem/solution fit fázisban szerzett visszajelzéseket, és új információkhoz jutsz a korai felhasználóktól. Nem kell tökéletesnek lennie, itt még nem az a cél.

Kikből álljon a csapatod?
Ha meg tudod építeni az MVP-t, akkor te magad. Ha nem, akkor ismerősök akik segítenek, esetleg egy-két szabadúszó fejlesztő. A több most még nem feltétlenül jobb.

Mire költs?
A terméked első kipróbálható változatának megépítésére, amin spórolsz ahol tudsz.

Mit NE csinálj?
A minimum szót ne felejtsd ki az MVP-ből. Gyakran elkövetett hiba, hogy az alapítók beleszeretnek a termékbe, és nem érzik magukat késznek arra, hogy odaadják a felhasználóknak. Ilyenkor szokott megtelni a termék olyan extra funkciókkal, amiket akár hónapokig tart hozzáadni. Majd végül jó eséllyel kiderült, hogy a felhasználók nem használják ezeket, és csak elment vele az idő.
Befektetőt is korai még keresni, de az iparági kapcsolatokat már szépen el lehet kezdeni kiépíteni.

Product/Market Fit

Product-market fit: egy megfelelő számú potenciális vevővel rendelkező szegmensben ki tudsz szolgálni annyi fizetőképes igényt, hogy fenntartható és tovább növelhető vállalkozást tudj rá építeni.

Ez akkor történik meg, amikor három dolog összeáll: értik és szeretik a terméket a felhasználók, akiket tudod, hogyan tudsz elérni és ezáltal növekedni.

Ha mérni szeretnéd, hogy hol jársz a product/market fit felé vezető úton, a felhasználók elégedettsége irányában kell vizsgálódni. A mérésre két lehetőség van: mennyiségi, vagy minőségi mérés.

A minőségi mérésre jó példa a Sean Ellis nevéhez fűződő teszt. Ebben egy kérdést tesz fel a felhasználóknak: “Hogyan éreznéd magad, ha nem használhatnád tovább ezt a terméket?”

Négyféle válaszlehetőséget érdemes megadni:

1. Nagyon csalódott lennék
2. Csalódott lennék
3. Valamennyire csalódott lennék
4. Egyáltalán nem lennék csalódott

Ha a felhasználók több, mint 40%-a nagyon csalódott lenne, ha nem használhatná tovább a terméked, akkor szinte biztos, hogy teljesült a product/market fit.

Mennyiségi módszer pedig a felhasználók megtartásának mérése. Itt azt az értéket kell figyelni, hogy a felhasználók hány százaléka tér vissza az első látogatás után adott időn belül. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatsz.

Az biztos, hogy érezni fogod, ha még nem érted el ezt a pontot:

Hiába regisztrál be sok új felhasználó, a többség nem fog fizetni, vagy nem használja rendszeresen a terméked. Az értékesítési ciklus túl hosszúra nyúlik. Érdeklődők vannak, de úgy látszik, a többségnek nem komoly a szándéka. Az értékelések pedig a “meh” és a “nem rossz” közé esnek.

Ha pedig elérted ezt a pontot, a következőkkel találkozhatsz:

Özönlenek az új vásárlók, szinte olyan gyorsan, ahogy képes vagy gyártani (vagy új szervereket bérelni). A pénz miatt egyre kevésbé kell aggódni. Az ügyfélszolgálat hirtelen túl sok időt visz el a csapatnál, és dedikált embert kell felvenni a feladatra. Mindenféle PR eszköz nélkül is cikkezik rólad a sajtó, a céged pedig majdnem gyorsabban nő, mint ahogy lépést tudsz tartani vele.

Ehhez az is szükséges, hogy az alapító (founder) értse a piacot, ahol eredményt szeretne elérni. Ismernie kell a sajátosságokat, trendeket, és az sem árt, ha dolgozott már a területen. Az is sokat segít, ha lelkesen érdeklődik az adott szegmens iránt, nem csak az üzleti lehetőséget látja benne. Ha befektetőkeresésre kerül a sor, ezek a témák szinte biztosan szóba fognak kerülni a tárgyalások során. Sok esetben a befektető elsősorban nem a termékre ad pénzt, hanem megbízik az alapítóban, hogy előbb vagy utóbb értéket fog teremteni: azaz az emberbe fektetnek.

A product-market fit megtalálása 3 lépcsőre osztható: a language/market fit kísérletezése, a marketing funnel kiépítése és optimalizálása, valamint a channel/product fit megtalálása. Ezeket mutatom most be részletesebben.

Language/Market Fit

Hiába jó az ötlet és a termék, nem mindegy, ezt hogyan kommunikálod az érdeklődők felé. Nem csak az fontos, hogy az üzeneted kristálytisztán érthető legyen, hanem az is, hogy ez annyira vonzó legyen a célcsoportnak, hogy a lehető legtöbb érdeklődőt vásárlóvá konvertálhasd.

Itt jön képbe az A/B tesztelés, amire egy jó (egyébként ingyenes) eszköz az Optimizely. Ezzel apró változtatásokat végezhetsz a weboldaladon, majd mérheted a látogatók viselkedésének változását. Például: vajon többen vásárolnak, ha más szögből készült termékfotót töltesz fel? Vagy többen vesznek meg egy férfipólót, ha szakállas modellen látják?

Ötletek a tesztelésre:

• Value proposition
• Szlogen
• Termékleírás
• Funkciók és előnyök
• Call to action

Funnel optimalizálás

A funnel, azaz az értékesítési tölcsér esetében az a cél, hogy a beérkező látogatókból minél több legyen végül (akár visszatérő) vásárló.

Ilyenkor lehet új landing oldalakat készíteni, átalakítani vagy kitörölni régieket, újfajta kommunikációt kipróbálni (például közönségre célzott Facebook posztokat automatizált emailek helyett).

A perszónák alkalmazása mellett érdemes beleásni az adatokba, és megnézni, hogy miben különböznek a rendszeres felhasználók, és az alkalmi látogatók. Az a lényeg, hogy a látogató minél előbb eljusson az “aha” pillanatig: ez az a pont, ahol igazán átérzi a terméked előnyét.

Az Uber esetében ez például az, amikor megérkezik az első autó: addig a pontig csak egy térképes alkalmazás volt a telefonon, de abban a pillanatban már élővé válik.

Ezen a ponton már érdemes szegmentálni, és a vevők adatai alapján perszónák formájában felvázolni a tipikus vásárlókat. Velem például a Web Summit alkalmával készített interjút a SimilarWeb egy marketingese, aki mesélt a náluk alkalmazott perszónákról: ott több, egyértelműen körülhatárolható személyiségtípust találtak a platform felhasználói között. Náluk kiderült például az, hogy online marketingesek mellett PR-osok is használják az oldalt, akik másfajta adatokat kerestek rajta.

Channel/Product Fit

A channel-product fit, azaz a terméked esetében leginkább hatékony marketing és értékesítési csatornák megtalálása a product-market fit utolsó, és egyik legfontosabb fázisa.

Ez dönti el ugyanis, hogy mikor léphetsz át a növekedési szakaszba, amikor már nyugodtan lehet pénzt és időt önteni a skálázásba, mert biztosan tudod, hogy meg fog térülni.

Gyakori hiba, hogy a cég egyszerre több csatornán is aktív, de nem szán időt arra, hogy megvizsgálja, mi hozza a legtöbb vevőt és pénzt.

Rangsorold az általad használt csatornákat ezek alapján:

• Melyik áll legközelebb a korábban meghatározott perszónákhoz?
• Melyik áll legközelebb az üzleti modelledhez?
• Mik a csapatod erősségei? PPC hirdetések, SEO, PR, vagy más?

Viszonyításképp: a legtöbb nagy cég növekedésének forrása egyetlen csatorna. A HubSpotnál ez például a tartalommarketing, az Instagram esetében a viralitás (azaz a képek megosztása egymással), vagy a nemrég felvásárolt LinkedInnél az email.

A megfelelő marketingcsatorna megtalálására nincs általános szabály, minden iparágban más és más működik. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy mik a feltörekvő új csatornák, és használhatóak-e arra, hogy elérd vele a célcsoportod. Ha jó időben szállsz be egy népszerű új csatornába, könnyebben szerezhetsz új felhasználókat, mintha már a leszállóágban próbálkoznál vele.

Tanácsok a product/market fit fázisához:

Mire fókuszálj?
Azt kell elérni, hogy ne csak megszerezni tudj új felhasználókat/látogatókat, de meg is tudd tartani őket. A retention arányát kell javítani és mérni, hogy mennyire ragaszkodnak a termékedhez.

Kikből álljon a csapatod?
Most már érdemes embereket felvenni és csapatot építeni. Olyanokat keress, akik több szerepkörben is helyt tudnak állni: pl. full-stack marketingesek, akik képesek rá hogy több marketing csatornával is kísérletezzenek az ideális megtalálása érdekében, és full-stack fejlesztők, akik átlátják az egész termékedet (és később akár feljesztői csapatot is tudnak koordinálni).

Mire költs?
Óvatosan bánj a pénzzel, de az új emberek felvételére lehet költeni. A termék feljesztéséhez szükséges szoftverek, és az ideális marketingcsatorna megtalálásának költségei is reális kiadások.

Növekedés (Growth Stage)

Ez az a pont, amikor már biztosan tudod, hogy milyen csatornák hozzák be a legtöbb vevőt, pontosan kik azok akik megveszik a terméked, és betéve ismered a piacot is. A frissen beregisztrált felhasználók pedig úgy függenek a platformodon, hogy ha akarnád se tudnád levakarni őket.

A cél nem más, mint “jobbra és fel”.

Ilyenkor egy dologra van szükség a gyors növekedéshez: erőforrásokra. Ez jelenthet több pénzt, vagy a csapat bővítését.

Ha például sok felhasználód érkezik a keresőoptimalizálás miatt, megéri jó SEO szakembereket felvenni, akik segítenek felskálázni a már kitapasztalt és bevált módszereket.

Ez 3 módon lehetséges: in-house specialisták felvételével, egy külső csapat segítségével, vagy a meglévő vagy frissen felvettek továbbképzésével.

Ha pedig azt látod, hogy a PPC hirdetésekre költött pénz bőségesen megtérül, akkor a bevétel egy jóval nagyobb részét, vagy egy időközben megszerzett befektetés marketingre szánt részét érdemes visszaforgatni a PPC kampányokba, sokszorozva ezzel a korábbi eredményeket.

De mi számít jó eredménynek?

A fenti ábrán látszik, hogy az új felhasználók csoportja több kisebb szegmensre bontható. Amikor egy cég növekedésről beszél, gyakran csak a topline growth számára gondol. Ez pedig alapvető hiba.

Úgy könnyű „növekedni”, hogy ezek a felhasználók semmilyen üzleti értéket nem teremtenek számunkra. Hiába regisztrál be például heti 1000 új felhasználó, ha abból 990 soha többé nem nyitja meg az alkalmazásunkat. Ők nem lesznek aktív felhasználók, és pénzt sem fogunk látni belőlük.

Lehet azt mondani, hogy heti 1000 új felhasználót szerzünk, de ez ún. vanity metric, azaz hiúsági mutató lenne. Mert elsőre jól hangzik, de valójában nem ad értéket.

A növekedés fő célja ezért az, hogy üzleti értéket teremtsünk. Ezt pedig a monetizált, azaz fizető felhasználók számának növelésével lehet elérni. A feladat itt pedig az, hogy az erre alkalmas marketingcsatornákat kell megtalálni.

Ezen a ponton már tisztában vagy vele, hogy mik a főbb módszerek, amik működnek. Ezért itt az apróságok finomhangolására érdemes koncentrálni, és specialisták segítségével kihozni a maximumot az alkalmazott marketing és growth módszerek tökéletesítésével.

Érdemes belső dokumentációt építeni a kitapasztalt stratégiákból: így a csapatnak mindig lesznek saját kész “haditervei”, amiből fel lehet építeni a teljes marketingtervet.

Itt lesz igazán hangsúlyos a growth hacking. A growth hacker ugyanis nem az a személy, aki kezeli a közösségi médiát és hírleveleket időzít. Sőt, nem is egyetlen személy.

A growth csapatsport.

A világ első bannere, ami annak idején újdonság (akár “growth hack”) volt, 44%-os átkattintási arányt ért el. Ma már az átlag 0,1% alatt van.

Egyre többen kezdték el használni, hoztak létre új variánsokat, és már elveszett az újdonság élménye. Minél többen használnak egy growth hacket, a taktika annál inkább “elfárad”, és veszít a hatékonyságából. Lehet, hogy még hoz növekedést, de korántsem akkora mértékben, mint amikor még újnak számított.

Egy growth hack életciklusa ezen a 4 fázison megy át:

1. Egy csapat kifejleszt egy módszert, amivel ugrásszerű növekedés érhető el: főleg azért, mert még új.
2. Tökéletesítik a taktikát, hogy a lehető leghatékonyabb legyen.
3. Más cégek is elkezdik használni. Ezzel veszíteni kezd a hatékonyságából, mert egyre többen ismerik.
4. Egy idő után már ignorálják a felhasználók, mert teljesen megszokottá válik.

A folyamatos növekedéshez ezért folyamatos kísérletezés kell, hogy tartható legyen a meredek növekedési görbe. Ehhez szükség van technikai tudásra, marketing tudásra, a termék ismeretére, big data tapasztalatra, analitikára, szövegírásra, design tudásra. Ezek pedig jellemzően nem találhatóak meg egyetlen emberben.

Amíg 3-5 évvel ezelőtt egy-egy könnyebb trükköt össze tudott 1 vagy 2 ember hozni, ma már ehhez csapatokra, úgynevezett Growth Team-ekre van szükség. Ezekbe pedig nagyon jó csapattagok a T-szintű szakemberek. Így lehet elérni ugrásszerű növekedést, és elérni az érettség fázisába.

Mire fókuszálj?
Minél nagyobb növekedési görbe elérésére, úgy, hogy a fizetős felhasználók számának aránya is jó.

Kikből álljon a csapatod?
A full-stack szakemberek mellé már itt az ideje specialistákat felvenni, akik szakértők a saját területükön. Ezzel lehet kihozni a maximumot a meglévő növekedésből.

Mire költs?
Mivel már tudod, hogy mi térül meg, ezért a bevételből vissza lehet forgatni a pénzt a marketingbe és a fejlesztésbe. Mind az ezekkel járó közvetlen költségekbe (szoftverek, hirdetések, stb) mind a specialisták felvételének költségeibe.

Érettség (Maturity Stage)

Ahogy nő a céged, úgy lassul végül a növekedés üteme is.

Teljesen viszont nem áll meg.

Ebben a fázisban más teljesen másképp néz ki a céged, mint amikor elindult. Nem csak érettebb és jobban kidolgozott a termék, hanem jó eséllyel teljesen új funkciókkal is rendelkezik, amihez természetesen új onboarding folyamatokra, push értesítésekre, automatizált emailekre, stb. is szükséged lesz.

Másrészt pedig a célközönség sem ugyanaz, mint a legelső felhasználóid. Az érettség fázisába elért cégek felhasználói általában a lenti csoportok egyikébe tartoznak:

Míg az első felhasználók az innovátorok és az early adopterek, a később beérkező felhasználók sok esetben már teljesen másfajta tömegekből állnak. A Facebook például eleinte néhány egyetemen lett népszerű, ahonnan később az összes egyetemre nyitottak, majd a középiskolásokat is megcélozták, és végül mindenkihez elért.

Ahogy áthaladsz ezeken a fázisokon, úgy kell figyelni arra is, hogy megfelelj annak a célközönségnek is, aki csak most kezdi felfedezni a céged. Ez azt jelenti, hogy új üzenetekre, másabb kommunikációra, korábban nem használt marketingcsatornák alkalmazására lehet szükség. A világ vezető tech cégei ezért folyamatosan fejlesztik a growth csapataikat, hogy kezelni tudják az ilyen kihívásokat az érettség fázisában.

Ezen a szinten már megérheti az egyes országok eltérő igényei alapján testreszabott változatot készíteni a termékedből, ami az adott régióban a lehető legjobban teljesít. Ez lehet például a helyi nyelvre lefordított változat, vagy akár egy teljesen új funkció is.

Ha a céged pénzügyi helyzete lehetővé teszi, nézd meg, hogy milyen más céget vagy csapatot lenne érdemes felvásárolnod, amivel könnyen új vevőket vagy tehetséges új csapattagokat szerezhetsz. A Skyscanner például a hazai Distinction felvásárlásával egy csapásra saját mobilos fejlesztőcsapathoz jutott.

Mire fókuszálj?
Új növekedési lehetőségek és célcsoportok felkutatására, a meglévők megtartása mellett.

Kikből álljon a csapatod?
Ekkor már országonként is megérheti külön csapatokat kiépíteni, akik a helyi igényekkel foglalkoznak.

Mire költs?
Cégek felvásárlására, új csapatok felépítésére, és a jól megérdemelt nyaralásra.

Ez tehát az az 5 szakasz, amin egy növekvő startup áthalad az élete során:

• Problem/Solution fit

1. • Az ötlet létjogosultságának bizonyítása: azaz mások is érzik-e azt a problémát, amire megoldást szeretnél kínálni az ötleteddel.

• Minimum Viable Product

1. • A leggyorsabban elkészíthető első működő prototípus megépítése, és visszajelzések gyűjtése.

• Product/Market fit

1. • A termék eljuttatása olyan szintre, hogy a felhasználók értik az előnyét és szeretik használni, te pedig tudod, hogyan tartsd meg őket és konvertáld fizető vevőkké.

• Növekedés (Growth Stage)

1. • Már tudod, hogy milyen marketingcsatornák működnek és mit kell tudnia a termékednek. A cél az, hogy kihozd a maximumot belőlük és ugrásszerű növekedést érj el.

• Érettség (Maturity Stage)

1. • A céged növekedése lelassul, de teljesen nem szabad megállnia. Lehet nyitni új célcsoportok, új országok felé, más cégeket felvásárolni új szolgáltatás indításával, és új felhasználókat szerezni a meglévők megtartása mellett.

Szerinted hol tartanak a hazai startupok, és hogyan tudnának átlépni a következő szakaszba?

Tetszett a cikk? Szeretnél még több ilyet olvasni?

Akkor iratkozz fel és küldünk egy emailt, ha hasonló cikket írunk!

0% spam, 100% online marketing.