Mi az a freemium modell?

A Freemium az egyik legelterjedtebb monetizációs és eladási technika, amit főként szoftvereknél és online termékeknél szoktak alkalmazni. A freemium modell lényege, hogy a termék vagy szolgáltatás ingyenesen hozzáférhető mindenki számára, de a prémium funkciókért már fizetni kell. Ezek lehetnek a szoftveren belül új funkciók, teljesen új szolgáltatások vagy akár virtuális javak is. A szó a free és a premium kifejezések kombinációjából jött létre, vagyis egyszerre jelöli az ingyenes és a prémium terméket.

Üzleti modellnek tekinthető-e?

Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a freemiumot üzleti modellként jellemzik. Ebben még a magyar nyelvű Wikipédia szócikk is téved: a freemium ugyanis nem egy üzleti modell, hanem egy értékesítési technika (selling tactic).

Hogy ez pontosan mit is jelent, azt az alábbi ábra segít értelmezni.

Egy üzleti modellt jellemzően 5 nagy részre szoktunk osztani:

1. Revenue model, azaz a bevételi modell
2. Product type, azaz a termék típusa
3. Delivery model, azaz a termék fogyasztóhoz történő eljutásának a módja
4. Acquisition channel, azaz az akvizíciós csatorna
5. Selling tactic, azaz az értékesítési technika

Egy üzleti modellt a fenti 5 elem kombinációja adja minden esetben. A freemium pedig ezek közül a selling tactic, vagyis az értékesítési technika / taktika egyik eleme. Ezen felül a selling tactic alá tartozik a sima vásárlás (simple purchase), az árkedvezmények (discount), a kuponok (coupon), a free trial, a privacy-ért történő fizetés (pay for privacy) és a free-to-play opciók is.

Canvas modell

Ha megvizsgáljuk a freemium modell és a business modell canvas (üzleti modell) kapcsolatát, akkor azt láthatjuk, hogy ebben a korábbi értékajánlat (value proposition) két részre oszlik. Egy ingyenesre (free) és egy fizetősre (premium). Ezekhez pedig külön-külön felhasználói szegmensek tartoznak. Alul pedig a bevételi forrásokat (revenue streams) tudjuk azonosítani.

A freemium modell előnyei

Ha megvizsgáljuk a legnépszerűbb mobilalkalmazások piacát, akkor azt láthatjuk, hogy a top alkalmazások döntő többsége ilyen alapon működik. Maga az alaptermék ingyenes, de a plusz funkciókért már fizetni kell.

Ha egy alkalmazás esetén jól határozzuk meg azt az alapszintet, amit az ingyenes terméknek tudnia kell, akkor arra szépen fel lehet építeni a pro és premium feature-öket.

A freemium modell azért egy kifejezetten jó megoldás, mert lehetővé teszi, hogy hatékonyan monetizáljunk olyan embereket, akiket egyébként nem tudnánk rávenni arra, hogy fizessenek egy termékért.

A 3D modellezést tableten lehetővé tevő Shapr3D egy olyan alkalmazás, ami szintén ezt a modellt alkalmazza. Maga az app ingyenesen használható, és szinte az összes fontosabb funkció elérhető benne. A plusz funkciók viszont csak a fizetős felhasználók számára érhető el. Így a free terméket el tudják juttatni több 10 ezer emberhez, akikből megfelelő konverzió mellett fizetős felhasználók lesznek. Magát az appot és a rendszert pedig ezek a fizetős felhasználók tudják majd eltartani hosszú távon. A cég marketingstratégiájáról bővebben ebben a cikkben írtam: App Marketing & Growth Hacking a Shapr3D-nél.

Arra viszont nagyon oda kell figyelni, hogy mi kerüljön be az ingyenes termékbe és mi a fizetős szintbe. Ha túlságosan kevés funkció érhető el a free verzióban, akkor az app használhatatlan lesz. A célunk viszont nem ez. Az ingyenes app nem azt jelenti, hogy használhatatlan, hanem azt, hogy igenis használható, viszont vannak bizonyos korlátai.

Ezekre a korlátozásokra vannak különböző technikák is. Ezek segítenek abban, hogy hol és hogyan érdemes élesen szétválasztani a free és a premium szegmenst.

Hogyan korlátozható egy freemium alkalmazás?

A leggyakoribb korlátozásokat az alábbiak szoktak lenni egy ilyen modell esetén:

• Feature limited (funkcióbeli korlátozás)
• Capacity limited (teljesítmény, kapacitás korlátozása)
• Seat limited (hozzáférhetőség korlátozása)
• Customer class limited (felhasználási terület alapú korlátozás)
• Effort limited (próbálkozás alapú korlátozás)
• Support limited (támogatás korlátozása)
• Time or bandwidth limited (idő vagy sávészlesség korlátozása)
• Storage Space Limited (tárolókapacitás alapú korlátozás)

Egy-egy termék esetén jellemzően csak egy típusú korlátozással szoktak élni. Több területet csak ritka esetben szoktak kombinálni.

Több olyan cég is van, amelyik hatékonyan és eredményesen tudja alkalmazni ezt a modellt. Elég csak a Dropbox-ra, a Zapier-re vagy épp a Mailchimp-re gondolni.

A modell kritikája

A freemiummal kapcsolatos leggyakoribb kritikát a Pay2Win kifejezéssel szokás jellemezni. Ez azt takarja, hogy nagyon sok alkalmazásban a korlátozások úgy vannak beépítve, hogy fizetés nélkül azt szinte lehetetlen végigvinni. Vagy a fizetős felhasználók olyan előnyt kapnak (gyorsabban fejlődnek, több funkcióhoz férnek hozzá, több aranyat tudnak felhasználni, stb.), amit nem lehet ellensúlyozni az ingyenes használat során.

Mindamellett, hogy ez a fejlesztési direktíva teljesen legális, sokan mégsem tartják etikusnak. Az utóbbi időben emiatt egyre több játék- és szoftvergyártó ismeri fel, hogy az etikus magatartás kifizetődő hosszú távon. Jó példa erre a Nintendo is, ami 2015-ben olyan Pokémon játékot dobott a piacra, amit a prémium verzió megvásárlása nélkül is élvezetesen végig lehet játszani.

Tetszett a cikk? Szeretnél még több ilyet olvasni?

Akkor iratkozz fel és küldünk egy emailt, ha hasonló cikket írunk!

0% spam, 100% online marketing.