Tim Ferris 4 órás munkahét című könyve alapjában véve forgatta fel az emberek gondolkodását. Legalábbis sokan merjük azt hinni, hogy elérhető az a képzet, amiről a könyv szól: elég 4 órát dolgozni egy héten, csak kell hozzá valamilyen passzív jövedelmi forrást találni. Egyszerűnek tűnik a dolog, de valójában korántsem ennyire vegytiszta a helyzet.

Mi a passzív jövedelem egyáltalán? Tényleg passzív, vagy csak annak mondjuk? Kell hozzá tőke vagy anélkül is meg lehet csinálni? Ebben a cikkben néhány saját példán keresztül ezeknek a kérdéseknek jártam utána.

Passzív jövedelem források

A passzív jövedelem (passive income) olyan bevételi forrás, aminek a megszerzéséért semmit nem kell tenned.

Szóval tényleg passzív?

A passzív jövedelem jellemzően nem passzív. Mert dolgozni kell vele. Méghozzá aktívan.

Ok, de akkor mégis miért hívják passzívnak, ha nem az?

Tőke vagy munkajövedelem?

A passzív jövedelem definícióját sokan a tőke és a munkajövedelem között húzzák meg. Nézőpont kérdése, hogy ez most helyes vagy hibás. Egy biztos: a passzív jövedelem nem egyenlő a tőkejövedelemmel.

Ha van egy lakásod, ingatlanod, amit kiadsz bérletbe, akkor az nem feltétlen passzív jövedelem. Hanem az tőkejövedelem.

Mert a tőkéd termeli a jövedelmet. Ha azzal aktívan foglalkoznod is kell, akkor definíció szerint nem lehet passzív. Ha számlákat kell fizetni, egyeztetni kell a bérlőkkel, intézni a felújítást, kezelni a problémák, átvenni a leveleket, akkor azzal igenis foglalkozni kell. Lehet, hogy irreálisan keveset a megszerzett pénzhez képest, de mégsem tekinthető teljesen passzívnak.

Passzív jövedelem az, amivel egyáltalán nem kell foglalkozni. Ez pedig megjelenhet tőkejövedelem formájában is. Ez igaz. De nem minden tőkejövedelmi forrás tekinthető passzív jövedelemnek egyből.

Az egyik probléma tehát, hogy sokan keverik a tőkejövedelmet a passzív jövedelemmel.

A másik pedig az a tévhit, hogy a passzív jövedelemmel nem kell foglalkozni. Pedig sokszor igenis kell. Méghozzá néha igen sokat. Nagyon ritka esetben el lehet azt érni, hogy tényleg 100%-ban passzív egy jövedelem, de ezek az esetek inkább az outlier-ek.

Passzív jövedelem ötletek

Felmerülhet a kérdés benned, hogy mégis milyen forrásokból lehet passzívnak mondott jövedelemre szert tenni. Itt van néhány példa:

• Affiliate programok (Amazon affiliate program például)
• Webshopok és dropshipping (Amazon FBA – Fulfillment By Amazon)
• Részvények, pénzügyi befektetések (stock)
• Ingatlan kiadás és bérbeadás
• MLM (multi level marketing)
• állampapír
• könyvírás
• royalty
• online képzések, infotermékek
• online hirdetések

Saját esetek, esettanulmányok

Ebben a cikkben összegyűjtöttem pár olyan saját példát, amit sokan passzív jövedelemnek hívnak általánosságban. De ezek között több olyan is van, amit szerintem nem lehet ebbe a kategóriába sorolni. Sokan mégis egyből rávágnák, hogy „na, ez már pedig az!”

Royalty

A nagy sikerű Amazon Bestseller könyvem után 2018 őszén megírtam életem első valódi könyvét is.

Ecommerce SEO könyv

Több mint 250 oldalt írtam a keresőoptimalizálás alapjairól, a Google algoritmusok történetéről, haladó SEO technikákról, tévhitekről és az aktuális trendekről. Emellett egy külön könyvben a webáruházak keresőoptimalizálását dolgoztam fel.

A könyv megjelenítéséhez és értékesítéséhez találtam egy szakmai partnert (Shoprenter), akik intézik a könyv publikálását, értékesítését, számlázását. Egyszóval minden részét. Én pedig jutalékot, royaltyt kapok minden egyes eladott példány után.

Vagyis a könyv megírását követően már nincs feladatom magával az egész folyamattal. Ha erről az oldalról nézzük, akkor ez valóban passzív jövedelemnek tekinthető, hisz nincs aktív munkám a könyv értékesítésével. Az nyilván más kérdés, hogyha a könyv új kiadása, kiegészítése aktuálissá válik, akkor újra aktív munkaórákat kell belerakni a projektbe, hogy a „passzív jövedelem” előnyeit élvezzem.

A royalty tehát egy működő modell. Hasonló megoldás működik a könyvek mellett a zenében is, bár az elmúlt évek itt is jelentősen átalakították a bevételi modellt. A legjobb könyvírók évente milliós tételt vihetnek hazai a jogdíjakból, jutalékból. Egy niche piacra írt könyv esetében azért ennek csak a töredékéről van jellemzően szó, ezért is van, hogy a legtöbb niche piacra szóló könyvet jellemzően „self-publishing”-ban adják ki és inkább a márkaépítés a céljuk. Nem az extrém profit.

A modell előnye

• Ha találsz egy jó szakmai partnert hozzá (nevezzük kiadónak mondjuk), akkor csak egyszer kell a munkát belerakni, utána más végzi helyetted az értékesítést
• De mégis befut hozzád az értékesítés egy része jutalék formájában

A modell hátránya

• Nagyon sok munkaóra mehet bele, és később kiderül, hogy a royalty lifetime szumma összege sokkal kisebb, mint amennyi időt beleraktál
• Ha nincs aktív promó mögötte és a szakmai partner nem tud értékesítést generálni, akkor számodra sem jön be jutalék
• Vagyis ki vagy szolgáltatva a szakmai partnernek és az ő sikerének (vagy választhatod persze a self publishinget, de akkor megint előjön az aktív munka a passzív helyett)

Online képzések

Életem egyik legjobb döntése volt szakmailag és anyagilag, amikor 2015-ben elkezdtem az első online SEO képzésemet összerakni. Azóta 12 fizetős és 3 ingyenes képzés került fel a online marketinges és SEO képzési oldalra, amelyek már külön üzletágat képviselnek a The Pitch-en belül. Évente pedig milliós nagyságrendű árbevételt termelnek.

Joggal örülhetnék, hogy hisz erre is azt szokták mondani, hogy „passzív jövedelem”. Ami igaz, de közben mégsem.

Az online képzések valóban alkalmasak arra, hogy sokszorozzuk a tudásukat és azt egy időben több helyre is eljuttassuk. Ez a fajta többszöröző hatás valóban létezik.

Azonban egy képzés nem csak arról szól, hogy egyszer összerakod és onnantól kezdve soha nem foglalkozol vele. Azokat frissíteni kell, a felmerülő kérdéseket meg kell válaszolni, ki kell őket egészíteni. Illetve idővel új képzéseket is létre kell hozni. Egy jó minőségű képzés elkészítse hetekben mérhető. Éves szinten pedig néhány százezer forintos árbevételt tud termelni. Legalábbis egy marketinges vagy épp SEO témájú niche piacon. Ebből következően, ha egy képzésre mondjuk rámegy 2-3 teljes hét munkája, akkor persze örülhetsz a 100 ezer forint árbevételnek, de annak az alternatíva költsége lehet hogy sokkal magasabb. Mert 2-3 hét alatt aktív munkával akár többet is tudtál volna keresni más típusú munkával.

Az egy éves árbevétel persze nem veszi figyelembe, hogy a képzés élettartama alatt szumma mennyi árbevételt tud termelni. De igazából az indulásnál ezt meg se tudod tippelni. Ezért a bevétel jelenértékénél érdemes az egy éves bevétel 3-5-szörös szorzóját alapul venni. Abból elég jól meg lehet becsülni, hogy mekkora lehet a „nettó jelenértéke” vagy épp a „lifetime value”-ja a képzésnek.

Az online képzésekkel rengeteget kell foglalkozni. De a margin is magas rajtuk. Vagyis az online képzések esetében a passzív jövedelem mítosza szerintem nem érvényesül. Merthogy ezekkel aktívan kell foglalkozni. Az viszont kétségtelen, hogy jó érzés egy képzést úgy értékesíteni, hogy a hozzá köthető munkáról jellemzően tényleg nem az „aktív munkavégzés” jut az eszedbe. Főleg amikor egy-egy váratlan pillanatban fut be az értesítés, hogy eladtál egy képzést. Mondjuk amikor nyaralsz, ülsz a buszon, egy sorozatot nézel vagy épp alszol.

A modell előnye

• Ha egyszer összerakod és időtálló, akkor hosszú ideig (akár évekig) nem kell hozzányúlni
• Sokszorozza az elérésed, tudásodat
• Nagyon jó margint lehet elérni vele
• Ha vannak kapcsolódó termékek, akkor jól működik a cross-sell és az upsell is
• Időkorlátos akciókkal hatékonyan lehet lokálisan növelni az értékesítést

A modell hátránya

• Rengeteg időt kell belerakni egy jó képzésbe
• Sok idő megy el a supporttal, a képzés fejlesztésével
• Sokszorozza a tudásod, de nem klasszikusan passzív jövedelem

Ha a képzéseidet saját felületen értékesíted, akkor a platform felépítésének és fenntartásának is van költsége. Ha egy ismertebb platformot választanál (Teachable, Udemy, Webuni stb), akkor ilyen költséged nem merül fel, viszont ott meg vagy havidíjat kell fizetned vagy minden egyes eladott termék után jutalékot kell leadnod az üzemeltetőnek.

Hirdetési modell

A fenti elemek mellett van néhány hobbi weboldalam is olyan piaci „niche”-kben, amikkel nagyon kevesen foglalkoznak a hazai piacon, pedig a keresési forgalom jelentős rájuk. Ráadásul a szezonalitás se jellemző rájuk, szóval egész évben viszonylag stabil forgalmat terelnek, hogyha jól vannak SEO-zva. Magukat az oldalakat üzleti és technikai okokból nem akarom felfedni, de a háttéradatokat szívesen megosztom.

AdSense weboldalak

Az oldalak nagyon egyszerűek, statikusak, a tartalom kvázi állandó rajtuk. Manuális frissítést gyakorlatilag egyáltalán nem igényelnek. Egyszer kellett összerakni őket és onnantól kezdve terelik a forgalmat a Google oldaláról. A látogatók monetizálása Google AdSense hirdetéseken keresztül történik.

Ez egy teljesen automatizált rendszer. Ha akarom, akkor ezen a ponton nulla befektetett munkát igényelnek.

Miért lesz ez teljesen passzív: ha nem csinálok velük semmit, ezek akkor is működnek. Egyszer összeraktam, onnantól kezdve pedig a Google tereli rájuk a forgalmat. A hirdetéseken keresztül pedig bevételhez jutok.

Az egyetlen dolog amire figyelnem kell, hogy a domainek ne járjanak le. A többi magától megy.

Eddig jól hangzik. De mégis mennyi pénzt lehet ezzel keresni? Nem sokat.

A januári indulástól számítva alig pár ezer forintot termeltek eddig az oldalak. Ezt a kék grafikonon lehet látni.

Ha viszont figyelembe veszem, hogy ezeknek mekkora az éves várható értéke, azaz a becsült passzív jövedelem, akkor ez most 25-26 ezer forint körül alakul éves szinten. Nem sok, de nem is nulla. Vagyis ha mostantól semmit nem csinálnék ezekkel az oldalakkal, akkor a mostani organikus forgalom és hirdetési konverzió mellett ezek éves szinten 20-30 ezer forint passzív jövedelmet fognak termelni.

Hogy érdemes erre az összegre tekinteni? Ez most sok vagy kevés?

Jelen piaci környezetben a 25 ezer forintos éves passzív jövedelem olyan, mintha 1 millió forintnak a kamatát élvezném 2.5% hozam mellett. Magyar Állampapírban ez most egy teljesen reális rövid távú elvárt hozam. A 25 ezer forint tehát nem sok, de mégis olyan mintha lenne 1 millió forintom, aminek a kamat-hasznát élvezném. Ilyen oldalról nézve viszont már nem is rossz ez a szám, hisz anélkül tudod elérni ezt az összeget, hogy lenne 1 millió forint tőkéd.

Ha teljesen patent módon akarsz mindent csinálni, akkor érdemes a jogi oldalát is rendbe tenni persze az AdSense hirdetéseidnek. Ahogy a teljesen legálisan folytatott lakáskiadás esetében is, itt is szükséged van egy NAV-os adószámra és a bevétel után 15% SZJA-t kell fizetni. A párhuzam azért is találó, mert AdSense esetében te nem hirdetőként jelensz meg, azaz nem hirdetési szolgáltatást nyújtasz. Hanem kvázi bérbe adod a saját felületedet a Google-nek, így ez önálló tevékenység minősítéssel rendelkezik az SZJA törvény alapján. Ha érdekel ez a terület, akkor a további és pontos részletekkel kapcsolatban érdemes egyeztetni a könyvelőddel.

A modell az előnye

• A passzív jövedelem kialakításához nincs szükség (jelentős) befektetett tőkére
• Összesen a 2 ezer forintos domain regisztráció jelent meg mint kiadás
• A többi már csak a belepakolt munkaóra volt
• Stabilan hozza a bevételt

A modell hátránya

• Sok munkaóra ment bele, ami éves több százezres összeg felett „térülne” csak meg
• Ki vagy szolgáltatva a Google algoritmusának. Ha lecsökken a forgalom, akkor azzal együtt a várható bevétel is esni fog

Mivel nálam ez egy nem rég indított hobbi projekt, ezért kíváncsi vagyok, hogy milyen szintig lehet eljutni vele. Azt már az indulásnál láttam és tudtam, hogy alternatíva költség alapon ez a projekt nem fogja megérni. De végre van olyan projektem, amire tényleg azt lehet mondani, passzív jövedelemnek minősül. Ráadásul olyan, ami nem is tőkejövedelmből jött létre, hanem nulláról lett létrehozva néhány hét munka alatt. Ha kicsit reszelek az oldal keresőoptimalizáltságán, akkor akár még feljebb lehet ezt az összeget tornászni.

Ami azért is vicces, mert ugyebár aktívan fogok dolgozni azon, hogy passzív jövedelmem legyen.

Tetszett a cikk? Szeretnél még több ilyet olvasni?

Akkor iratkozz fel és küldünk egy emailt, ha hasonló cikket írunk!

0% spam, 100% online marketing.